Adózás 2017 - Kata szépül, Eva formásodik, KIVA CSINOSODIK 2. rész

KIVA 2017

Várhatóan a Kiva óriásit lép előre az adózási módok népszerűségi listáján: 2017-től a szabályai átláthatóbbak lesznek, és így tervezni is könnyebb lesz vele. Persze amellett, hogy kinek éri meg, az is fontos kérdés, mely vállalkozások választhatják egyáltalán a kivázást.

A kivát az a vállalkozás választhatja, amelynek

• a statisztikai átlagos állományi létszáma várhatóan nem haladja meg az 50 főt (ez eddig 25 fő volt),
• az árbevétele várhatóan nm haladja meg az 500 millió forintot (ez eddig 100 millió forint volt).

Az árbevétellel kapcsolatos korlátot az őszi adócsomag sajátosan módosította, amúgy az „amit szabad Jupiternek..” módján: a kiva választhatóságának bevételi korlátját változatlanul 500 millió forintban határozza meg azzal, hogy ennek túllépése esetén, a már kivásoknak, az adóalanyiság megszűnése csak az 1 milliárd forintos határ meghaladását megelőző nappal lesz esedékes. Azaz az új kivások  „belépője” maximum 500 millió forint éves bevétel, de ha a cég már a kiva hatálya alatt működik, és éves bevétele több, mint 500 millió forint, akkor maradhat kivás, addig, amíg az 1 milliárd forintot túl nem lépi. Így egy kiugróan jó év örömét nem rontja el az, hogy a társaság kicsöppen a kiva hatálya alól.

Érdemes a kivát választania annak a cégnek, amelynél

 

• van személyi jellegű kifizetés,
• a vállalkozás jövedelme egy meghatározott érték alatt marad (erről lesz még szó),
• jelentős beruházásokat terveznek, javarészt saját erőből (adózott eredményből, tőke bevonásával).

 

Ha egy cég a bérekre és ezek közterheire költi a legtöbbet, és emellett más költségei eltörpülnek – ez jellemző a „tudásalapú” szolgáltatást végző társaságokra, például az informatikusokra is -, ott a tulajdonosoknak érdemes fontolóra venniük a kivára való áttérést. Ami igaz, az igaz, ez eddig is így volt, de az adóalap számítása – és az ennek alapján az áttérésről való döntés - akkora kihívást jelentett egy átlagos vállalkozó számára, hogy inkább máshol igyekezett megtalálni a mindennapi adrenalin adagját. Jövőre azonban már azoknak a cégeknek is jó lehet a kiva, amelyeknek a bérköltsége nagyobb, mint a nyeresége, és a nyereséget nem veszi ki a tulajdonosok osztalékként, hanem beruházásra „takarékoskodnak”.

De lássuk a medvét, azaz azt, hogyan is kell kiszámítani a kiva alapját!

A KIVA ALAPJA

Ezt természetesen egy példán keresztül vizsgáljuk, amelynek alanya egy tipikus kisvállalkozás, a Kicsi Kft. A társaságnak két tulajdonosa van, akik a vizsgált adóévre nem terveznek beruházást, de később igen, ezért nem vesznek fel osztalékot (vissza akarják forgatni az eredményt a tervezett fejlesztésekre). Egy ideje már nem volt náluk beruházás, így ezzel összefüggésben adóalapot csökkentő tétellel nem kell dolgozni. Átfogó adóellenőrzésen estek át az adóévben, és szerencsére a hatóság mindent rendben talált, így bírsággal nem kell számolni, és „igazoltan” minden költségük elszámolható, a tevékenységük érdekében felmerült kiadás, ráfordítás. Követelések, kötelezettségek elengedésére nem került sor. A Kicsi Kft-nek sem külföldi bevétele, sem kapcsolt vállalkozása nincs.

A kiva alapja a személyi jellegű kifizetések és az adózatlan eredmény együttes összege. A kiva esetében is előír a törvény adóalapot módosító tételeket – picit később lesz is szó ezekről -, de az egyszerűség kedvéért most induljunk ki abból, hogy alanyunknál nem kell velük számolni.

A fizetendő adó ennek 16 százaléka. Ennek megfizetésével a cég egyszerre rendezi három adónemben felmerülő kötelezettségét, ezek:

 

• szociális hozzájárulási adó,
• szakképzési hozzájárulás,
• társasági adó.

 

Most térjünk vissza az adóalap kérdésére!

A személyi jellegű adóalap változatlanul a személyi jellegű kifizetéseket – így például a társas vállalkozónak e jogviszonyára fizetett jövedelmet – foglalja magában, de egy apró kiigazítás történt ebben, 2017-től érvényesen: a kiegészítő tevékenységet folytató tag járulékalapot képező jövedelme nem része a kiva alapjának!

Ezzel egy „ez nem igazság” típusú szabályt korrigált a jogalkotó! Arról van szó, hogy a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak fizetett jövedelem után „alapesetben” nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Viszont a kivával ezt a közterhet is megfizeti a cég, így ha a kiegészítő tevékenységű tagok járulékalapja is része a kiva-alapnak, akkor a kivások fizettek szociális hozzájárulási adót e kör után is, míg mondjuk a társasági adó hatálya alatt adózók nem.

Fontos még tudnunk a kiva-alap személyi jellegű részéről azt is, hogy ez jelenti a minimum adóalapot, azaz a kiva alapja nem lehet ettől kisebb.

Számoljunk csak! 

Tegyük fel, hogy a Kicsi Kft a Tao.-tv. hatálya alatt marad! Ekkor számolnia kell a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóval és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulással, ami a személyi jellegű kifizetésekre vetítve, mindösszesen 28,5 százalék közteher kifizetésével jár.

Viszont, ha áttérnek a kivára, a 16 százalékos mértékű kiva ezt magában foglalja, így a személyi jellegű kifizetések 12,5 százalékát máris megtakarította a cég!

Forintban kifejezve, ez a Kicsi Kft esetében, ahol csak a két tulajdonos dolgozik, és ők a garantált bérminimum után fizetik a járulékokat (a szociális hozzájárulási adó alapja ennek 112,5%-a), ez éves szinten – a 2016. évi adatokkal számolva – pár forint híján, 431 ezer forintot jelent. Jövőre nyilván többet, hiszen változik a minimálbér, a garantált bér havi összege. (Ez utóbbi várhatóan 135.579,-Ft lesz, így az előzőek szerint számított megtakarítása a példánkban szereplő cégnek éves szinten 458 ezer forint lesz jövőre.)

Ráadásul adóalapot csökkentő kedvezmények a kivában is vannak!

Igazolás nélkül 50.000,- Ft/hó adóalap kedvezményt kap a társaság:

 

• 25 év alatti munkavállaló alkalmazása esetén,
• 55 év feletti munkavállaló alkalmazása esetén,
• szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetén (amíg ilyen munkakörben dolgozik az érintett).

 

Továbbá igazolással 100.000,- Ft/hó adóalap kedvezmény jár a cégnek:

 

• 25 év alatti pályakezdő munkavállaló esetén, ha 180 napnál kevesebbet dolgozott eddig (ez a kedvezmény 2 évig vehető igénybe),
• tartósan álláskereső személy esetén (2 évig 100.000,- Ft, a 3. évben 50.000,- Ft),
• Gyed, Gyes és Gyet alatt, vagy azt követően munkába álló foglalkoztatott esetén (2 évig 100.000,- Ft, a 3. évben 50.000,- Ft).

 

A NAGY VÁLTOZÁS

És még nincs vége! Óriási változás a kivában az, hogy a korábbi évek elhatárolt vesztesége – a társasági adózásból hozott is!- már a beruházás adóévben felhasználható. Továbbá a veszteség felhasználása az előző évek elhatárolt veszteségének erejéig és az adott évi csökkentő tételek (amelyek későbbi időszakokra átvitt, elhatárolt veszteségek lehetnének) erejéig is megtörténhet.

Itt az őszi adócsomag további kedvezményt hozott a kivásoknak: a kisvállalati adóalanyiság időszakában keletkezett még fel nem használt elhatárolt veszteséget a társasági adó hatálya alá történő átlépést követően, az átlépés időpontjától számított – a korábbi 10 év helyett - öt adóéven keresztül lehet majd felhasználni.

Tegyük fel, hogy a Kicsi Kft jövőre – már kivásként – beruházásra szánja el magát, de előző adóévei közt akadt veszteséges is. Nézzünk tehát a veszteség elszámolására is egy példát !

Előző évi veszteség: 400.000 Ft

Tárgyévi bérköltség: 3.000.000 Ft

Fizetett osztalék:  600.000 Ft

2017. évi beruházás: 2.500.000 Ft

Így:

 

• Az adóalap = Minimum a tárgyévi bérköltség. Ez 3.000.000 Ft, amit növel a kifizetett osztalék 600.000 Ft-tal, így az adóalapunk 3.600.000 Ft.
• Viszont a kft beruházást hajtott végre, és elhatárolt vesztesége is van, ezért a veszteség erejéig levonhatja az adóalapból a beruházás összegét.
• Ez azt jelenti, hogy a 3.600.000 Ft értékű adóalapját csökkentheti a társaság - a beruházás miatt - az előző időszak veszteségének erejéig, azaz 400.000,- forinttal (a következő évre még marad a beruházásból 2.100.000,- Ft). Azaz példánk szerint 3.600.000,- Ft - 400.000,- Ft = 3.200.000,- Ft!

 

A Kicsi Kft adóalapja tehát 3.200.000,-Ft lesz, amely után 16 százalék, azaz 512.000,- Ft kivát fizetnek majd.

Abban az esetben, ha a cég marad társasági adózó, akkor fizetett volna

• szakképzési hozzájárulást és szociális hozzájárulási adót (28,5 százalék): 855.000,-Ft,
• és az osztalékot csak a 10 százalék társasági adó megfizetése után vehették volna ki, azaz társasági adó 60.000,-Ft.

Mindösszesen 915.000,-Ft, szemben az 512.000,-Ft kivával!

Az adózás előtti eredményt viszont a társasági adóban 10 százalék adót terheli, míg a kiva esetében 16 százalék, azaz itt veszítünk 6 százalékot! Persze akad kivétel, mondjuk a jegyzett tőkéjük emelését tervező társaságok, mivel ez az „akció” a kivában csökkenti az adóalapot, míg a Tao-ban nem.

 

TITOKZATOSSÁGOK

Persze a kiva az új szabályok szerint sem lett pofonegyszerű, némi „titokzatosságot” azért megőrzött. Mégpedig az adóalapot érintő korrekciós tételeiben, amelyek közt nem csak a „ha esik, ha fúj, adóalapot módosít” típusúak vannak, hanem kifejezetten a 2017. évre kitaláltak is, amelyek a régi és az új szabályokra való átállást hivatottak segíteni, és mint ilyenek, a régi kivások adóalapját fogják befolyásolni.

Ennek megfelelően azok, akik már most is kivások, egy több tényezőből eggyé gyúrt, ún. átmeneti tétellel módosítják majd adóalapjukat:

• Csökkenteni kell az adóalapot a 2013-2016. évi pozitív pénzforgalmi szemléletű eredménnyel, és az ezen időszakban bejegyzett tőkebevonással és kapott osztalékkal.
• Növeli az adóalapot a 2013-2016. évi bejegyzett tőkekivonás és kifizetett osztalék. 
• Az így számított korrekciós tételből ki kell vonni a 2013-2016. években elszámolt olyan költségeket, amelyek nem a vállalkozás tevékenysége érdekében merültek fel.

Az így kapott eredmény csak negatív lehet – mármint adózási szempontból. Amennyiben a fentiek szerinti „képlet” végeredménye pozitív – ami természetesen előfordul-, akkor azzal nem kell módosítani az adóalapot. Mivel csak a negatív korrekciós tétel „játszik”, az „öreg” kivások adóalapja várhatóan csökkenni fog jövőre.

Azért, hogy e feletti örömükben a cégek el ne tévesszék a számolást, a NAV 2017. december 31-ig közli a szóban forgó korrekció – általa kimatekozott - eredményét az adózóval. Azoknak a cégeknek viszont, amelyek arról szeretnének dönteni, válasszák-e 2017-re is a kivát vagy sem, e tételt is ki kell számítaniuk, egyes (2016. év végi) adatokat becsléssel megállapítva.

Fontos – és ez is a már 2016-ban is kivásokat érinti -, hogy azzal a járó, vagy fizetendő osztalékkal is számolni kell, amit jóváhagytak, de pénzügyileg még nem rendeztek! Azaz a 2017. évet megelőzően is kivások adóalapját módosítja a kiva-alanyiság időszakában, 2016. évig bezárólag jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék növeli a 2017. évi adóalapot.

Továbbá, az ugyanezen időszakban jóváhagyott, járó, de meg nem kapott osztalék csökkenti a kiva alapját 2017-ben. És az osztalékelőlegekkel is számolni kell!

Azaz a 2016. évi eredmény terhére, 2017-ben jóváhagyott osztalékból 2016. december 31-ig KIVA-alanyként

• megkapott osztalékelőleg növeli, míg
• a kifizetett osztalékelőleg csökkenti az adóalapot.

A kiva-alap másik fele sem – pestiesen szólva – semmi. Ennek számításáról a folytatásban lesz szó.

(Az írás első része itt olvasható >>)