Adózás 2017 – KATA SZÉPÜL, Eva formásodik, a Kiva csinosodik 1. rész

KATA 2017

Jó hír a már katásoknak, illetve az adónem választását fontolgatóknak az, hogy a „bűvös” 6 millió forintos bevételi határ, amely felett már a 40 százalékos – egyesek szerint „büntető” – adóval számolni kell, jövőre már megduplázódik, azaz 12 millió forint lesz.

Vigyázat! A játékszabályok azonban változatlanok, azaz ez a megemelt értékhatár is éves szinten értendő! Havonta 1 millió forint az a bevétel amely után még nem lép be a kiegészítő adó. Azaz, ha a vállalkozó mondjuk 2017. július 1-jétől választja a katát, akkor 6 millió forint árbevétel elérésével már kénytelen lesz beletörődni a 40 százalékos adóba!

A kata eddig is remek lehetőség volt azon vállalkozók számára, akik/amelyek ún. tudásalapú tevékenységet folytattak, azaz költségeik bevételükhöz viszonyított aránya nem volt számottevő, illetve költségszerkezetükben a bérek és ezek közterhei voltak a meghatározóak.

Jövőre még inkább szépnek láthatják a katát azok, akik olyan tevékenységekben „utaznak”, mint mondjuk

• fordítói szolgáltatások,
• mérnöki szolgáltatások,
• marketing és üzleti tanácsadói szolgáltatások,
• számítástechnikai vagy IT szolgáltatások.

Persze egy vállalkozó akár katás, akár nem, az a fontos számára – hívják bárhogyan is az alkalmazott adózási módot -, hogy mennyi marad a „sarc” megfizetése után a zsebében (ideértve a magánbankszámláját is).

Fentiek kapcsán fontos, hogy a Katv. meghatározza a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmát (2.§. 12. pont), amely szerint nem tartozik bele – többek közt – az áthárított általános forgalmi adó, azaz 12 millió + áfa bevételben gondolkodhatunk.

A főállású bejelentett kisadózó (ennek fogalma nem változott) után havi 50 ezer forint (de önként vállalható a havi 75 ezer forint) a tételes adó, míg a kiegészítő tevékenységűek után 25 ezer forintot kell fizetni havonta.

Ennek kapcsán lényeges, hogy az „őszi adócsomag” akként módosítaná a kiegészítő tevékenységű kisadózók körét, hogy azon kisadózók, akik egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állnak, a heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban állókhoz hasonlóan, kiegészítő tevékenységűnek minősülnek jövőre, azaz 25 ezer forint tételes adót kell majd fizetniük. Ők jelenleg főállású kisadózókként kötelesek a katát megfizetni.

SZÁMOLJUNK KICSIT!

Tegyük fel, hogy a Pirinyó Bt-nek két főállású katás tagja van, és ők nem vállalták a magasabb összegű tételes adó fizetését. Éves, áfa nélkül számított bevételük 12 millió forint. Ez azt jelenti, hogy éves szinten (2 x 50.000)x12=) 1.200.000,-Ft tételes adót kell fizetniük, így 10 millió 800 ezer forint adózott jövedelmen osztozik a két tulajdonos.

Természetesen, ha az egyéni vállalkozó dönt a katázás mellett, akkor az ő zsebében 11 millió 400 ezer forint marad. Elviekben, persze, hiszen valamennyi „céges” kiadása minden vállalkozásnak van, még az „agyas” tevékenységek is járnak néminemű költségekkel.

Ha a katás vállalkozónak van legalább heti 36 órát elérő munkaviszonya, vagy a Tbj.-tv. fogalmai szerint kiegészítő tevékenységűnek minősül – így például saját jogú öregségi nyugdíjas -, akkor ő, mint mellékállású katás, csak a tételes adó felét, azaz havi 25 ezer forintot fizet. Maradva a 12 millió forint bevételnél, esetében ez 11 millió 700 ezer forint adózott jövedelmet jelent.

Lépjünk tovább!

Tegyük fel, hogy a Pirinyó Bt éves, áfa nélkül számított bevétele 14 millió forint!

A tételes adót – a példánk szerint évi 600 ezer forintot – ekkor is meg kell fizetniük azzal, hogy a bevétel 12 millió feletti részére – ez most 2 millió forintot jelent – számítva, még további, 40 százalékos mértékű adót, azaz 800 ezer forintot be kell fizetniük a költségvetésbe. Mindezek figyelembevételével adózottan megmarad 12 millió 600 ezer forint, ezt kell elosztaniuk, ha nem is feltétlenül testvériesen, de a tulajdoni arányuknak megfelelően.

A katásoknak is jó tudniuk, hogy az Áfa-törvény is átesett itt-ott némi kiigazításon, így például az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár is emelkedett. Most azonban elszakadt a vízválasztó – és bizonyos szempontból a katára hajazó – 6 milliótól úgy, hogy az új érték 8 millió (és sajnos nem 12 millió).

Mint ismeretes, a katások tételes adójával az áfa nem rendezett, azaz az adott esetben további kötelezettségként jelentkezik.

Ebből következően azoknak, akiknek a tevékenysége viszonylag kevés költséggel jár – azaz a társasági adózás vagy az egyéni vállalkozók vállalkozói szja-fizetése nem kifejezetten „jó buli” a számukra -, de ezzel párhuzamosan áfát is fizetniük kell, a kata mellett az evát is érdemes górcső alá venniük. A példaként hozott 14 millió forint + áfa bevételnél még egyértelműen a kata vezet. (Az eva vagy nem eva kérdését egy másik cikkben járjuk körbe.)

Az ingatlan bérbeadásával kacérkodó katásoknak tudniuk kell, hogy ezzel kockáztatják a kata- adóalanyiságukat! Nem választhatja ugyanis a kata-adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett. 

Ezt a szabályt jövőre sem oldotta fel a jogalkotó, sőt, újabb kötelezettséget kapcsolt ehhez. A most még csak törvényjavaslatként a parlament döntésére váró – és minden bizonnyal majd elfogadott – módosítás szerint jövőre a kisadózó vállalkozás az ingatlan bérbeadási tevékenységből származó bevétel megszerzését követő 15 napon belül köteles a NAV-hoz  bejelenteni ezen bevétel megszerzésének időpontját. A bejelentés alapján az adóhatóság intézkedik az adóalanyiság megszüntetéséről.

A jogalkotó egyébként a kivások kabátját is újragombolta. Arról, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban, cikkünk folytatásában lesz szó.