2016. nyári adócsomag – 2017. évi szabályok (2. rész)

REKLÁMADÓ

A reklámadóval „trükközőknek” is bealkonyult! Azon reklám-közzétevő adóalanyok- főleg, ha külföldi vállalkozásokról van szó-, akik az interneten teszik közzé a reklámokat, hajlamosak „elfelejteni” a reklámadó adókötelezettségüket. Megzabolázásukra a törvény bejelentkezési kötelezettséget ír elő. Az adóköteles tevékenységük megkezdését követő 15 napon belül kell az adóhatóságnál „jelentkezniük”, ha más adó alanyaként korábban még nem vették őket nyilvántartásba (ez elsősorban a külföldiek nyakon csípését jelenti).

A bejelentkezési kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság a kötelezettség teljesítésére való felhívás mellett, 10 millió Ft mulasztási bírságot szab ki. Ismételt mulasztás esetén az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát szabja ki.

Az adóalany terhére kiszabható bírság összegét 1 milliárd Ft-ban maximalizálják. Emellett a bevallás elfelejtése is sokba kerül! Amennyiben a reklám-közzétevő adóalany adóbevallás-benyújtási kötelezettségét a elmulasztja, az adóhatóság a megelőző naptári évvel megegyező vélelmezett adóévre 3 milliárd Ft vélelmezett adót állapít meg. Az adóalany az adót megállapító határozat ellen 30 napon belül ellenbizonyítással élhet. A határidő elmulasztása jogvesztő.

 

HELYI ADÓK

A helyi adók sem maradtak ki a törvénycsomagból! 

Vendégéjszakánként 100 forinttal növekszik az idegenforgalmi adó maximuma: január 1-jétől 400 forintra nő a napi fizetendő összeg, amennyiben vendégéjszakákra vetítik az adófizetési kötelezettséget.

Az építményadó- és a telekadó mentesség az ingatlan-nyilvántartásban csak a tulajdonosként bejegyzett adóalanyt illeti meg ezentúl, azaz bezárult egy kiskapu!

A mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telkek telekadó mentességéhez kapcsolódóan pontosította a jogalkotó, hogy milyen mezőgazdasági tevékenységet kell végezni ahhoz, hogy az adómentességet igénybe vehesse az adóalany.

A Tao-tv. jogdíj definíciójának módosítása miatt a Htv. is kénytelen volt e fogalmat pontosítani, hiszen a helyi iparűzési adó alapjának számításakor a jogdíj nem tartozik bele a nettó árbevételbe. Átmeneti szabályok alapján 2021. június 30-ig terjedő üzleti évekre még a jelenleg hatályos szabályokkal azonos módon vonható le a jogdíj a nettó árbevételből.

A K+F közvetlen költségének fogalmát is hozzáigazították a Tao- tv. vonatkozó definíciójához. Ez most egyben szigorítást is jelent, nem csupán némi játékot a szavakkal. A szóban forgó fogalom ugyanis eddig a Htv-ben bővebb volt, és így többszörös levonhatóságot eredményezett.

 

GÉPJÁRMŰADÓ

A gépjárműadó kedvezményt a mozgáskorlátozott emberek mellett a fogyatékkal élő emberek gépkocsijára is kiterjesztik. 

A már eddig is meglévő háziorvosi, házi gyermekorvosi cégautóadó mentesség a jövőben igénybe vehető a fogorvosi, védőnői, és iskola-egészségügyi alapellátást végzők által üzemeltetett gépjárművekre is.

Adózási kiskapu zárul be azzal, hogy a tartós bérletre vonatkozó speciális szabályokat hatályon kívül helyezték. A gyakorlatban, mivel nem keletkezett cégautóadó kötelezettség akkor, ha magánszemélynek adtak tartós bérletbe gépjárműveket, sokszor előfordult, hogy a járműnyilvántartásba bejegyzett társaság az ügyvezetőjének tartós bérletbe adta a céges autót.

ILLETÉKEK

Illetékek: a törvény kibővíti a földművelési céllal vásárolt termőföld illetékmentességére vonatkozó szabályozást. Ez azt jelenti, hogy lehetőség lesz a megfizetett illetékek visszatérítésére, azoknak a cégeknek az esetében, amelyek a Ptk. rendelkezéseinek való megfelelés érdekében végrehajtott tőkeemelés bejelentésével egyidejűleg más változást is bejelentettek. Abban az esetben van lehetőség a visszatérítésre, ha a cég a visszatérítésre irányuló kérelmet legkésőbb 2017. március 15-ig előterjeszti.

Az egészségügy égető problémájára, az orvoshiányra próbál némi megoldást találni a jogalkotó azzal, hogy a jövőben nem terheli sem illetékfizetési, sem bejelentési kötelezettség a háziorvosi praxisjog megszerzőjét továbbá a praxisjog az illetéktörvény alkalmazásában nem minősül vagyoni értékű jognak a továbbiakban.

Adóelkerülésre teret adó kiskapukat zár be a jogalkotó azzal is, hogy vagyoni betétszerzésnél az illetékfizetési kötelezettség vizsgálatakor a kapcsoltsági viszonyt gazdálkodó szervezeteken túl kiterjesztik valamennyi személyre.

A használt lakást állami támogatással szerzők, illetve e körben lakáscserét lebonyolítók számára jó hír, hogy a törvény kimondja, hogy a lakáscélú állami támogatás (CSOK) felhasználásával történő használt lakásvásárláskor a lakáscsere esetén is csökkenthető az illetékalap.

A módosítás továbbá egyértelművé teszi, hogy az adó-, a vám-, az illeték,- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolások is illetékmentességet élveznek.

EGYÉB

Az Art. inkább bonyolított, mintsem egyszerűsödött volna: így például új ellenőrzéstípust vezetnek be a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megtörténtének megállapítására, valamint ennek alapján annak a megállapítására, hogy a feltételes adó-megállapítás kötelező-e az adóhatóságra. Csak az ilyen tényállást megállapító ellenőrzések befejezését követően ellenőrizheti majd a NAV a feltételes adó-megállapítással érintett adóbevallásokat.

Az adóhatóság biztosan nem örül – a vállalkozói körökben bizonyára örömteli hírnek -, hogy a végrehajtáshoz való jog elévülési ideje 5 évről 4 évre csökken.

Társadalombiztosítás: a jövő évtől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.050,- Ft-ról 7.110,-Ft-ra emelkedik. A több jogviszony keretein belül tevékenykedő társas vállalkozók egy év közbeni nyilatkozattétellel bármikor dönthetnek arról, hogy mely jogviszony után fizetik meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

 

A fenti változásokat – elsősorban a vállalkozásokra fókuszálva-, a cikksorozat folytatásában veszem górcső alá, kitérve ezek számvitelt érintő vonatkozásaira is.

A cikksorozat első része >>