Internet könyvelőknek 1. rész – Információs bomba vagy információs aranybánya?

HATÉKONY SZELEKTÁLÁS

Az internet – jelentős egyszerűsítéssel élve – két különböző típusú információkeresést tud támogatni. 

1. Azon a ’terepen’, ahol otthon van az ember és jó háttérismerettel rendelkezik, ott könnyen tud ’kérdezni’ (kérdés=megfelelő kulcsszavak böngészőbe történő beírása) a böngészők keresőit használva. Ezért nagy valószínűséggel hamar jut el olyan oldalakra, ahol megtalálja kérdésére a megfelelő választ. Háttérismerete adott témában segítséget nyújt nem csak a keresés indításához szükséges ’kérdés’ megfogalmazásában, de a keresés során szükséges gyors szövegértelmezést is támogatja. Azonnal tud dönteni, hogy a megtalált információ releváns-e, hasznos-e, és ez alapján tud tovább lépni. 
2. Olyan terepen azonban, ahol ez a fajta stabil háttérismeret nem vagy nem teljes mértékben áll rendelkezésünkre (pl. törvénymódosítást vezettek be és még a törvényalkotó sem gondolta végig a bevezetésre került szabályozás gyakorlati mellékhatásait) már másként kell az internetet használnunk. Ebben az esetben nem tudunk pontosan kérdezni, mivel nem ismerjük a téma, a kérdés új (vagy csak számunkra új) vetületeit. Tehát nem tudunk egy az egyben rákeresni és valószínűleg nem is fogunk az internetes kereséstől azonnali és egyértelmű választ kapni. Ebben az esetben tájékozódni, nyomozni, utána járni kell az információnak. Miközben ezt tesszük, magunk is egyre többet tudunk meg a témáról anélkül, hogy valaki a konkrét választ a kezünkbe adta volna. Miért fontos a különbség? Mert ez a hatékony internethasználat alapja.

Az interneten annyi információ van, hogy szelektálnunk kell. Ez nem kérdés. Ám a fentebb elmondottak alapján nem mindegy, hogyan szelektálunk. Azon a ’terepen’, ahol otthon vagyunk, a szelektálás azt jelenti, hogy azonnal el tudjuk dönteni, mit vegyünk figyelembe és mit ne, hiszen tájékozottságunk ezt lehetővé teszi. Jó hatásfokkal tudjuk felmérni, hogy a talált ’válasz’ valóban releváns válasz-e a mi kérdésünkre, vagy tovább kell keresnünk. 

Ám ezzel a szemlélettel egyáltalán nem tudunk tájékozódni új eseményekkel vagy trendekkel kapcsolatban. Hiszen ha új valami, akkor pontatlanul, elhamarkodottan, de akár tévesen is kizárhatunk a keresési folyamat elején olyat, ami egyébként nagy hasznunkra válhatna. Természetesen ebben az esetben is szelektálnunk kell, egyébként teljesen elveszünk az információáradatban. Ám ezt nem tájékozódási folyamatunk elején (pl.: felmegyek az oldalra, ránézek a főcímre és máris tudom, releváns-e az anyag), hanem csak tájékozódási folyamatunk végén (pl.: felmegyek az oldalra, ránézek a főcímre, amiben van utalás arra, amit keresek, de nem vagyok biztos benne, hogy valóban azzal foglalkozik-e, amit keresek) érdemes megtenni. Ha átfutottuk a cikket, vagy megnéztük a hivatkozásait (átlinkeléseket más oldalakra) akkor már magabiztosabban tudunk véleményt alkotni. 

Ezt a különbséget minden internetes kereséskor érdemes figyelembe venni! Más kulcsszavakat fogunk a böngészőbe írni, másként szűrjük (például) a Google ’válaszait’ (a feldobott találati oldalakat) és másként navigálunk adott oldal által felkínált információban.

A HATÉKONYSÁGOT TÁMOGATÓ INFORMÁCIÓFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK

A gyors és érdemi tájékozódást segítő internetes barangolás néhány praktikus fogásából emelünk most ki 3 fontosabbat:

• Könyvjelzők, kedvencek használata - Érdemes kialakítani egy olyan könytár-struktúrát, ami adat- és információfogyasztási szokásainkat kényelmesen kiszolgálja. Ha rendszeresen figyelünk híreket, alakítsunk ki egy ’Hírek’ rovatot és minden olyan oldalt, amit rendszeresen látogatunk, tegyünk be oda. Az oldalok zöme felkínál olyan lehetőséget (ezeket RSS-nek hívják), hogy a friss hírekről mindig értesítést küldd az email címünkre vagy az RSS olvasó alkalmazásunkba (mi a Feedly-t ajánljuk kipróbálásra). Azt mindenki döntse el, hogy mit kedvel inkább. Azt, ha napi szinten kapja a híreket (ekkor az értesítést kérje), vagy ha maga, aktívan böngészve szűrheti a neki érdekes tartalmakat (ekkor hatékonyabb a kedvencek használata). Hasonlóan járjunk el más, minket érdeklő szakmai és/vagy egyéni témakörökkel, kérdésekkel kapcsolatban is. Egy igencsak egyszerű könyvtárstruktúra tehát minimum 3 fő elemből áll: hírek, szakmai linkek, egyéni érdeklődés. Ezen belül pedig minden témának nyithatunk alkönyvtárakat. Ha még nem döntöttük el, hogy egy oldalt akarunk-e rendszeresen, avagy időről-időre, visszatérő jelleggel látogatni, akkor érdemes ezeknek egy külön, negyedik könyvtárat nyitni. Ha eldöntöttük, hogy rendszeres látogatói leszünk az oldalnak, tegyük át a linket a megfelelő könyvtárba, ha pedig nem ad olyat az oldal, ami érdekel minket, egy idő után töröljük a linket

• Nyomtatás, anyagok lementése - Ma már nem igazán érdemes se nyomtatni, se lementeni on-line anyagokat. Majdnem mindenkinek van valamilyen okos eszköze, ami wifi segítségével bárhol fel tud csatlakozni a hálózatra. A böngészőbe kimentett könyvtárszerkezetünk így bármikor, bármilyen eszközről elérhető. Gondoljunk az esőerdőkre is! Ha mindenképpen fontos az anyag feldolgozásánál, hogy aláhúzhassunk benne, kommentárt fűzhessünk hozzá, akkor inkább másoljuk át egy szöveg-dokumentumba az anyagot és ott már kijelölhetjük a fontosabb elemeket. (Ha szeretnénk az anyagokat elmenteni is, akkor javasoljuk a Dropbox, OneDrive, vagy Google Drive „felhőjébe” lementeni ezeket az anyagokat és így bármikor, bárhonnan hozzájuk férhetünk.)
• Fórumok, szakmai portálok - Még törvényi háttér módosítása nélkül is akad, nem is ritkán, kérdése az embernek. Mivel ezzel minden szakmabéli így van, a fórumok, szakmai portálok kiváló eszmecsere források. Nem biztos ugyan, hogy választ adnak a konkrét kérdésünkre a fórumot látogatók, de mivel hasonló területen dolgoznak és nagy eséllyel találkoztak már a minket is érdeklő kérdéshez hasonlóval, érdemes őket megkérdezni, hogy saját tájékozódásunkat megsegítsük. Arról nem beszélve, hogy böngészés közben olyan információk is szembejöhetnek velünk, melyek ha nem is aktuálisan, de fontosak. (Ehhez hasonló szakmai portál a Pallas70 Naprakész Tudástár Könyvelőknek szolgáltatáscsomagja.)