Megszépült a SZÉP Kártya

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

Dióhéjban: szűkült a kibocsátók köre, de továbbra is lesz társkártya, a fel nem használt összegek két év után sem vesznek el, fogalmi változások az új jogszabályban.


A Magyar Közlöny 55. számában, 2018. április 20-án jelent meg a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Kormányrendelet.
E jogszabály a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyúttal hatályon kívül helyezve a kérdést korábban szabályozó, 55/2011. (IV. 12.) Kormányrendeletet.

Alapvető változás, hogy ezentúl csak és kizárólag pénzforgalmi szolgáltatók végezhetnek kártya-kibocsátási tevékenységet.
A korábban érvényes előírások szerint a rendeletben rögzített feltételeknek megfelelő jogosultsággal rendelkező gazdasági társaságok (ún. intézmények) bocsáthattak ki Széchenyi Pihenő Kártyát.

A pénzforgalmi szolgáltató fogalma alatt a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.) szerinti szolgáltatót kell értenünk. E törvény értelmezésében pénzforgalmi szolgáltatónak minősül az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, Magyar Nemzeti Bank és kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez.

A néhány napig még hatályos „régi” SZÉP Kártya rendeletnek megfelelően SZÉP Kártya kibocsátására jogosult intézmény e tevékenységét 76/2018. (IV. 20.) Kormányrendelet hatálybalépését követő hatodik hónap utolsó napjáig – azaz idén november 30-ig - végezheti: fizetési számla vezetésére, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására irányuló tevékenységre vonatkozó engedély nélkül, még az 55/2011. (IV. 12.) Kormányrendeletben rögzített szabályoknak megfelelően.

Ezt annak figyelembevételével teheti, hogy a SZÉP Kártya juttatásokat – ha azok nem kerülnek a munkavállalóval kötött keretszerződés alapján a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára átvezetésre – felhasználásukig, de legkésőbb a juttatás évét követő második naptári év május 31-éig elektronikus utalvány-nyilvántartásban tartja nyilván.

A Magyarországon érvényes szabályok szerint pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet csak megfelelő engedély birtokában lehet folytatni.
Ez azt is jelenti, a SZÉP Kártya kibocsátási tevékenység végzéséhez is a kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott tevékenységi engedély szükséges. Ehhez speciális adatszolgáltatási kötelezettség is társul.

A pénzforgalmi szolgáltató ugyanis az MNB számára teljesítendő rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatáson túl – minden negyedévet követő hónap 10. napjáig az MNB-nek elektronikus formában köteles az előző negyedévre vonatkozóan – havi bontásban összesítve – az alábbi adatokat elküldeni:
- a Széchenyi Pihenő Kártyára és társkártyára vonatkozó, megkötött szerződések darabszámát,
- a fizetési megbízások értékét összesen és alszámlánként történő bontásban (ezer forintban meghatározva).

Fontos, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a kártya-kibocsátási tevékenységet a megkezdését követően legkorábban 5 év elteltével szüntetheti meg.

A jogalkotó pontosította a szolgáltató személyét leíró fogalmat is.
Ez - a most (májusban) életbe lépő rendelet értelmében-, kizárólag az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb gazdálkodó szervezet lehet, amely a rendeletben meghatározott szolgáltatásokat ténylegesen nyújtja (ide nem értve a szolgáltatás közvetítőjét) és e minőségében a pénzforgalmi szolgáltatóval szerződéses jogviszonyban áll.

E jogszabály pontosítja a telefonos felhatalmazó központ fogalmát is.
Ennek megfelelően a telefonos felhatalmazó központ a pénzforgalmi szolgáltató vagy megbízottja, vállalkozója által működtetett telefonos ügyfélszolgálat, mely a szolgáltató és a munkavállaló azonosítását követően, az általa telefonon megadott azonosítási adatok ellenőrzése alapján igazolja, hogy a munkavállaló korlátozott rendeltetésű fizetési számláján rendelkezésre áll a szolgáltatás – szolgáltató által közölt – ellenértékének megfelelő pénzeszköz, és azt az ellenérték összege erejéig a munkavállaló vagy a társkártya-birtokos által adott fizetési megbízás alapján teljesíteni tudja.

Az Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti SZÉP Kártya juttatást a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóval kötött, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására irányuló keretszerződés alapján nyitott és vezetett, olyan korlátozott rendeltetésű fizetési számlán írja jóvá, amelyen lévő pénzeszközök kizárólag az e rendeletben meghatározott célokra használhatók fel. A korlátozott fizetési számlának csak egy természetes személy lehet a tulajdonosa.

Változatlan, hogy a SZÉP Kártyát a pénzforgalmi szolgáltatónak műanyag formájú olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközként kell kibocsátania, amely a kártyabirtokos számára kizárólag ezen a korlátozott rendeltetésű fizetési számlán jóváírt juttatások terhére teszi lehetővé fizetési megbízások megtételét, valamint elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül is alkalmas a fizetési megbízások megtételére.

A korlátozott rendeltetésű fizetési számlán belül a továbbiakban is alszámlánként kell az egyes SZÉP Kártyajuttatásokat nyilvántartani. Az alszámlákra utalt pénzeszközök másik alszámlára nem utalhatók át, azokat kizárólag a munkáltató általi utalásban megjelölt alszámlán lehet nyilvántartani és csak az alszámlának megfelelő szolgáltatás ellenértékének megfizetésére lehet felhasználni.

Ezentúl is él az a lehetőség, hogy a munkavállaló a közeli hozzátartozói részére is igényelhet társkártyát. Ehhez az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállalónak nyilatkozattal kell igazolnia a pénzforgalmi szolgáltató számára. (A már csak néhány napig hatályos rendelet választási lehetőséget adott erre: az élettársi kapcsolat fennállását a munkavállaló nyilatkozattal a munkáltató vagy az intézmény felé igazolhatta.)

Lényegében az sem változott, hogy a szolgáltató – a SZÉP Kártyával kezdeményezett fizetés elfogadása esetén – kizárólag a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó, a juttatás felhasználásnak jogszerűen megfelelő és belföldi szolgáltatást nyújthat a munkavállaló és a társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója részére. Ebben csak annyi változás történt az új rendelet alapján, hogy a SZÉP Kártyával fizethető szolgáltatások köréből a jogalkotó törölte a családi panzió szolgáltatást. Egyebekben az alszámlánként nyújtható szolgáltatások köre változatlan maradt.

Ahogyan az sem változott, hogy a SZÉP Kártyával kezdeményezett fizetés
- a szolgáltatóknál elhelyezett elektronikus elfogadóhelyi terminálon,
- a pénzforgalmi szolgáltató által kialakított központi internetes felületen,
- a szolgáltató által kialakított saját internetes felületen keresztül vagy
- a pénzforgalmi szolgáltatónál működő telefonos felhatalmazó központ által kiadott engedély alapján történhet.

A más által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálok használatáért a működtető a pénzforgalmi szolgáltató részére díjat számolhat fel, amely a pénzforgalmi szolgáltató és a működtető megállapodásától függ. A díj mértékére azonban felső korlátot ad a jogalkotó: az továbbra sem haladhatja meg a SZÉP Kártyával kezdeményezett fizetési művelet összegének 0,3%-át.

A SZÉP Kártyával kapcsolatban felmerült további költségeket a SZÉP Kártya elfogadásáról szóló szerződésben foglaltak szerint a pénzforgalmi szolgáltató, illetve a szolgáltató viseli. Az összes költségnek a pénzforgalmi szolgáltató által a szolgáltató részére felszámított része tranzakciónként legalább 12 forint, de nem lehet több, mint a kártya elfogadásáról szóló szerződés alapján bonyolított forgalom 1,5%-a: ezt a pénzforgalmi szolgáltató a SZÉP Kártyával összefüggésben közvetlenül felmerülő működési költségeire és marketingköltségeire fordítja.

A társkártya előállítási és kézbesítési költségeit – ez nem haladhatja meg társkártyánként az 1.500 forintot - a pénzforgalmi szolgáltató azonban átháríthatja a munkavállalóra. (Ez a díjtétel vonatkozik az elveszett, ellopott vagy megrongálódott SZÉP Kártyák pótlására is.)


Lényeges, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a korlátozott rendeltetésű fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződést felmondhatja, és a SZÉP Kártyát, valamint a társkártyát visszavonhatja, ha a korlátozott rendeltetésű fizetési számlán 24 hónapon keresztül folyamatosan nincs pénzeszköz. A szerződés felmondásáról pénzforgalmi szolgáltató előzetesen, a visszavonást és a felmondást megelőzően legalább 2 hónappal köteles tájékoztatni az érintettet. A Széchenyi Pihenő Kártya és a társkártya lejárati ideje változatlanul minimum 3 év.


Nagyon fontos előírása az új kormányrendeletnek, hogy a két év után „lejáró” összegek a pénzforgalmi szolgáltatóknál továbbra is hozzáférhetők lesznek a munkavállalók számára, de a szolgáltatók díjat számíthatnak fel utána.

Ugyanis a pénzforgalmi szolgáltató a munkavállalóval szemben jogosult a juttatásként átutalt, az utalás évét követő második naptári év május 31-éig fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére díjat felszámítani, amelyet köteles a marketingköltségeire fordítani. A felszámított havi díj a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3%-a lehet.

A fel nem használt összeggel kapcsolatban a pénzforgalmi szolgáltató a lejárat előtt két hónappal felhívja a kártyabirtokos figyelmét arra, hogy a lejárattól kezdve milyen mértékű díjat számít fel a fel nem használt pénzeszközre, és a tájékoztató kiküldésekor a fel nem használt pénzeszköz összegét is megjelöli.

A fel nem használt összegek kezelésének új szabályai kizárólag az új rendszerben működő pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkoznak!
Ahogyan arról fentebb már volt szó, a jelenlegi SZÉP kártya kibocsátók tevékenységüket az új rendelet hatálybalépését követő hatodik hónap utolsó napjáig végezhetik az 55/2011. (IV. 12.) Kormányrendeletet szerinti („régi”) szabályok szerint.
Ebből következően az idén május 31-én lejáró összegek még a munkáltatókhoz kerülnek vissza.