TB szakmai műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Adózás (28)
  • Családtámogatás (26)
  • Járulék (105)
  • Munkaügy (94)
  • Pénzellátás (30)
  • Friss szakmai hírek

  • Elszámolható üzemanyagárak - 2014. szeptember (2014-09-22) »
  • Az ősz lakossági energiahatékonysági pályázatokat hoz (2014-09-22) »
  • A jövő szakmái - könyvelő vagy nosztalgista? (2014-09-11) »

  • TB szakmai műhely

    Munkaügy

    felszámoló cég

    Kérdés:
    Ha a vállalatot ahol dolgoztam fel fogják számoltatni(mostanában), hogy járnék jobban? Jelenleg gyeden vagyok. 1 év múlva mellék vissza dolgozni.
    Most amíg működik a vállalat kérjem ki a papírjaimat, nem tudnak fizetni. Vagy várjam meg míg a felszámoló cégnek átadják és onnan várjak pénzt?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Nagyon nehéz egy ilyen kérdésre úgy választ adni, hogy nem ismert a vállalat fizetőképessége. Több szempontot is kell mérlegelni.


    1.) A jogviszony megszüntetésekor a kifizetés mértéke sem mellékes. Fontos, hogy ha Ön jogosult lenne végkielégítésre, akkor attól se essen el. Ha Ön hosszabb ideje dolgozik a vállalatnál (minimum 3 év), akkor a munkáltató felmondása esetén jár Önnek a végkielégítés. A munkáltató felmondással azonban nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság esetén, azaz jelen esetben a munkáltató felmondására és ebből adódó végkielégítés fizetésére nem kerülhet sor.


    2.) Mi a helyzet a felszámoláskor?


    Felszámoláskor a gyeden, gyesen lévő – a „védelem” ellenére is - munkavállaló szerződése is megszűnik.


    Bér és egyéb jövedelmek kifizetése: 


    A felszámolás során – a vállalat még meglévő vagyonára - megállapítanak egy kielégítési sorrendet. A sorrend elején vannak a bér jellegű kifizetések. Abban az esetben, ha a bérek a felszámolás során nem fizethetők ki, akkor a Munkaerő-piaci Alap Bérgarancia Alaprészéből lehet arra fedezet kapni. Ha a kérelmet pozitívan bírálják el, akkor a támogatást a munkaügyi központ közvetlenül a munkavállaló részére fizeti ki. Mindezek alapján a felszámolás során nagy esély van arra, hogy az Önnek járó jövedelmeket megkapja. 


    Remélem tudtam Önnek segíteni ebben a nem könnyű kérdésben.


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. június 17.

    Munkaidőkeretes munkavállalók

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    A Mt. 93.§ szerint "a munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni."

    Ezt két módon lehet értelmezni, ezért az lenne a kérdésem, hogy akkor járunk el helyesen, hogy ha a munkaszüneti napot tartalmazó hónapban, pl. májusban 21 munkanappal, vagy a munkaszüneti napot beleszámolva 22 munkanappal számolunk a keretes munkavállalók esetében?

    Válaszát előre is köszönjük!
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Májusi munkaidőkeret esetén 21 nap x 8 óra = 168 óra a ledolgozandó munkaidő míg május 1-je munkaszüneti nap.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. június 11.

    Nők 40 éves szolgálati jogviszonya

    Kérdés:
    1980 08.01-től 1990.12.31-ig egy mg.termelőszövetkezetben dolgoztam. 1983.01.01-én beléptem tagnak. Az alábbi idézetből az következik, hogy az 1983-as évem nem tartozik bele a szolgálati időmbe? "a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,"
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


     


    Igen, Ön jól értelmezi a tag szolgálati idejét. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén a tagság időtartama szolgálati időnek minősülő a nők 40 éves szolgálati idejénél azzal, hogy a belépés első teljes naptári éve (azaz az Ön esetében 1983) nem számítható be ebbe az időtartamba.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. június 11.

    munkaügy

    Kérdés:
    Tisztelt Cím!
    Közszolgaként dolgoztam kormányzati szervnél illetménykiegészítés 50 %-os volt. Feladat átadás miatt, jogutódlkással olyan céghez kerültem jogutódlással, ahol az illetmény kiegészítés 35 %-os volt. Ahhoz, hogy a bérem ne változzon a 50 % és 35 % közötti különbözetet eltérítés címén adták meg. Így viszont a kötelező besorolási emelést nem kapom meg, addig amíg a különbözet el nem fogy, és úgymond utol nem éri a bérem a 35 %-os illetmény kiegészítéssel számolt bért. Kérdésem: jogosan járt el a jelenleg foglalkoztató szerv? Ha nem: mit tudok tenni?
    Köszönöm
    Kajos Ilona
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    A közszolgálatban dolgozók bére adott szorzószámmal akár lefelé, akár felfelé a besorolási illetménytől eltéríthető. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szabályozza a bérek eltérítését. Az eltérítésre év elején, illetve egyes esetekben évközben is sor kerülhet.


    A jogos eljárás kapcsán Önnek azt tudom mondani, (a részleteket és az annak alapjául szolgáló – közigazgatási szerv által kiállított - iratokat nem ismerve), hogy ha a 2011. évi CXCIX. törvényben leírt szabályok betartásával került sor az Ön bérének eltérítésére, akkor az eltérítés jogszerű volt.


    A kormánytisztviselőket végzettségük és közszolgálati idejűk alapján sorolják be fizetési fokozatokba. A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőt az I. a középiskolai végzettségű kormánytisztviselőt a II. osztályba kell besorolni. A besorolási osztályok fizetési fokozatokból állnak. A fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt. Továbbra is jogosult lehet az új munkáltatójánál - alacsonyabb alapilletmény  ellenére – magasabb bérre, ha az illetményét– teljesítményértékelésre alapozva – felfelé eltéríthetik. A hivatali szerv vezetője, át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján, a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év február 28-áig dönt.


    Üdvözlettel,


     


     

    A válasz aktuális: 2014. május 23.

    távollétidíj

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Elöljáróban annyit kell közölnöm,hogy havi bérezésem több elemből tevődik össze:alapbér+teljesítményfüggő bónusz+baleset mentességi bónusz+túlóra átalány+üzemanyag prémium.
    Munkáltatóm a távolléti díj kiszámításánál kizárólag csak az alapbért veszi figyelembe.
    Kérdésem az,hogy jogszerű-e ezen számítási mód.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Tekintettel arra, hogy az Ön munkaszerződését nem ismerem, így a távolléti díjra vonatkozóan az alábbi tájékoztatást adom:


    A 2012. évi I. törvény, azaz a Munkatörvénykönyv alapján a távolléti díj számítása a következők szerint történik:


    -      az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §),


    -      pótlékátalány (145. §),


    -      az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (150. §), illetve bérpótlék (151. §)


    figyelembevételével kell megállapítani.


    Mikor kell figyelembe venni a teljesítménybért?


    -      kizárólag teljesítménybér illetve idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetében, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.


    Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.


    Pótlékok figyelembe vétele:


    A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a készenlétre-, ügyeletre  járó pótlékot akkor kell a távolléti díj számításakor figyelembe venni, ha:


    -      a vasárnapi pótléknál érvényes, hogy a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett,


    -      a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát,


    -      az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. május 16.

    Egyéni vállalkozó másodállásban dolgozhat-e Kft-ben o Ft-ért

    Kérdés:
    Ha egy egyéni vállalkozó egy Kft-ben vállalna munkaviszonyt O Ft-os bérért, akkor elég megbízotti szerződéssel dolgoznia, vagy be kell jelenteni. És ha 36 órás munkaviszonya van egyéni vállalkozásában lehet-e 2 órás munkaviszonya a Kft-ben. Mennyi idő után illetik meg mondjuk a munkáltató által nyújtandó lakástámogatások?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Egyéni vállalkozó nem lehet munkavállaló. 2012. évi I. törvény, azaz a Munkatörvénykönyv is rögzíti, hogy a munkavállaló természetes személy lehet. Ha az egyéni vállalkozó nem vállalkozóként, hanem magánszemélyként dolgozik, akkor dolgozhat munkaviszonyban.


    Minden biztosítási jogviszonyt külön-külön be kell jelenteni a 14T1041-es nyomtatványon.


    1.) Munkaviszony esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint az Ön által említett foglalkoztató, azaz a Kft által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.) Amennyiben a feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja, a részmunkaidővel arányosítottan csökken.  Mindezek alapján nulla forintért nem lehet munkaviszonyban dolgozni.


    A heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó személynek lehet máshol, másik foglalkoztatóval további 2 órás munkaviszonya is. Ez esetben mindegyik jogviszonyt be kell jelenteni és a bérezésnél figyelemmel kell lenni a fenti minimálbérre illetve garantált bérre.


    2.) A biztosított egyéni vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.


    Továbbá a vállalkozás legalább a minimálbér 112,5 százaléka után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót is.


    Ha az egyéni vállalkozó minimum heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor 7 százalék természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 10 százalék nyugdíjjárulékot és 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, de csak a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem után.


    A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.


    3.) A munkáltatói lakáscélú támogatása nem függ attól, hogy mennyi ideje dolgozik a munkavállaló.  A támogatás maximális összege a vételár vagy a teljes építési költség, esetleg a beruházásként értékelhető felújítási költség 30 %-áig, de legfeljebb 5 év alatt összesen 5 millió forintig terjedő összegben történhet. A támogatás részleteit a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet szabályozza.  


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 14.

    Felhasználói szerződés alapján történő kifizetés

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő !
    A kifizető felhasználási szerződést kötött a művésszel a megrendelt műalkotás elkészítésére.A szerződésben nem szerepel megbontva, hogy a kiszámlázott díjból mennyi a szerzői jog után járó és mennyi a személyes közreműködésért járó díj.A kérdésem, hogy ilyen esetben mit tehet a bérszámfejtő?
    A választ tistelettel köszönöm: Melinda
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A felhasználási szerződés a döntő, mert  kétféle jogcímen részesülhet jövedelemben a magánszemély egyrészt a. munkavégzésre tekintettel, és a jogok felhasználásának az ellenértékeként.


     


    A két jövedelem aránya a felek megegyezésétől függ: 0-tól 100 vagy 100-tól 0 százalékáig terjedhet, de a szerződésnek ezt mindenképpen tartalmaznia kell.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 9.

    ÍMűszakpótlék rendkívüli munkavégzésre vagy vasárnapra

    Kérdés:
    Tisztelt Tanácsadó,

    Az lenne a kérdésem, hogy ha műszakpótlékra jogosítő időszakban rendkívüli munkavégzés történik, vagy vasárnapra esik az egyébként műszakpótlékra jogosító munkavégzés, akkor mindkét pótlékra jogosult vagyok? Például ha 30%-os műszakpótlékra jogosító műszakban dolgozom a munkaidő kereten felül, akkor arra az 50% pótlék jár, vagy mindkettő (80%)?

    Azt jól tudom, hogy ha vasárnapra esik a túlóra, akkor jár a túlórapótlék és a vasárnapi pótlék is?

    Köszönöm válaszát
    Válasz:

    Vasárnap az alábbi esetekben rendes munkaidőnek minősül:




    • rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

    • idényjellegű,

    • a megszakítás nélküli,

    • több műszakos tevékenység keretében,

    • készenléti jellegű munkakörben,

    • kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,

    • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,

    • külföldön történő munkavégzés során, valamint

    • kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló esetében.



    A fenti esetekben  vasárnapi munkavégzéskor akkor jár 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavállaló kizárólag több műszakos tevékenység keretében, vagy a készenléti jellegű munkakörben, illetve kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet végez. Ha ez esetekben munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben is történik munkavégzés, akkor további 50 százalékos bérpótlék jár az alábbiak szerint:


    A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár




    • munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,

    • munkaidőkereten felül vagy

    • az elszámolási időszakon felül



    végzett munka esetén.


    Egyéb esetben, azaz ha a munkavállaló munkája nem tartozik bele a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzések körébe, akkor vasárnapi munkavégzés esetén, mint rendkívüli munkavégzésre jár 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék).


    Ha vasárnap munkaszüneti napra esik, akkor munkaszüneti napon történő munkavégzéskor 100 százalék bérpótlék jár.  


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 6.

    állandó délutános műszak

    Kérdés:
    Tisztelt Pallas!
    Állandó délutános műszakba járok(14-22-ig)
    Szeretném tudni milyen pótlékokra vagyok jogosult
    Tisztelettel: Csaba
    Válasz:

    Tisztelt Csaba!


    A műszakpótlék akkor jár, ha az alábbi feltétel teljesül:


    A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, akkor 18 - 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (azaz műszakpótlék) jár.


    Rendszeres változás azt jelenti, hogy havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.


    Ha vasárnapi munkavégzésre kerül sor, akkor 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, vagy a készenléti jellegű munkakörben, illetve kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási alapján kötelezhető.


     


    Ha a vasárnap munkaszüneti napra esik, akkor munkaszüneti napon történő munkavégzéskor 100 százalék bérpótlék jár. 


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. április 6.

    Milyen pótlék illetne meg?

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    A munkabeosztásom szerint:
    - 2 hétig éjszaka dolgozom
    22:00 - 06:00-ig
    (ritka esetekben 20:00 - 06:00-ig)
    ...majd ezután:
    - 2 hétig nappal dolgozom
    06:00 - 14:00-ig
    (túlóra esetén sem tovább, mint 18:00)
    Tehát kéthetente váltogatom az éjszakás és nappalos műszakot.

    A kérdésem az lenne, hogy milyen pótlékok illetnének meg, a Munka törvénykönyve rendelkezései szerint?

    Köszönettel,
    Hajdu P. Ferenc
    Válasz:

    Tisztelt Hajdu P. Ferenc!


    Kétféleféle pótlék járhat a munkavállalónak éjszakai munkavégzés esetén.


    Az egyik a műszakpótlék. A műszakpótlék akkor jár, ha az alábbi feltétel teljesül: 


    -  A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, akkor 18 - 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (azaz műszakpótlék) jár.


    Rendszeres változás azt jelenti, hogy havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ez az Ön által említett esetben fennáll, azaz az Ön által leírtak szerint 30 százalék mértékű műszakpótlék jár Önnek.


    A másik pótlék az éjszakai munkavégzés esetén járói bérpótlék. Annak a munkavállalónak jár ez a bérpótlék, aki az alábbi feltételeknek megfelel:



    • a műszakpótlékra nem jogosult a munkavállaló

    • éjszakai munkavégzés esetén jár, ha ennek tartama az egy órát meghaladja

    • mértéke 15 százalék.


    Azaz, ha Ön nem lenne jogosult műszakpótlékra, akkor járna Önnek az éjszakai munkavégzésre az éjszakai bérpótlék.


    Táblázatban összefoglalva:





















    Pótlék



    Idő/feltétel



    mérték



    műszakpótlék



    18 - 06 óra



    30 százalék bérpótlék



    éjszakai munkavégzés



    22-06 óra között


    ha a munkavégzés tartama az egy órát meghaladja



    15 százalék bérpótlék



     


     


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. február 7.