TB szakmai műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Adózás (27)
  • Családtámogatás (24)
  • Járulék (104)
  • Munkaügy (90)
  • Pénzellátás (30)
  • Friss szakmai hírek

  • De nehéz az iskolatáska - Iskolakezdési támogatás (2014-07-23) »
  • Elszámolható üzemanyagárak - 2014. augusztus (2014-07-17) »
  • Új szabályozás a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról (2014-07-17) »

  • TB szakmai műhely

    Munkaügy

    távollétidíj

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Elöljáróban annyit kell közölnöm,hogy havi bérezésem több elemből tevődik össze:alapbér+teljesítményfüggő bónusz+baleset mentességi bónusz+túlóra átalány+üzemanyag prémium.
    Munkáltatóm a távolléti díj kiszámításánál kizárólag csak az alapbért veszi figyelembe.
    Kérdésem az,hogy jogszerű-e ezen számítási mód.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Tekintettel arra, hogy az Ön munkaszerződését nem ismerem, így a távolléti díjra vonatkozóan az alábbi tájékoztatást adom:


    A 2012. évi I. törvény, azaz a Munkatörvénykönyv alapján a távolléti díj számítása a következők szerint történik:


    -      az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §),


    -      pótlékátalány (145. §),


    -      az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (150. §), illetve bérpótlék (151. §)


    figyelembevételével kell megállapítani.


    Mikor kell figyelembe venni a teljesítménybért?


    -      kizárólag teljesítménybér illetve idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetében, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.


    Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.


    Pótlékok figyelembe vétele:


    A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a készenlétre-, ügyeletre  járó pótlékot akkor kell a távolléti díj számításakor figyelembe venni, ha:


    -      a vasárnapi pótléknál érvényes, hogy a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett,


    -      a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát,


    -      az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. május 16.

    Egyéni vállalkozó másodállásban dolgozhat-e Kft-ben o Ft-ért

    Kérdés:
    Ha egy egyéni vállalkozó egy Kft-ben vállalna munkaviszonyt O Ft-os bérért, akkor elég megbízotti szerződéssel dolgoznia, vagy be kell jelenteni. És ha 36 órás munkaviszonya van egyéni vállalkozásában lehet-e 2 órás munkaviszonya a Kft-ben. Mennyi idő után illetik meg mondjuk a munkáltató által nyújtandó lakástámogatások?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Egyéni vállalkozó nem lehet munkavállaló. 2012. évi I. törvény, azaz a Munkatörvénykönyv is rögzíti, hogy a munkavállaló természetes személy lehet. Ha az egyéni vállalkozó nem vállalkozóként, hanem magánszemélyként dolgozik, akkor dolgozhat munkaviszonyban.


    Minden biztosítási jogviszonyt külön-külön be kell jelenteni a 14T1041-es nyomtatványon.


    1.) Munkaviszony esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint az Ön által említett foglalkoztató, azaz a Kft által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.) Amennyiben a feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja, a részmunkaidővel arányosítottan csökken.  Mindezek alapján nulla forintért nem lehet munkaviszonyban dolgozni.


    A heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó személynek lehet máshol, másik foglalkoztatóval további 2 órás munkaviszonya is. Ez esetben mindegyik jogviszonyt be kell jelenteni és a bérezésnél figyelemmel kell lenni a fenti minimálbérre illetve garantált bérre.


    2.) A biztosított egyéni vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.


    Továbbá a vállalkozás legalább a minimálbér 112,5 százaléka után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót is.


    Ha az egyéni vállalkozó minimum heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor 7 százalék természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 10 százalék nyugdíjjárulékot és 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, de csak a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem után.


    A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.


    3.) A munkáltatói lakáscélú támogatása nem függ attól, hogy mennyi ideje dolgozik a munkavállaló.  A támogatás maximális összege a vételár vagy a teljes építési költség, esetleg a beruházásként értékelhető felújítási költség 30 %-áig, de legfeljebb 5 év alatt összesen 5 millió forintig terjedő összegben történhet. A támogatás részleteit a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet szabályozza.  


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 14.

    Felhasználói szerződés alapján történő kifizetés

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő !
    A kifizető felhasználási szerződést kötött a művésszel a megrendelt műalkotás elkészítésére.A szerződésben nem szerepel megbontva, hogy a kiszámlázott díjból mennyi a szerzői jog után járó és mennyi a személyes közreműködésért járó díj.A kérdésem, hogy ilyen esetben mit tehet a bérszámfejtő?
    A választ tistelettel köszönöm: Melinda
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A felhasználási szerződés a döntő, mert  kétféle jogcímen részesülhet jövedelemben a magánszemély egyrészt a. munkavégzésre tekintettel, és a jogok felhasználásának az ellenértékeként.


     


    A két jövedelem aránya a felek megegyezésétől függ: 0-tól 100 vagy 100-tól 0 százalékáig terjedhet, de a szerződésnek ezt mindenképpen tartalmaznia kell.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 9.

    ÍMűszakpótlék rendkívüli munkavégzésre vagy vasárnapra

    Kérdés:
    Tisztelt Tanácsadó,

    Az lenne a kérdésem, hogy ha műszakpótlékra jogosítő időszakban rendkívüli munkavégzés történik, vagy vasárnapra esik az egyébként műszakpótlékra jogosító munkavégzés, akkor mindkét pótlékra jogosult vagyok? Például ha 30%-os műszakpótlékra jogosító műszakban dolgozom a munkaidő kereten felül, akkor arra az 50% pótlék jár, vagy mindkettő (80%)?

    Azt jól tudom, hogy ha vasárnapra esik a túlóra, akkor jár a túlórapótlék és a vasárnapi pótlék is?

    Köszönöm válaszát
    Válasz:

    Vasárnap az alábbi esetekben rendes munkaidőnek minősül:




    • rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

    • idényjellegű,

    • a megszakítás nélküli,

    • több műszakos tevékenység keretében,

    • készenléti jellegű munkakörben,

    • kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,

    • társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,

    • külföldön történő munkavégzés során, valamint

    • kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló esetében.



    A fenti esetekben  vasárnapi munkavégzéskor akkor jár 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavállaló kizárólag több műszakos tevékenység keretében, vagy a készenléti jellegű munkakörben, illetve kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet végez. Ha ez esetekben munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben is történik munkavégzés, akkor további 50 százalékos bérpótlék jár az alábbiak szerint:


    A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár




    • munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,

    • munkaidőkereten felül vagy

    • az elszámolási időszakon felül



    végzett munka esetén.


    Egyéb esetben, azaz ha a munkavállaló munkája nem tartozik bele a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzések körébe, akkor vasárnapi munkavégzés esetén, mint rendkívüli munkavégzésre jár 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék).


    Ha vasárnap munkaszüneti napra esik, akkor munkaszüneti napon történő munkavégzéskor 100 százalék bérpótlék jár.  


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 6.

    állandó délutános műszak

    Kérdés:
    Tisztelt Pallas!
    Állandó délutános műszakba járok(14-22-ig)
    Szeretném tudni milyen pótlékokra vagyok jogosult
    Tisztelettel: Csaba
    Válasz:

    Tisztelt Csaba!


    A műszakpótlék akkor jár, ha az alábbi feltétel teljesül:


    A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, akkor 18 - 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (azaz műszakpótlék) jár.


    Rendszeres változás azt jelenti, hogy havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.


    Ha vasárnapi munkavégzésre kerül sor, akkor 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, vagy a készenléti jellegű munkakörben, illetve kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási alapján kötelezhető.


     


    Ha a vasárnap munkaszüneti napra esik, akkor munkaszüneti napon történő munkavégzéskor 100 százalék bérpótlék jár. 


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. április 6.

    Milyen pótlék illetne meg?

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    A munkabeosztásom szerint:
    - 2 hétig éjszaka dolgozom
    22:00 - 06:00-ig
    (ritka esetekben 20:00 - 06:00-ig)
    ...majd ezután:
    - 2 hétig nappal dolgozom
    06:00 - 14:00-ig
    (túlóra esetén sem tovább, mint 18:00)
    Tehát kéthetente váltogatom az éjszakás és nappalos műszakot.

    A kérdésem az lenne, hogy milyen pótlékok illetnének meg, a Munka törvénykönyve rendelkezései szerint?

    Köszönettel,
    Hajdu P. Ferenc
    Válasz:

    Tisztelt Hajdu P. Ferenc!


    Kétféleféle pótlék járhat a munkavállalónak éjszakai munkavégzés esetén.


    Az egyik a műszakpótlék. A műszakpótlék akkor jár, ha az alábbi feltétel teljesül: 


    -  A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, akkor 18 - 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (azaz műszakpótlék) jár.


    Rendszeres változás azt jelenti, hogy havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ez az Ön által említett esetben fennáll, azaz az Ön által leírtak szerint 30 százalék mértékű műszakpótlék jár Önnek.


    A másik pótlék az éjszakai munkavégzés esetén járói bérpótlék. Annak a munkavállalónak jár ez a bérpótlék, aki az alábbi feltételeknek megfelel:



    • a műszakpótlékra nem jogosult a munkavállaló

    • éjszakai munkavégzés esetén jár, ha ennek tartama az egy órát meghaladja

    • mértéke 15 százalék.


    Azaz, ha Ön nem lenne jogosult műszakpótlékra, akkor járna Önnek az éjszakai munkavégzésre az éjszakai bérpótlék.


    Táblázatban összefoglalva:





















    Pótlék



    Idő/feltétel



    mérték



    műszakpótlék



    18 - 06 óra



    30 százalék bérpótlék



    éjszakai munkavégzés



    22-06 óra között


    ha a munkavégzés tartama az egy órát meghaladja



    15 százalék bérpótlék



     


     


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. február 7.

    jár e erzsébet utalvány visszamenőleg a kilépett dolgozónak

    Kérdés:
    A cég ahol dolgoztam év végén visszamenőleg fizeti ki az Erzsébet utalványt egész évre. A munkaviszonyom közös megegyezéssel október 5.-én megszűnt. Jár e nekem 10 hónapra az utalvány?
    Válaszát előre is köszönöm.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    A cafeteria keretében többféle juttatás is adható, ezek egyike pl: az Erzsébet utalvány. A cafeteria, így pl. az Erzsébet utalvány, nem kötelező, hanem adható juttatás.


    Amennyiben a cég tud biztosítani a dolgozóinak béren kívüli juttatást, akkor ez történhet úgy is, hogy az adott mértékig maguk a dolgozók határozzák meg, hogy milyen cafeteria juttatásra tartanak igényt.  A cégnek a cafeteria szabályzatában kell szabályoznia a cafeteria juttatás minden részletét, így többek között azt is, hogy jár-e a visszamenőleg kifizetett cafeteria a gyed-en lévőknek, azoknak akiknek megszűnt a munkaviszonya stb.


    Mindezek alapján:



    • Ha Ön cafeteria keretében Erzsébet utalványt választott, ami nem került kifizetésre, akkor ez a juttatás jár Önnek.

    • Ha a cég ún. többlet juttatásként adja visszamenőleg az Erzsébet utalványt a dolgozóknak, akkor a cafeteria szabályzatban foglaltak szerint lehet eldönteni, hogy jár-e Önnek is ez a juttatás.  


    Üdvözlettel,


     

    A válasz aktuális: 2013. december 30.

    Garantált bérminimum és éjszakai pótlék

    Kérdés:
    Tisztelt Hölgyem/Uram!

    Vasárnap estétől-csütörtök estig dolgozom 22h-06h-ig. Szerződéses bérem bruttó 114.000 Ft,azaz a garantált bérminimum. A szerződésben az áll, hogy a bruttó bérem tartalmazza a bérpótlékokat. Kérdésem, hogy ez lehetséges-e? Nem jár nekem a 15% éjszakai pótlék? Hiszen, bérminimumról beszélünk! Előre is köszönöm segítségét! Tisztelettel: Ó.Éva
    Válasz:

    Tisztelt Ó. Éva!


    A szabály az, hogy napi 8 órás foglalkoztatás esetén a munkabérnek el kell érni legalább a minimálbért. (A minimálbér havi 98.000 Ft. A garantált bérminimum a legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén jár, összege havi 114.000 Ft. Középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.) Amennyiben az Ön foglalkoztatására legalább napi 8 órának megfelelő munkaidőben kerül sor, akkor a fenti minimálbérre vagy (középfokú végzettséget igényló tevékenység esetén) a garantált bérminimumra jogosult.


    Ezen felül járnak a pótlékok pl: az éjszakai pótlék. A munkavállalónak – kivéve a műszakpótlékra jogosult munkavállalót (erről egy korábbi írásunkban olvashat: http://www.pallas70.hu/szakmai-portal/hirek/hir.php?id=1291)  - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15 százalék bérpótlék jár.


    A 2012. évi I. törvény, azaz a munkatörvénykönyv 145. §-a alapján viszont lehetőség van arra, hogy a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapítsanak meg. Amennyiben az Ön bére így lett megállapítva, akkor minimum középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén Önnek magasabb alapbért (átalányt) kellene kapnia, mint a garantált bérminimum, hiszen az alapbér a pótlékot is magába foglalja (és ez esetben nem kell külön pótlékot fizetni pl: éjszakai munkavégzés esetén).

    A válasz aktuális: 2013. december 5.

    Felmondás gyes után

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    34 éves, 2 gyerekes anyuka vagyok, egészségügyben dolgoztam, decemberben lejár a gyesem. A munkahelyemre nem tudok visszamenni, mert időközben elköltöztem. Egyelőre kilátásban sincs újabb munkahely, ahol el tudnék helyezkedni, ezért azt kértem, hogy a bennmaradt szabadságom idejével hosszabbítsák meg a munkaviszonyomat. Állítólag ez esetben el kellene, hogy küldjék azt, akit a helyemre felvettek (vagy csak azért mondták, hogy inkább a felmondást válasszam), én nem szeretném hogy miattam valaki állás nélkül maradjon, ezért egyelőre szóban beleegyeztem, hogy írok egy felmondólevelet, melyben kérem a közös megegyezést, a közalkalmazotti viszonyom megszüntetését és a szabadság megváltását. Most viszont elbizonytalanodtam, mert 5 éves munkaviszony után nem tudom, hogy így is megkapnám-e a 2 havi végkielégítést (úgy tudom ennyi járna), 2 gyerekkel egyáltalán nem mindegy.
    Tanácsot szeretnék kérni, ennyi munkaviszonnyal, ebben a helyzetben gyes után mi jár, felmondási idő, távolléti díj pl. szóba sem került, 40 + pár nap szabadságot is keveslem (ennyit mondtak hogy jár), mert csak a gyerkőc születése óta 2 év 11 hónap telt el, előtte 7 hónapig veszélyeztetett terhesként táppénzen voltam.
    Válasz:


    Tisztelt Kérdező!

    Tény, hogy ha a munkáltatója a felmentést választaná, akkor nehéz helyzetben lenne, mert a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntethetné meg, ha



    • megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; vagy

    • Ön a munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően.


    A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. Ennek keretében az alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt még lehetőséget kell adni a közalkalmazottnak, hogy a vele szemben felhozott kifogások ellen védekezhessen.


    Mindezek alapján nehezen tudná Önt a munkáltató felmenteni, ezért javasolta Önnek a közös megegyezést.


    Milyen juttatások járnának Önnek felmentés esetén?


    Egyrészt végkielégítés jár, amely öt év jogviszony esetén két havi távolléti díjának megfelelő összeg.


    Másrészt a felmentési idő alatt, ha Ön mentesül a munkavégzés alól, távolléti díj jár. Felmentés esetén a felmentési idő általánosságban minimum hatvan nap, de a fenti alkalmatlanságra tekintettel mentenek fel valakit, akkor harminc nap alkalmazható. A felmentési idő öt év jogviszony esetén további egy hónappal meghosszabbodik.


    Továbbá a ki nem vett szabadságot meg kell váltani. Azt, hogy Önnek pontosan hány nap szabadság jár – a cég szabadságos nyilvántartásának ismerete nélkül – nem tudom megmondani. A közalkalmazotti törvény alapján:



    • az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi 20 munkanap,

    • az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi 21 munkanap


    alapszabadság illeti meg a közalkalmazottat.


    A jogviszony megszűnésekor időarányosan el kell számolni a cafeteria juttatásokkal is.


    Amennyiben a munkáltató is beleegyezik, ezeket a juttatásokat a közös megegyezésbe is bele lehet foglalni. Azaz én azt javasolnám, hogy semmiképpen ne mondjon le két havi végkielégítésnek megfelelő távolléti díjáról, a felmentésre járó távolléti díjról és a szabadság és egyéb juttatás megváltásáról. Kérem azonban gondolja át, hogy nem lenne-e jobb, ha  megtartaná a közalkalmazotti állását. Ez a munkáltatónak sem lenne kedvezőtlen, mert Ön után, mint gyesről visszatérő után, szociális hozzájárulási adókedvezményt is érvényesíthet.

    A válasz aktuális: 2013. november 18.

    bérpótlék

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Amennyiben a dolgozónk 6:00-14:00 dolgozik az egyik héten, majd hétvégén nincs műszak, és a következő héten 14:00-22:00-ig dolgozik, és szeretnénk, ha ez a munkavállalóval áttérne bizonyos napokon a 18:00-tól 06:00-ig történő munkavégzésre. Milyen pótlékok illetik meg? Műszakpótlék és éjszakai pótlék is vagy csak a 30%-os műszakpótlék? Mikor melyik jár?

    Válaszát előre is köszönöm.

    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!
    A 2012. évi I. törvény alapján a munkaidő kezdetének rendszeres változása dönti el, hogy 30 százalék vagy 15 százalék a pótlék mértéke.
    Rendszeres változás a következőt jelenti:



    • havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint

    • a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.



    Azaz ha 21 munkanapos hónapban a dolgozó reggel hatkor kezdi a munkáját minimum 7 munkanap, míg a fennmaradó 14 munkanapon 14 órától dolgozik, akkor igaz a fenti szabály, azaz a munkaidő kezdete a munkanapok minimum egyharmadában eltér és a két kezdési időpont között megvan a minimum 4 jelen esetben 8 óra időkülönbség.


    Ha a fentiek érvényesek az Ön munkavállalójára, akkor azt a szabályt kell alkalmazni, hogy 18 - 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (azaz műszakpótlék) jár.


    Egyéb esetben a munkavállalónak – kivéve tehát a fenti műszakpótlékra jogosult munkavállalót – éjszakai munkavégzéskor (azaz 22 órától történő munkavégzéskor), ha ennek időtartama az 1 órát meghaladja15 százalék bérpótlék jár. Azaz egyéb esetben, ha valaki éjszaka legalább egy órát dolgozik, akkor 15 százalékos bérpótlék jár.


    Tájékoztatásul jelzem, hogy az új Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) arra is ad lehetőséget, hogy több műszakos munkavégzés esetében a meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Sőt a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, akár havi átalányban is megállapodhatnak.

    A válasz aktuális: 2013. november 15.