TB szakmai műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Adózás (25)
  • Családtámogatás (24)
  • Járulék (103)
  • Munkaügy (79)
  • Pénzellátás (30)
  • Friss szakmai hírek

  • Ha nincs osztalék, nincs bér sem? (2014-04-17) »
  • Mentesség ESZJ fizetése alól (2014-04-17) »
  • Csak kézzel tölthető ki a 1329-es adóbevallás néhány sora (2014-04-16) »

  • TB szakmai műhely

    Munkaügy

    Utazási költségtérítés

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!
    Az alkalmazottam vidékről jár be és szeretné ,ha fizetném neki az utazási költségét. Én úgy tudom,hogy 86 % -ot vagyok köteles kifizetni ,de ő a 100 %-ot szeretné. Az lenne a kérdésem,hogy ha én kifizetem neki a teljeset ,az jár e valamilyen kötelezettséggel. Mint az én részemről,mint pedig a dolgozóm részéről?
    Köszönöm szépen.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!
    39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szól a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről.
    A munkáltató a fenti jogszabály alapján megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló
     - teljes árú, valamint
    - a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve
    - az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának adott mértékét, amennyiben a munkavállaló
    - belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsi
    -  helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
    - elővárosi buszon, HÉV-en,
    - menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
    utazik a munkavégzés helyére.
     A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a. A munkáltató dönthet úgy is, hogy a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben teljesen átvállalja a költséget. Ezt akár a kollektív szerződésben is szabályozhatja.
    A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, de  2013-ban ez legfeljebb 34 600 forint lehet.
    9 forint/kilométer költségtérítés a munkavállalónak akkor jár, ha
    - a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
    - a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
    - ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a hozzátartozója biztosítja.
    Adózás:
    Az Szja törvény alapján nem önálló tevékenységből származó jövedelemnél nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet alapján a munkavállaló kap, azaz
    - az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy
    - költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)
    -- a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
    - hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
    közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint.
    A fentiekben leírt mértéken felüli költségtérítés már nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

    A válasz aktuális: 2013. szeptember 4.

    ausztriába ingázó munkavállaló bejelentési kötelezettségei

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Belföldi vállalkozásunk alkalmazottai egy másik szintén belföldi székhelyű, de naponta (munkavégzés céljából) Bécsbe ingázó vállalkozásnál( melynél cégünk alvállalkozó) végzik tevékenységüket. a NAV felé elküldtük a T1041-es bejelentést, az OEPnél igényeltek eus kártyát, ezen felül létezik-e valamiféle jelentési kötelezettség hivatalos szervek irányába? Várom mielőbbi válaszát! Köszönettel!
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!

    Elsőként is fontos tisztázni, hogy mi is az a munkavégzés, amit az Önök munkavállalói Ausztriában végeznek.
    Mivel nem ismerem a munkavállalók munkaszerződését és munkaköri leírását, így az Ön által leírtak alapján úgy ítélem meg, hogy a fenti munkavégzés sem a határ menti ingázás, sem a kiküldetés körébe nem tartozik.
    Határ menti ingázásról általánosságban akkor beszélhetünk, ha a munkavállalók, akik a két ország valamelyikének állampolgárai, állandó lakhelyük vagy legalább egy éve szokásos tartózkodási helyük a fenti határ menti térségek egyikében van, ahová - kivéve a változó foglalkoztatási helyek eseteit - naponta visszatérnek, és a másik ország határ menti térségében van a foglalkoztatójuk. Az Önök esetében a foglalkoztató, azaz a munkáltató Magyarországon van. (Megjegyzem, határ menti ingázás esetén szükséges lenne még E 106 /S1/ igazolás: amely a határ menti ingázók számára lehetővé teszi, hogy egészségbiztosítási ellátásban részesüljenek mind a lakóhely, mind a munkavégzés szerinti országban, E 401 nyomtatvány: a családi juttatások összegét az illetékes hatóság ki tudja számítani, mert a családjuk továbbra is a származási országban él./
    Kiküldetésről azért nem beszélhetünk, mert nem a másik ország, azaz Ausztria területén laknak átmenetileg a munkavállalók. (Megjegyzem, hogy kiküldetés esetén az E 101 nyomtatvány, azaz A1-es igazolás szükséges, amely annak igazolására szolgál, hogy a munkavállaló egy másik uniós országban fizeti a járulékokat.)
    Az Önök esetében inkább a változó munkahelyen történő munkavégzésről beszélhetünk, azaz munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ez esetben arra kell figyelni, hogy naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre.

    A válasz aktuális: 2013. augusztus 5.

    éves szabadság megállapitás

    Kérdés:
    T Szakértő !

    Abban szeretném a segítségégét kérni ,hogy dolgozó heti 12 óra jogviszonya van, szabadságát hogyan kell megállapítani egyikőjük 37 éves , másik dolgozó öregségi nyugdíjas 62-őt betöltötte.
    Köszönettel
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!

    A rendes szabadság alap-és pótszabadságból áll, amely a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben megillet. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a 45. életévig fokozatosan emelkedik.
    37 éves munkavállaló, ha már betöltötte a 37 életévét hat nap pótszabadsággal rendelkezik, azaz összesen 26 nap szabadsága van. Ha még nem töltötte be, akkor öt nap a pótszabadása, azaz ez esetben összesen 25 nap szabadsága van. 62 éves munkavállaló tíz nap pótszabadsággal rendelkezik, azaz összesen 30 nap szabadsága van.
    További pótszabadság jár
    - tizenhat évesnél fiatalabb gyermek nevelése esetén,
    - föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak, továbbá
    - annak a munkavállalónak, aki a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, vagy aki fogyatékossági támogatásra illetve vakok személyi járadékára jogosult.
    Meg kell említeni, hogy a szabadság arányosítására is sor kerülhet, ha a munkavállaló év közben kezdi meg a tevékenységét.

    A heti 12 órában foglalkoztatott munkavállaló (részmunkaidős) szabadságát a 2012. évi I. törvény, azaz Munka Törvénykönyve 124. §-a alapján
    -          a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni;
    -          egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.
    Heti 12 órás foglalkoztatás esetén a napi átlag munkaidő 2,4 óra. Ha a munkavállaló három nap beosztás szerinti munkavégzésre szabadságot kér, a heti 5 munkanap napi 2,4 órával történő kiadását kell figyelembe venni a szabadság kiírásánál.

    A válasz aktuális: 2013. augusztus 5.

    Szakmai gyakorlat

    Kérdés:
    Tisztelt szakértő!
    Szakmai gyakorlat díjazásával és jáulékaival szeretnék segítséget kéni.Egy Kft-nél szeretné letölteni 3 hónapos kötelezõ szakmai gyakorlatát egy nappali tagozatos fõiskolai hallgató.
    Kicsit utánanéztem már, de mégis van ami nem világos.
    A fõiskola együttmûködési megállapodást köt a céggel, ebben nyilatkozniuk kell, hogy mennyit fognak neki kifizetni. A 6 hetet egybefüggő szakmai gyakorlatnál ,a min.bér 15%-át kell kifizetni legalább. Ezzel a 6 héttel lenne gondom,hogy nem e lenne valamilyen megoldás ,hogy csak a 6 hét letelte után fizetne neki és fizetnék a járulékokat utánna. Erre nem tudna nekem valaki valami jó ötletet adni ?!
    Köszönöm szépen előre is a segítséget.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!

    Az együttműködési megállapodás csak a nyári, összefüggő szakmai gyakorlatra köthető. Ez a megállapodás tartalmazza a tanulói juttatást is. 
    Az együttműködés megállapodást törvényi szinten szabályozza  a szakképzésről szóló  2011. évi CLXXXVII. törvény és a Polgári Törvénykönyv.
    Mivel ez a szerződés nem tartozik a Munka Törvénykönyve  hatálya alá, továbbá a szakképzési törvény sem ír elő a juttatás kifizetésére határidőt, így a Polgári Törvénykönyv megállapodásra vonatkozó szabályai szerint a szerződőkötő felek szabadon állapodnak meg a kifizetés gyakoriságáról illetve időpontjáról. Ezt az eljárást alkalmazva lehet megoldani az Ön által felvetett problémát.

    A válasz aktuális: 2013. július 10.

    Gyes mellett ügyvezető

    Kérdés:
    Tisztel Szakértő.

    Ügyvezetői járulékfizetéssel és bejelentéssel van gondom. Ügyfelem aki gyesen van, 2013 februártól saját kft-ben ügyvezető is. Minkét tag ügyvezető is egyben.
    Kérdésem, milyen jogviszony kóddal jelentem be? És kell-e járulékokat fizetni.
    Helyesen gondolom-e hogy nincs szükség járulék fizetésre gyes időtartama alatt. Személyesen nem működik közre, csak az ügyvezetéssel kapcsolatos feladatokat látja el.
    Köszönöm
    Válasz:

    Az általános szabály szerint, GYES mellett a gyermek egyéves kora után heti 30 órában lehet dolgozni. Az így létrejött a felek megállapodás alapul. Az ügyvezetői tevékenység, társadalombiztosítási szempontból három jogviszonyban látható el. A GYES-en lévő ügyvezető vagy munkaviszonyban, vagy társas vállalkozói jogviszonyban, vagy választott tisztségviselői jogviszonyban láthatja el a feladatát.

    1.      Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység.
    Ez esetben nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 98.000. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 114.000.forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.)

    Amennyiben az ügyvezetői feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja, a részmunkaidővel arányosítottan csökken.  Fontos, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás ne csak a járulék- és adófizetést csökkentése érdekében jöjjön létre, hanem az ténylegesen, részmunkaidőben ellátható legyen.

    Munkaviszonyban a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót a fentiek alapján kötelező fizetni. Tájékoztatásul jelzem, hogy a GYES melletti munkavégzés esetén szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet igénybe venni.

    2.      Társas vállalkozói jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység.
    Társas vállalkozói jogviszony jön létre, ha a korlátolt felelősségű társaság tagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási (választott tisztségviselői) jogviszony keretében történik.
    Ez esetben a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A biztosított ügyvezető után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is. Szociális hozzájárulási adó alapja: a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka. A GYES-ben részesülő társas vállalkozó akkor mentesül a GYES tartama alatt a járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, amennyiben személyesen nem működik közre a társaságban.

    3.      Választott tisztségviselői jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység:
    Járulékfizetési kötelezettség és a szociális hozzájárulási adó fizetése megegyezik a társas vállalkozói jogviszonyban fizetendő járulék és adófizetéssel. Ebben a jogviszonyban azonban személyes közreműködéstől függetlenül is fizetnie kell a tagnak a járulékokat és a társaságnak a szociális hozzájárulási adót.

    Összefoglalva: A társaság és a tag között létrejött jogviszony az alapja annak, hogy kell-e és milyen mértékben kell a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót megfizetni.

     

     

    A válasz aktuális: 2013. június 11.

    Bérpótlék átalány

    Kérdés:
    Üdvözlöm.

    Cégünk munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatta eddig az összes fizikai dolgozóját. 2013.05.01.-el átkerülnek saját állományba, több műszakos munkarendbe. A bérpótlékokat átalányban szeretnénk kifizetni.
    Hogyan lehet megállapítani a pótlék összegét ha nincs megelőző átlag-pótlék, mely irányadó lehetne a számításhoz?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Műszakpótlék mértéke 30 százalék, amelynek a feltételei a következők:


    -              18 - 06 óra között történik a munkavégzés, továbbá szükséges hogy


    -              a dolgozó beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változzon. Rendszeres változás azt jelenti, hogy havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Például egy 21 munkanapos hónapban 14 munkanap 14 órakor kezdi meg a munkát, másik 7 munkanap 22 órakor.


    Éjszakai pótlék: A munkavállalónak éjszakai /azaz 22 és reggel 6 óra közötti/ munkavégzés esetén kap éjszakai pótlékot, ha


    -              ha  műszakpótlékra nem jogosult és


    -              az éjszakai munkavégzés egy órát meghaladja.


    Éjszakai pótlék mértéke: 15 százalék.


    A bérpótlékok rendszeres megállapítást egyszerűsítette le az alábbi szabályokkal az új munkatörvénykönyv:
    -              Lehetőség van arra, hogy a felek több műszakos munkavégzés illetve vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés esetében a meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapítsanak meg.


    - Továbbá a felek azaz a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben bérpótlék helyett, havi átalányt is megállapíthatnak.


    Ez utóbbi esetben a bérpótlék eseti elszámolása helyett az átalány kerül megállapításra. Az átalány megállapítás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra:


    -              Az átalány megállapítása során a munkavállaló nem kerülhet lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe az eseti elszámoláshoz képest.


    -              Az átalányt bérpótlékonként kell meghatározni, azaz egyazon átalány többféle bérpótlékot nem válthat ki.


    -              Az átalány csak a bérpótlékot foglalja magába, a munkavégzés ellenértékét nem. (Más a helyzet a készenlét és ügyelet esetén, ugyanis ez esetben az a munkavégzés díjazását is magában foglalhatja.)


     

    A válasz aktuális: 2013. április 26.

    Hétvégi munkavégzés

    Kérdés:
    Oktatási intézményben szakácsként dolgozom közalkalmazottként, 8 órás munkaviszonyban.
    Szeretném megkérdezni, hogy kötelezhetnek-e hétvégi rendezvényeken való főzésre. Ha igen milyen feltételekkel.
    Válaszukat köszönöm.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!
    Ön ugyan közalkalmazottként dolgozik, azonban a rendkívüli munkavégzésre a munkatörvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
    Az Ön által említett esetre a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy Ön a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve munkaidőkereten felül végzi a munkáját.
    A rendkívüli munkaidő elrendeléséhez alapos indok szükséges, ez a munkavégzés rendszeresen nem teljesíthető és hosszabb időre előre nem is tervezhető. A munkavállaló azonban a szabályszerűen elrendelt rendkívüli munkavégzést nem tagadhatja meg.
    A rendkívüli munkaidőt – ha Ön ezt kéri – írásban kell a munkáltatójának elrendelni. Ezzel sokszor azért élnek a munkavállalók, mert ezzel egyben bizonyítani is tudják a rendkívüli munkaidőben történt munkavégzést és adott esetben annak időtartamát.
    Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként maximum 250 órában lehet rendkívüli munkát elrendelni. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre.
    Korlátozva van a rendkívüli munkavégzés az alábbi esetekben:
    - Ha Ön a gyermekét egyedül neveli, a gyermeke hároméves koráig nem rendelhető el rendkívüli munkaidő. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára - gyermeke hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő csak hozzájárulásával rendelhető el.
    Mi illeti Ön meg a rendkívüli munka elvégzéséért?
    50 % bérpótlék vagy szabadidő jár. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
    Ha Önnek a heti pihenőnapján, azaz szombaton kell az elrendelt rendkívüli munkaidőben munkát végeznie, akkor 100 % bérpótlék jár. Abban az esetben azonban a bérpótlék 50 %, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít Önnek. A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban kell kiadni.
    Végezetül szeretnék megjegyezni, hogy a rendkívüli munkavégzés elrendelésekor is vannak olyan általános munkajogi szabályok, amit a munkáltatónak figyelembe kell venni:
    -A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárnia.
    -A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Azaz a munkáltató joggyakorlása során a munkavállaló érdekeit figyelembe véve kell, hogy eljárjon, indokolatlan hátrányt nem okozhat.
    -Tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás. Rendeltetésellenes a jog gyakorlása akkor, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

     

    A válasz aktuális: 2013. április 26.

    bérelszámolás

    Kérdés:
    T szakértő !
    segitségét szeretném kérni, eddig a dolgozók egyműszalban dolgoztak fix béresek voltak. Most H-V -ig 3 műszak csak ünnepnapon nem dolgoznak van tervezetben 05.01-től . Kérdésem : Mt-ben jól látom ,hogy du pótlék nincs csak 18.00-tól egyfajata pótlék van 30 % ez a délutáni és az éjszakai pótlék is ? Szombat és vasárnapi napra ha kap szabadnapot 50 5 pótlékot kell számolni + 30 % ha 18 után dolgozik ? Lehetséges-e a dolgozó bérét ugy megállapítani , hogy a műszakpótlék általány jellegű ,ha igen hogyan kell ezt az általányt kiszámitani .
    Köszönettel.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!

    A délutáni műszakpótlék megszűnt, az új munkatörvénykönyv alapján- az Ön által említett esetekben – a következő pótlékok járnak:

    Műszakpótlék mértéke 30 százalék, amelynek a feltételei a következők:
    -              18 - 06 óra között történik a munkavégzés, továbbá szükséges hogy
    -              a dolgozó beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változzon. Rendszeres változás azt jelenti, hogy havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Például egy 21 munkanapos hónapban 14 munkanap 14 órakor kezdi meg a munkát, másik 7 munkanap 22 órakor.

    Éjszakai pótlék: A munkavállalónak éjszakai /azaz 22 és reggel 6 óra közötti/ munkavégzés esetén kap éjszakai pótlékot,
    -              ha  műszakpótlékra nem jogosult és
    -              az éjszakai munkavégzés egy órát meghaladja.
    Éjszakai pótlék mértéke: 15 százalék.

    Vasárnap rendes munkaidőben zajlik a munkavégzés, és ez
    -              több műszakos tevékenység keretében, vagy
    -              készenléti jellegű munkakörben történik vagy
    -              kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történik. A munkavállalót ez esetben 50 százalék bérpótlék illeti meg.

    A bérpótlékok rendszeres megállapítását egyszerűsítette le az alábbi szabályokkal az új munkatörvénykönyv:

    1.) Lehetőség van arra, hogy a felek több műszakos munkavégzés illetve vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés esetében a meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapítsanak meg.

    2.) Továbbá a felek azaz a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben bérpótlék helyett, havi átalányt is megállapíthatnak. Ez esetben a törvény megengedi a bérpótlék eseti elszámolása helyett az átalány megállapítását.

    Az átalány megállapítás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra:

    -              A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. Azaz az átalány megállapítása során a munkavállaló nem kerülhet lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe az eseti elszámoláshoz képest.

    -              Az átalányt bérpótlékonként kell meghatározni, azaz egyazon átalány többféle bérpótlékot nem válthat ki.

    -              Az átalány csak a bérpótlékot foglalja magába, a munkavégzés ellenértékét nem. (Más a helyzet a készenlét és ügyelet esetén, ugyanis ez esetben az a munkavégzés díjazását is magában foglalhatja.)

     

     

     

    A válasz aktuális: 2013. április 15.

    közalkalmazotti jogviszony

    Kérdés:
    Bölcsödében vagyok dajka közalkalmazotti jogviszonyban, 5-ös feorral foglalkoztatnak (bár nincs meg a szakképzettségem)

    A bruttóm 49 ezer Ft, mert 4 órában dolgozom.

    Azt szeretném megkérdezni, hogy járhat e nekem bérkompenzáció, van egy kislányom, de a férjem veszi igénybe a családi kedvezményt.

    Illetve hogy 5-ös feorral miért nem kapom meg a garantált bérminimumot?

    Előre is köszönöm a segítséget!
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!
    A kérdéseire pontokba szedve válaszolnék:
    1.)    2013. január 1-től nincs kötelező bérkompenzáció. A bérkompenzációra a 2012. évi adóváltozások miatt a nettó bér megőrzésére tekintettel került sor. 2013-ban ilyen adóváltozás nem volt, így bérkompenzációs „kötelezettsége” nincs a foglalkoztatónak. Mindezek alapján 2013-ban a foglalkoztató által igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény minimális feltétele, hogy a munkavállaló bére 2012. évhez képest ne csökkenjen.
    2.)    A bérkompenzációtól elkülönül az szja törvényben szabályozott családi adókedvezmény. A családi kedvezményt a családi pótlékra jogosult érvényesítheti, a közös háztartásban nevelt gyermekre tekintettel. Tekintettel arra, hogy a családi kedvezményt a férje érvényesíti, szóba kerülhet Önöknél az adókedvezmény megosztása. A megosztásra a magánszemély adóbevallásánál/munkáltatói adó-megállapításnál kerülhet sor. Megosztás feltétele a gyermek közös háztartásban nevelése, de azokra a hónapokra, amikor a gyermeket nevelő személy a családi pótlékot egyedülállóként veszi igénybe, a megosztás nem alkalmazható.
    3.)    A közalkalmazottak bérezését a közalkalmazotti törvény szabályozza (1992. évi XXXIII. törvény). A közalkalmazotti bértábla fizetési osztályokra és fizetési fokozatokra bontott. A fizetési osztály az adott közalkalmazott végzettségétől, szakképzettségétől függ. Alapfokú végzettséggel az "A" fizetési osztályba, míg felsőfokú szakképzettséggel az "E" osztályba illetve akadémiai doktori címmel rendelkezők "J" fizetési osztályba kerülnek. Az adott osztályba sorolt közalkalmazott fizetése a munkában eltöltött évek függvényében emelkedik a fizetési fokozatokban megadott szorzók szerint.
    Közalkalmazotti bértábla szorzók nélkül (forrás: Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 7. melléklete)
    Fizetési fokozatok és fizetési osztályok (Ft-ban)
    A        B          C           D             E               F        G          H               I          J
    69.000     77.000   78.000   79.000  89.000  122.000  127.000  129.500 142.000  154.500
    A fizetési besorolásokról részletesebben a közalkalmazotti törvény, azaz az 1992. évi XXXIII. törvény 61. §- 66. §-aiban olvashat. 

    A válasz aktuális: 2013. április 9.

    Kft. rehabilitációs járadékban részesülő tag ügyvezetője

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Az alakuló Kft.-nek 3 tagja lesz. Egy tag 8 órás, a másik tag 6 órás munkaviszonnyal rendelkezik, a harmadik tag túl van a komplex felülvizsgálaton, rehabilitációs járadékban részesül. A rehab. járadékban részesülő tag lesz az ügyvezető, és emellett dolgozni is fog a cégben, konkrétan biztosítási ügynöki tevékenységet fog ellátni. Első kérdésem, hogy megteheti-e mindezeket 4 órás munkaviszony keretében úgy, hogy közben igénybe tudja venni a rehabilitációs járadékot is?
    Második kérdésem, hogy a 6 órás munkaviszonnyal rendelkező tagnak milyen jogviszonyban célszerű végeznie a cég könyvelését?
    Válaszát köszönöm.
    Válasz:
    Tisztelt Kérdező!

    Mindenekelőtt szeretném egyértelművé tenni a rehabilitációs járadék és a
    rehabilitációs ellátás közötti különbséget.
    A korábban megállapított rokkantsági- baleseti rokkantsági nyugdíjak
    átalakultak vagy rokkantsági ellátássá vagy rehabilitációs ellátássá.
    2012. január 1. előtt megállapított rehabilitációs járadék az eredeti
    hatósági döntésben szereplő időpontig folyósítják. Rehabilitációs járadékra
    az volt jogosult, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és
    ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző
    munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való
    foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, rehabilitálható, és az
    életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.

    Kereső tevékenység esetén a következőkre kell figyelemmel lenni:
    A rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy
    ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő
    hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs
    járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét. Azaz nem csak az a
    fontos, hogy hány órában dolgozik, hanem hogy mennyit keres.
    Más a helyzet a rehabilitációs ellátás esetén: Az a megváltozott
    munkaképességű személy, aki rehabilitálható, rehabilitációs ellátásra
    jogosult. A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell
    arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez vagy
    közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti
    munkaideje a 20 órát meghaladja.

    Arra a kérdésre, hogy 6 órás munkaviszonnyal rendelkező tagnak milyen
    jogviszonyban célszerű végeznie a cég könyvelését, a következő választ adom:
    Ha a cég nem könyvelő iroda, azaz a könyvelés nem az alaptevékenysége, akkor
    érdemes a könyvelést megbízási szerződésben végezni. Ez esetben a járulék és
    a szociális hozzájárulási adó alapja a következőképpen alakul:
    - tételes költségelszámolás esetén, a számlákkal alátámasztott - szja
    törvény szerinti - költségekkel csökkentett megbízási díj, vagy ilyen
    elszámolás hiányában
    - a megbízási díj 90 százaléka.
    A fenti alap után 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék
    egészségbiztosítási járulékot és 27 százalék szociális hozzájárulási adót
    kell fizetni.
    Amennyiben a könyvelő nyugdíjas, akkor érdemesebb a tevékenységet kiegészítő
    tevékenységet folytató vállalkozás keretében ellátni. A kiegészítő
    tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő
    nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, ha van jövedelme. A kiegészítő
    tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet
    folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi
    szolgáltatási járulékot fizet, havi összege 6.660. forint (napi összege 222
    forint). Ez esetben egyéb társadalombiztosítási közterhet nem kell fizetni.

    A válasz aktuális: 2013. március 28.