TB szakmai műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Adózás (31)
  • Családtámogatás (26)
  • Járulék (105)
  • Munkaügy (106)
  • Pénzellátás (30)
  • Friss szakmai hírek

  • Adómentes kifizetések (2014-12-19) »
  • A 'jó' ajándék titka (2014-12-18) »
  • „Pénztártól való távozás után…” – vásárlói döntéseink „visszacsinálása (2014-12-17) »

  • Szakértőnk:


    Dr. Radics Zsuzsanna
    közgazdász, egészségügyi szakember

    TB szakmai műhely

    Munkaügy

    Munkahely felszámolás alatti munkavégzés

    Kérdés:
    Tisztelts Cím!

    1997 óta dolgozom/dolgoztam a jelenlegi munkahelyemen. 2010-óta itthon vagyok - jelenleg GYED-en - mostmár a 2. gyermekemmel. Ebben az évben szerettem volna visszamenni dolgozni GYED vagy GYES mellett, de a cég ahol dolgoztam felszámolás alá került. Amíg nem számolják fel a céget addig milyen lehetőségeim vannak a munkavégzésre GYED vagy GYES alatt? Természetesen nem szeretnék felmondani a jelenlegi munkahelyemen, mert akkor elesnék a végkielégítéstől.

    Üdvözlettel: Dóra
    Válasz:

    Tisztelt Dóra!


    A gyermekgondozási díj illetve a gyermekgondozási segély folyósítását nem befolyásolja, ha a gyermek egyéves kora után munkát vállal. A jelenlegi munkáltatónál fennálló fizetés nélküli szabadság alatt más munkáltatónál is elhelyezkedhet. A munkavégzésre nincs időkorlát megszabva. A munkáltató a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően igénybe veheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt. A kedvezmény az anyasági ellátás megszűnését követő hónaptól 45 hónapig alkalmazható úgy, hogy legfeljebb 100.000. forint munkabérig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a foglalkoztatás első két évében, míg ezen bér 14,5 %-a vehető igénybe a foglalkoztatás harmadik évében.


    Kiemelt kedvezmény jár akkor, ha három vagy több gyermek után családi pótlékban részesülő szülőt foglalkoztat a munkáltató. Ha a munkavállaló legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül vagy részesült, akkor az őt alkalmazó munkáltató a foglalkoztatás első három évében maximum 100.000. forint jövedelemhatárig mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében ugyanezen jövedelem után 14,5%-os kedvezményt kap. Ez a kedvezmény az anyasági ellátás megszűnését követő hónaptól 69 hónap végéig, maximum 5 évig alkalmazható. Azaz a nagycsaládosok esetében a kedvezmény két évvel hosszabb ideig jár.


    A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolás birtokában érvényesítheti. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A GYED, GYES folyósítását illetve annak megszűnését az egészségbiztosítási szerv, a társadalombiztosítási kifizetőhely illetve a kincstár igazolja. Nagycsaládosok esetében szükséges továbbá annak igazolása is, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amelyet a kincstár igazol.


    Vállalkozási tevékenység folytatása


    Ha gyermekgondozási díj illetve a gyermekgondozási segély folyósítása mellett a szülő egyéni-, vagy társas vállalkozóként is dolgozhat a gyermek egyéves kora után.


    A GYED mellett folytatott vállalkozás esetén csak a tényleges jövedelem után kell a járulékokat és szociális hozzájárulási adót megfizetni.


    Ezzel szemben, ha a GYES alatt folytat vállalkozói tevékenységet, akkor ez esetben a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg a vállalkozásnak a 27 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni.  (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint).


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. október 6.

    Emelt összegű végkielégítés

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértők!

    Több mint 20 éve vagyok munkaviszonyban egy Kft-nél, ami többször átalakult ugyan, de mindig jogutódlással. Kérdésem, hogy ha a cég felmondana (esetleg felszámolás miatt), az 5 havi végkielégítésen kívül jár-e az emelt összegű végkielégítés, ha 4 és fél év múlva lenne meg a 40 éves jogosultsági időm (nő vagyok) a nyugdíjazásomhoz.

    Köszönettel
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Végkielégítés akkor jár, ha a munkavállaló munkaviszonya




    • a munkáltató felmondása alapján szűnik meg,

    • a munkáltató jogutód nélküli megszűnése alapján szűnik meg, vagy

    • a jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem a munkatörvény hatálya alá tartozik.



    Emelt összegű végkielégítés azonban csak akkor jár, ha a munkaviszony a fenti módon szűnik meg és az Önre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül kerül arra sor.


    A 40 éves szolgálati idő betöltése nem azonos az öregségi nyugdíjkorhatárral. A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki




    • 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,

    • 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

    • 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

    • 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

    • 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

    • 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

    • 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.



     


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. október 6.

    munkáltatói felmondás munkakör megszűnése miatt

    Kérdés:
    Tisztelt Cím!
    2014.07.04-08.10.ig betegállományban voltam.2014.08.11-e volt az első munkanapom és a munkáltató közölte,hogy 08.12-08.15-ig kiad 4 nap szabadságot, mert eddig még csak 6 napot tudtam kivenni. 2014.08.18-án újból mentem dolgozni és közölte velem a munkáltató, hogy felmond,munkakör megszűnés miatt.Felmondási idő:2014.08.18-09.16.
    Felmentés a munkavégzés alól:2014.09.02-09.16-ig.
    A bérszámfejtő közölte velem aug.18-án, hogy még van sok szabadságom és 2014.08.19-09.01-ig kiírnak
    még 9 napot és megváltásra kerül 1 nap. A munkáltató szerint 20 nap szabadság jár időarányosan 2014.01.01-09.16-ig.
    Szeretném megkérdezni, hogy a munkáltató helyesen járt-e el az ügyemben Önök szerint?

    Várom gyors válaszukat!

    Üdvözlettel: Erősné Blaskó Anikó
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    A szabadság kiadásának a szabályai:


    A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.


    A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Azaz a többi szabadságról a munkáltató rendelkezik.


    A felmondási idő:


    A felmondási idő harminc nap. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött


    a) három év után öt nappal,


    b) öt év után tizenöt nappal,


    c) nyolc év után húsz nappal,


    d) tíz év után huszonöt nappal,


    e) tizenöt év után harminc nappal,


    f) tizennyolc év után negyven nappal,


    g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik.


    A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni.


    A munkáltató intézkedése a fenti szabályokkal nem ellentétes.


     


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. szeptember 2.

    Nyugdíjas ügyvezető járulékfizetési kötelezettségei

    Kérdés:
    T. Szakértő!
    Adott egy 2 személyes Kft. Mindketten tagok és ügyvezetők is. Az egyik ügyvezető /vezető tisztségviselő/ a társaság ügyvezetését munkaviszonyban látja el. Neki van 36 órát elérő munkaviszonya. Ő csak az ügyvezetői teendőket látja el.
    A másik ügyvezető nyugdíjas vezető tisztségviselő(nők 40 éves saját jogú ny.) a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el a Társasági Sz. szerint.
    Részmunkaidőben dolgozik nyugdíj mellett 2 másik helyen.
    A Kft-ben az ügyvezetésért nem részesül díjazásban, de személyesen közreműködik napi 2 órában 35000 Ft díjazásért.
    Milyen jogviszonya keletkezik a Kft-ben, és ez után milyen járulékokat kell elszámolni, hogyan kell a NAV felé bejelenteni.
    Elnézést a hosszú kérdésért, de annyi félét olvastam már, hogy nem lehet kiigazodni a válaszokon. Kérem mielőbbi válaszukat.
    Tisztelettel
    Pappné Vera
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    A NAV társas vállalkozásokra vonatkozó 2014-es tájékoztatója is kitér az Ön által felvázolt esetre. Ez esetben a nyugdíjas személy egyrészt megbízásban ügyvezető, másrészt személyes közreműködő, azaz a társaságon belül többes jogviszonya keletkezik.


    Kiegészítő tevékenységet folytató: az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.


    Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.


    Kiegészítő tevékenységet folytatóként a 35 000 forint után nyugdíjjárulékot kell fizetnie, és megfizeti a havi 6 810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.  Mivel egészségügyi szolgáltatási járulékot egyidejűleg egy jogviszonyban kell megfizetni, így a másik jogviszonyában ilyen fizetési kötelezettsége nem keletkezik.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. szeptember 2.

    Tgyás

    Kérdés:
    Üdvözlöm!
    Közalkalmazott vagyok, mivel gyermeket szeretnék a munkahelyem az iskola mondta, hogy menjek el.
    Van egy iskola aki fogadna.
    Ha áthelyezéssel megyek, akkor új munkaviszonynak minősül és elesek a Tgyástól?
    Van egy magán vállalkozásom 36 órás munkaviszony mellett 2001-től. A Tgyásba belevehető-e vállalkozásból származó jövedelmem? Ha igen, hogyan?
    Előre is köszönöm válaszát:
    Üdvözlettel:

    Andrea
    Válasz:

    Kedves Andrea!


    TGYS-nél minden egyes jogviszonyt külön kezelnek, és azt nézik, hogy



    • terhességi-gyermekágyi segélyre az  jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

    • a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy 

    • a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.


    A TGYS mértékénél a fennálló jogviszonyt veszik alapul. Azaz külön nézik a 36 órás jogviszonyt és az új munkaviszonyt. 


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. augusztus 22.

    végkielégítés

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Azt szeretném megkérdezni, hogy jelenleg munkaviszonyban állok valahol, de elkezdődött a felszámolás, munkavégzés céljából a következő hónaptól nem kell bejárnunk dolgozni és elkezdődik a héten a csoportos létszámleépítés. Ha én menet közben valahol elhelyezkedem és dolgozom, többes jogviszonyom lesz, akkor a végkielégítés jár-e nekem a megszűnő jogviszonyom után, illetve jól gondolom-e, hogy nincs korlátozás, hogy a másik munkaviszonyban hány órát dolgozom? Válaszát köszönöm!
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Munkaviszony esetén akkor nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha



    • a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy

    • a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.


    Az Ön által említett esetben ezen okok nem állnak fenn, így Önnek jár a végkielégítés.


     


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. augusztus 22.

    Ágazati pótlék

    Kérdés:
    Tisztelt Számviteli műhely!

    Munkahelyemen nem tudjuk eldönteni, hogy a 34/2014.(II.18.) Korm. rendelet alapján a helyi óvodában dajkaként dolgozó közalkalmazottat és a Gondozási Központunkban házigondozóként dolgozó közalkalmazottat megilleti-e az ágazati pótlék?

    Válaszukat köszönöm!
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Helyi Önkormányzat fenntartásában működő óvoda, gondozási központ közalkalmazottját, azaz közalkalmazott dajkát és a házigondozót is 2014. január-november hónapra ágazati pótlék illeti meg, tekintettel a helyi önkormányzati fenntartásra továbbá tekintettel arra, hogy a fenti közalkalmazottak nem tartoznak a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklet V. pontja szerinti pedagógus munkakörbe, illetve a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetben foglalkoztatott közalkalmazotti körbe.


    Megjegyzés: Nem nyújtható támogatás a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet. 5. számú mellékletében meghatározott összegén felül nyújtott összege és annak közterhei kifizetéséhez.


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. július 14.

    közalkalmazotti bér

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!
    Egy új közalkalmazotti intézmény indulásakor a belépő alkalmazottaknál hogyan veszik számításba az eddigi munkaviszonyaikat? Milyen fizetési fokozatba fognak kerülni? Pl.: két azonos korú munkavállaló esetében, ha az egyik még sosem volt közalkalmazott, a másik meg már 30 éve rendelkezik ilyen jogviszonnyal, akkor a kettejük bérezése hogyan alakul? Figyelembe vehetőek-e az eddigi "sima" munkaviszonyok, vagy csak az 1992 előttiek? (Ha lehet a tv-i megjelölést is kérném szépen!) Köszönöm előre is a választ.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Részleteiben nem ismerem az érintett személyek előzetes foglalkoztatását, így a törvény részletes ismertetésével tudok segítséget nyújtani a besoroláshoz.


    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni


    - a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,


    - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,


    - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,


    - a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,


    - a közalkalmazotti törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,


    - az állami vezetői szolgálati jogviszonyban


    töltött időket.


    A fentieken túl, szintén a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani - ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor -, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot.


    A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál a fentieken túlmenően figyelembe kell venni


    - a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,


    - az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá


    - a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint


    - hivatásos nevelő szülői jogviszony alá nem tartozó foglalkoztatónál az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt.


    Ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül.


    Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.


    üdvözlettel,


     


     

    A válasz aktuális: 2014. július 14.

    Mellékállás heti 10 óra

    Kérdés:
    A kérdésem, hogy heti 10 órában alkalmaznánk egy munkavállalót, akinek már van heti 40 órás munkaviszonya.
    Milyen járulékokat kell levonni a béréből?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén 10 százalék nyugdíjjárulékot, 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot valamint a foglalkoztató 27 százalék szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. A járulékok és a szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek heti 10 óra foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbér negyedét. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.)


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. július 14.

    Bér és munkaügy

    Kérdés:
    Külföldi állampolgár/magánszemély (Mo-on nem biztosított) Magyarországon, belföldön bejegyzett és tevékenységet végző cégnél szaktanácsadást végez. A külföldi állampolgár belföldi adóazonosító jellel nem rendelkezik, és nem is számlaképes. Hogyan fizethető ki neki a jogosan járó díjazás?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Két kérdés tisztázása szükséges a válaszhoz:



    • Honnan érkezett a külföldi munkavállaló (EGT államok, egyezményes ország pl: Ukrajna, vagy egyéb ország)

    • Díjazása milyen jogviszonyban kerül kifizetésre?


     


    Honnan érkezett a külföldi munkavállaló?


    EGT országok:


    A kettős adózást kizáró egyezményekhez hasonlóan a járulékokat egyidejűleg egy tagállam szabályai szerint kell megfizetni.


    Az, hogy melyik tagállamban történik a járulékfizetés, az alábbiak szerint dől el:


    A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alá tartozik:



    • ha a személy a tevékenységének meghatározott részét (munkaideje illetve munkabére eléri az összes munkaidő, illetve munkabér 25 százalékát) abban a tagállamban végzi, vagy

    • ha a személyt olyan különböző vállalkozások vagy különböző munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamokban található.


    Munkaviszony - a koordinációs rendeletekre tekintettel – a következő jogviszonyokat foglalja magába:


    Munkaviszony;


    Munkaviszony jellegű jogviszony;


    Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;


    Társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy.


    Annak az országnak a teherviselője (társadalombiztosítója), amelynek jogszabályai alapján kell a járulékokat fizetni, A1 jelű nyomtatványt ad ki, amellyel a munkavállaló/vállalkozó igazolja, hogy biztosítás melyik országban áll fenn, illetve ezzel igazolja, hogy a másik országban járulékfizetési kötelezettsége nincsen.


    Egyezményes országok: A két állam között fennálló egyezmény szabályait kell alkalmazni.


    Egyéb esetben a külföldi személy Magyarországon biztosítottá válik, kivéve ha az 1997. évi LXXX. törvény 11. §-a alá tartozik.


    Ez esetben a külföldi állampolgárnak adóazonosító jelet kell igényelnie és az adott jogviszony alapján kell megfizetnie a járulékokat.


    Ha például megbízásban dolgozik, akkor a megbízási jogviszony esetében a PTK szerinti megbízási szerződés esetén akkor kerül sor járulékok levonására, ha a megbízási díj eléri havi szinten eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.


    A megbízási díjból szja szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költség kerül levonásra vagy számlákkal igazolva szja előírások alapján tételes költségek levonására kerülhet sor. Ezen költséggel csökkentett alap után kell az alábbi járulékokat megfizetni:



    • 10 százalék nyugdíjjárulék

    • 7 százalék egészségbiztosítási járulék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék


    Továbbá a fenti költségekkel csökkentett megbízási díj után kell a 16 százalék személyi jövedelemadót megfizetni. Foglalkoztató a fenti megbízás alapján 27 százalékos szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.


    Ha a megbízási díj eléri havi szinten eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony jön létre, amelyet szintén be kell jelenteni a 14T1041-es nyomtatványon.


    üdvözlettel,


     


     

    A válasz aktuális: 2014. július 14.