TB szakmai műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Adózás (29)
  • Családtámogatás (26)
  • Járulék (105)
  • Munkaügy (103)
  • Pénzellátás (30)
  • Friss szakmai hírek

  • Az álláskeresés optimalizálása (2014-11-26) »
  • Szerelemvarázslás Advent első vasárnapján (2014-11-28) »
  • 2015-ös változások - 6. Befektetési alapok adója (2014-11-26) »

  • Szakértőnk:


    Dr. Radics Zsuzsanna
    közgazdász, egészségügyi szakember

    TB szakmai műhely

    Munkaügy

    Nyugdíjas ügyvezető járulékfizetési kötelezettségei

    Kérdés:
    T. Szakértő!
    Adott egy 2 személyes Kft. Mindketten tagok és ügyvezetők is. Az egyik ügyvezető /vezető tisztségviselő/ a társaság ügyvezetését munkaviszonyban látja el. Neki van 36 órát elérő munkaviszonya. Ő csak az ügyvezetői teendőket látja el.
    A másik ügyvezető nyugdíjas vezető tisztségviselő(nők 40 éves saját jogú ny.) a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el a Társasági Sz. szerint.
    Részmunkaidőben dolgozik nyugdíj mellett 2 másik helyen.
    A Kft-ben az ügyvezetésért nem részesül díjazásban, de személyesen közreműködik napi 2 órában 35000 Ft díjazásért.
    Milyen jogviszonya keletkezik a Kft-ben, és ez után milyen járulékokat kell elszámolni, hogyan kell a NAV felé bejelenteni.
    Elnézést a hosszú kérdésért, de annyi félét olvastam már, hogy nem lehet kiigazodni a válaszokon. Kérem mielőbbi válaszukat.
    Tisztelettel
    Pappné Vera
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    A NAV társas vállalkozásokra vonatkozó 2014-es tájékoztatója is kitér az Ön által felvázolt esetre. Ez esetben a nyugdíjas személy egyrészt megbízásban ügyvezető, másrészt személyes közreműködő, azaz a társaságon belül többes jogviszonya keletkezik.


    Kiegészítő tevékenységet folytató: az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.


    Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.


    Kiegészítő tevékenységet folytatóként a 35 000 forint után nyugdíjjárulékot kell fizetnie, és megfizeti a havi 6 810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.  Mivel egészségügyi szolgáltatási járulékot egyidejűleg egy jogviszonyban kell megfizetni, így a másik jogviszonyában ilyen fizetési kötelezettsége nem keletkezik.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. szeptember 2.

    Tgyás

    Kérdés:
    Üdvözlöm!
    Közalkalmazott vagyok, mivel gyermeket szeretnék a munkahelyem az iskola mondta, hogy menjek el.
    Van egy iskola aki fogadna.
    Ha áthelyezéssel megyek, akkor új munkaviszonynak minősül és elesek a Tgyástól?
    Van egy magán vállalkozásom 36 órás munkaviszony mellett 2001-től. A Tgyásba belevehető-e vállalkozásból származó jövedelmem? Ha igen, hogyan?
    Előre is köszönöm válaszát:
    Üdvözlettel:

    Andrea
    Válasz:

    Kedves Andrea!


    TGYS-nél minden egyes jogviszonyt külön kezelnek, és azt nézik, hogy



    • terhességi-gyermekágyi segélyre az  jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

    • a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy 

    • a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.


    A TGYS mértékénél a fennálló jogviszonyt veszik alapul. Azaz külön nézik a 36 órás jogviszonyt és az új munkaviszonyt. 


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. augusztus 22.

    végkielégítés

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Azt szeretném megkérdezni, hogy jelenleg munkaviszonyban állok valahol, de elkezdődött a felszámolás, munkavégzés céljából a következő hónaptól nem kell bejárnunk dolgozni és elkezdődik a héten a csoportos létszámleépítés. Ha én menet közben valahol elhelyezkedem és dolgozom, többes jogviszonyom lesz, akkor a végkielégítés jár-e nekem a megszűnő jogviszonyom után, illetve jól gondolom-e, hogy nincs korlátozás, hogy a másik munkaviszonyban hány órát dolgozom? Válaszát köszönöm!
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Munkaviszony esetén akkor nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha



    • a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy

    • a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.


    Az Ön által említett esetben ezen okok nem állnak fenn, így Önnek jár a végkielégítés.


     


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. augusztus 22.

    Ágazati pótlék

    Kérdés:
    Tisztelt Számviteli műhely!

    Munkahelyemen nem tudjuk eldönteni, hogy a 34/2014.(II.18.) Korm. rendelet alapján a helyi óvodában dajkaként dolgozó közalkalmazottat és a Gondozási Központunkban házigondozóként dolgozó közalkalmazottat megilleti-e az ágazati pótlék?

    Válaszukat köszönöm!
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Helyi Önkormányzat fenntartásában működő óvoda, gondozási központ közalkalmazottját, azaz közalkalmazott dajkát és a házigondozót is 2014. január-november hónapra ágazati pótlék illeti meg, tekintettel a helyi önkormányzati fenntartásra továbbá tekintettel arra, hogy a fenti közalkalmazottak nem tartoznak a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklet V. pontja szerinti pedagógus munkakörbe, illetve a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetben foglalkoztatott közalkalmazotti körbe.


    Megjegyzés: Nem nyújtható támogatás a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet. 5. számú mellékletében meghatározott összegén felül nyújtott összege és annak közterhei kifizetéséhez.


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. július 14.

    közalkalmazotti bér

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!
    Egy új közalkalmazotti intézmény indulásakor a belépő alkalmazottaknál hogyan veszik számításba az eddigi munkaviszonyaikat? Milyen fizetési fokozatba fognak kerülni? Pl.: két azonos korú munkavállaló esetében, ha az egyik még sosem volt közalkalmazott, a másik meg már 30 éve rendelkezik ilyen jogviszonnyal, akkor a kettejük bérezése hogyan alakul? Figyelembe vehetőek-e az eddigi "sima" munkaviszonyok, vagy csak az 1992 előttiek? (Ha lehet a tv-i megjelölést is kérném szépen!) Köszönöm előre is a választ.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Részleteiben nem ismerem az érintett személyek előzetes foglalkoztatását, így a törvény részletes ismertetésével tudok segítséget nyújtani a besoroláshoz.


    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni


    - a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,


    - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,


    - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,


    - a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,


    - a közalkalmazotti törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,


    - az állami vezetői szolgálati jogviszonyban


    töltött időket.


    A fentieken túl, szintén a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani - ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor -, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot.


    A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál a fentieken túlmenően figyelembe kell venni


    - a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,


    - az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá


    - a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint


    - hivatásos nevelő szülői jogviszony alá nem tartozó foglalkoztatónál az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt.


    Ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül.


    Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.


    üdvözlettel,


     


     

    A válasz aktuális: 2014. július 14.

    Mellékállás heti 10 óra

    Kérdés:
    A kérdésem, hogy heti 10 órában alkalmaznánk egy munkavállalót, akinek már van heti 40 órás munkaviszonya.
    Milyen járulékokat kell levonni a béréből?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén 10 százalék nyugdíjjárulékot, 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot valamint a foglalkoztató 27 százalék szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. A járulékok és a szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek heti 10 óra foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbér negyedét. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.)


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. július 14.

    Bér és munkaügy

    Kérdés:
    Külföldi állampolgár/magánszemély (Mo-on nem biztosított) Magyarországon, belföldön bejegyzett és tevékenységet végző cégnél szaktanácsadást végez. A külföldi állampolgár belföldi adóazonosító jellel nem rendelkezik, és nem is számlaképes. Hogyan fizethető ki neki a jogosan járó díjazás?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Két kérdés tisztázása szükséges a válaszhoz:



    • Honnan érkezett a külföldi munkavállaló (EGT államok, egyezményes ország pl: Ukrajna, vagy egyéb ország)

    • Díjazása milyen jogviszonyban kerül kifizetésre?


     


    Honnan érkezett a külföldi munkavállaló?


    EGT országok:


    A kettős adózást kizáró egyezményekhez hasonlóan a járulékokat egyidejűleg egy tagállam szabályai szerint kell megfizetni.


    Az, hogy melyik tagállamban történik a járulékfizetés, az alábbiak szerint dől el:


    A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alá tartozik:



    • ha a személy a tevékenységének meghatározott részét (munkaideje illetve munkabére eléri az összes munkaidő, illetve munkabér 25 százalékát) abban a tagállamban végzi, vagy

    • ha a személyt olyan különböző vállalkozások vagy különböző munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamokban található.


    Munkaviszony - a koordinációs rendeletekre tekintettel – a következő jogviszonyokat foglalja magába:


    Munkaviszony;


    Munkaviszony jellegű jogviszony;


    Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;


    Társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy.


    Annak az országnak a teherviselője (társadalombiztosítója), amelynek jogszabályai alapján kell a járulékokat fizetni, A1 jelű nyomtatványt ad ki, amellyel a munkavállaló/vállalkozó igazolja, hogy biztosítás melyik országban áll fenn, illetve ezzel igazolja, hogy a másik országban járulékfizetési kötelezettsége nincsen.


    Egyezményes országok: A két állam között fennálló egyezmény szabályait kell alkalmazni.


    Egyéb esetben a külföldi személy Magyarországon biztosítottá válik, kivéve ha az 1997. évi LXXX. törvény 11. §-a alá tartozik.


    Ez esetben a külföldi állampolgárnak adóazonosító jelet kell igényelnie és az adott jogviszony alapján kell megfizetnie a járulékokat.


    Ha például megbízásban dolgozik, akkor a megbízási jogviszony esetében a PTK szerinti megbízási szerződés esetén akkor kerül sor járulékok levonására, ha a megbízási díj eléri havi szinten eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.


    A megbízási díjból szja szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költség kerül levonásra vagy számlákkal igazolva szja előírások alapján tételes költségek levonására kerülhet sor. Ezen költséggel csökkentett alap után kell az alábbi járulékokat megfizetni:



    • 10 százalék nyugdíjjárulék

    • 7 százalék egészségbiztosítási járulék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék


    Továbbá a fenti költségekkel csökkentett megbízási díj után kell a 16 százalék személyi jövedelemadót megfizetni. Foglalkoztató a fenti megbízás alapján 27 százalékos szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.


    Ha a megbízási díj eléri havi szinten eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony jön létre, amelyet szintén be kell jelenteni a 14T1041-es nyomtatványon.


    üdvözlettel,


     


     

    A válasz aktuális: 2014. július 14.

    Tgyás

    Kérdés:
    Kedves Szakértő!

    Azt szeretném kérdezni, hogy ha van munkaviszonyom 13 éve és mellette 1,5 éve egy munkaszerződéses viszonyom ami 2014.12.31 ér végett, akkor , ha májusban megyek Tgyásra a munkaszerződésben szereplő összeg fog-e számítani a Tgyás kalkulálásakor?
    Illetve most kapnék újabb megbízásokat, azokat ha munkaszerződésre veszem befolyásolja-e a Tgyást.
    Üdvözlettel: Andrea
    Válasz:

    Tisztelt Andrea!


    A TGYS jogviszonyonként kerül elbírálásra és jogviszonyonként kerül kifizetésre. Azaz külön kell kezelni a 13 éve fennálló munkaviszonyt, és mellette párhuzamosan 1,5 éve fennálló munkaviszonyt. A folyamatos munkaviszonyra tekintettel a TGYS alapja a szülést megelőző évben szerzett jövedelem lesz.


    A jogviszonyoknál fontos, hogy szülést megelőző két éven belül 365 napot tegyen ki a biztosítási jogviszony. Ha a megbízás az egy éves időtartamot eléri, akkor ez a jogviszony és az ebből származó jövedelem is figyelembevételre kerül a TGYS megállapításakor.


    Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és



    • a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

    • a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.


    A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani




    • a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj - kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj - folyósításának az idejét,

    • közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

    • a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.



    üdvözlettel,


     


     

    A válasz aktuális: 2014. július 14.

    Többes jogviszony járulékfizetése / Kft nyugdíjas tagja személyes közreműködés nélkül

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    A következőben szeretném segítségét kérni. Egy Kft. tagja saját jogú öregségi nyugdíjban részesül és személyesen nem működik közre a cég életében (az ügyvezetést másik személy látja el).
    Ilyen esetben keletkezik-e a cégnek bejelentési (T1041-es), bevallási (08-as M lapján), illetve járulékfizetési (akár egészségügyi szolgáltatási vagy egyéb járulék) kötelezettsége a jelenlegi szabályok alapján? Amennyiben kell ilyen esetben járulékot fizetni, illetve havi bevalláson szerepeltetni, akkor mióta?

    Válaszát előre is köszönöm!
    Kesztyűs Szilvia
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező, 


    Kiegészítő tevékenységet folytató az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja. Kiegészítő tevékenységet folytató nem biztosított, így 14T1041-es nyomtatványon bejelenteni nem kell.


     


    Társas vállalkozást az 1997. évi LXXX. törvény 4. § d) pontja határozza meg. Ez alapján -  ha a tag vezető tisztségviselői funkciót nem tölt be, személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében, továbbá semmilyen biztosítási jogviszonyban nem áll a társasággal – akkor a tagnak nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. Az Ön által leírtak szerint ez az eset áll fenn.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. június 17.

    felszámoló cég

    Kérdés:
    Ha a vállalatot ahol dolgoztam fel fogják számoltatni(mostanában), hogy járnék jobban? Jelenleg gyeden vagyok. 1 év múlva mellék vissza dolgozni.
    Most amíg működik a vállalat kérjem ki a papírjaimat, nem tudnak fizetni. Vagy várjam meg míg a felszámoló cégnek átadják és onnan várjak pénzt?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Nagyon nehéz egy ilyen kérdésre úgy választ adni, hogy nem ismert a vállalat fizetőképessége. Több szempontot is kell mérlegelni.


    1.) A jogviszony megszüntetésekor a kifizetés mértéke sem mellékes. Fontos, hogy ha Ön jogosult lenne végkielégítésre, akkor attól se essen el. Ha Ön hosszabb ideje dolgozik a vállalatnál (minimum 3 év), akkor a munkáltató felmondása esetén jár Önnek a végkielégítés. A munkáltató felmondással azonban nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság esetén, azaz jelen esetben a munkáltató felmondására és ebből adódó végkielégítés fizetésére nem kerülhet sor.


    2.) Mi a helyzet a felszámoláskor?


    Felszámoláskor a gyeden, gyesen lévő – a „védelem” ellenére is - munkavállaló szerződése is megszűnik.


    Bér és egyéb jövedelmek kifizetése: 


    A felszámolás során – a vállalat még meglévő vagyonára - megállapítanak egy kielégítési sorrendet. A sorrend elején vannak a bér jellegű kifizetések. Abban az esetben, ha a bérek a felszámolás során nem fizethetők ki, akkor a Munkaerő-piaci Alap Bérgarancia Alaprészéből lehet arra fedezet kapni. Ha a kérelmet pozitívan bírálják el, akkor a támogatást a munkaügyi központ közvetlenül a munkavállaló részére fizeti ki. Mindezek alapján a felszámolás során nagy esély van arra, hogy az Önnek járó jövedelmeket megkapja. 


    Remélem tudtam Önnek segíteni ebben a nem könnyű kérdésben.


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. június 17.