TB kérdezz-felelek - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Adózás (38)
  • Családtámogatás (26)
  • Járulék (106)
  • Munkaügy (107)
  • Pénzellátás (30)
  • Friss szakmai hírek

  • Most tanuljon adótanácsadónak! (2015-01-29) »
  • Mit ellenőrizhet a munkaügyi ellenőr? (2015-01-28) »
  • Változások az egészségügyet érintő szabályokban (2015-01-28) »

  • Szakértőnk:


    Dr. Radics Zsuzsanna
    közgazdász, egészségügyi szakember

    TB kérdezz-felelek

    Összes kérdés

    közalkalmazotti bér

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!
    Egy új közalkalmazotti intézmény indulásakor a belépő alkalmazottaknál hogyan veszik számításba az eddigi munkaviszonyaikat? Milyen fizetési fokozatba fognak kerülni? Pl.: két azonos korú munkavállaló esetében, ha az egyik még sosem volt közalkalmazott, a másik meg már 30 éve rendelkezik ilyen jogviszonnyal, akkor a kettejük bérezése hogyan alakul? Figyelembe vehetőek-e az eddigi "sima" munkaviszonyok, vagy csak az 1992 előttiek? (Ha lehet a tv-i megjelölést is kérném szépen!) Köszönöm előre is a választ.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Részleteiben nem ismerem az érintett személyek előzetes foglalkoztatását, így a törvény részletes ismertetésével tudok segítséget nyújtani a besoroláshoz.


    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni


    - a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,


    - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,


    - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,


    - a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,


    - a közalkalmazotti törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,


    - az állami vezetői szolgálati jogviszonyban


    töltött időket.


    A fentieken túl, szintén a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani - ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor -, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot.


    A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál a fentieken túlmenően figyelembe kell venni


    - a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,


    - az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá


    - a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint


    - hivatásos nevelő szülői jogviszony alá nem tartozó foglalkoztatónál az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt.


    Ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül.


    Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.


    üdvözlettel,


     


     

    A válasz aktuális: 2014. július 14.

    Mellékállás heti 10 óra

    Kérdés:
    A kérdésem, hogy heti 10 órában alkalmaznánk egy munkavállalót, akinek már van heti 40 órás munkaviszonya.
    Milyen járulékokat kell levonni a béréből?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén 10 százalék nyugdíjjárulékot, 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot valamint a foglalkoztató 27 százalék szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. A járulékok és a szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek heti 10 óra foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbér negyedét. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.)


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. július 14.

    Bér és munkaügy

    Kérdés:
    Külföldi állampolgár/magánszemély (Mo-on nem biztosított) Magyarországon, belföldön bejegyzett és tevékenységet végző cégnél szaktanácsadást végez. A külföldi állampolgár belföldi adóazonosító jellel nem rendelkezik, és nem is számlaképes. Hogyan fizethető ki neki a jogosan járó díjazás?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Két kérdés tisztázása szükséges a válaszhoz:



    • Honnan érkezett a külföldi munkavállaló (EGT államok, egyezményes ország pl: Ukrajna, vagy egyéb ország)

    • Díjazása milyen jogviszonyban kerül kifizetésre?


     


    Honnan érkezett a külföldi munkavállaló?


    EGT országok:


    A kettős adózást kizáró egyezményekhez hasonlóan a járulékokat egyidejűleg egy tagállam szabályai szerint kell megfizetni.


    Az, hogy melyik tagállamban történik a járulékfizetés, az alábbiak szerint dől el:


    A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alá tartozik:



    • ha a személy a tevékenységének meghatározott részét (munkaideje illetve munkabére eléri az összes munkaidő, illetve munkabér 25 százalékát) abban a tagállamban végzi, vagy

    • ha a személyt olyan különböző vállalkozások vagy különböző munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamokban található.


    Munkaviszony - a koordinációs rendeletekre tekintettel – a következő jogviszonyokat foglalja magába:


    Munkaviszony;


    Munkaviszony jellegű jogviszony;


    Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;


    Társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy.


    Annak az országnak a teherviselője (társadalombiztosítója), amelynek jogszabályai alapján kell a járulékokat fizetni, A1 jelű nyomtatványt ad ki, amellyel a munkavállaló/vállalkozó igazolja, hogy biztosítás melyik országban áll fenn, illetve ezzel igazolja, hogy a másik országban járulékfizetési kötelezettsége nincsen.


    Egyezményes országok: A két állam között fennálló egyezmény szabályait kell alkalmazni.


    Egyéb esetben a külföldi személy Magyarországon biztosítottá válik, kivéve ha az 1997. évi LXXX. törvény 11. §-a alá tartozik.


    Ez esetben a külföldi állampolgárnak adóazonosító jelet kell igényelnie és az adott jogviszony alapján kell megfizetnie a járulékokat.


    Ha például megbízásban dolgozik, akkor a megbízási jogviszony esetében a PTK szerinti megbízási szerződés esetén akkor kerül sor járulékok levonására, ha a megbízási díj eléri havi szinten eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.


    A megbízási díjból szja szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költség kerül levonásra vagy számlákkal igazolva szja előírások alapján tételes költségek levonására kerülhet sor. Ezen költséggel csökkentett alap után kell az alábbi járulékokat megfizetni:



    • 10 százalék nyugdíjjárulék

    • 7 százalék egészségbiztosítási járulék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék


    Továbbá a fenti költségekkel csökkentett megbízási díj után kell a 16 százalék személyi jövedelemadót megfizetni. Foglalkoztató a fenti megbízás alapján 27 százalékos szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.


    Ha a megbízási díj eléri havi szinten eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony jön létre, amelyet szintén be kell jelenteni a 14T1041-es nyomtatványon.


    üdvözlettel,


     


     

    A válasz aktuális: 2014. július 14.

    Tgyás

    Kérdés:
    Kedves Szakértő!

    Azt szeretném kérdezni, hogy ha van munkaviszonyom 13 éve és mellette 1,5 éve egy munkaszerződéses viszonyom ami 2014.12.31 ér végett, akkor , ha májusban megyek Tgyásra a munkaszerződésben szereplő összeg fog-e számítani a Tgyás kalkulálásakor?
    Illetve most kapnék újabb megbízásokat, azokat ha munkaszerződésre veszem befolyásolja-e a Tgyást.
    Üdvözlettel: Andrea
    Válasz:

    Tisztelt Andrea!


    A TGYS jogviszonyonként kerül elbírálásra és jogviszonyonként kerül kifizetésre. Azaz külön kell kezelni a 13 éve fennálló munkaviszonyt, és mellette párhuzamosan 1,5 éve fennálló munkaviszonyt. A folyamatos munkaviszonyra tekintettel a TGYS alapja a szülést megelőző évben szerzett jövedelem lesz.


    A jogviszonyoknál fontos, hogy szülést megelőző két éven belül 365 napot tegyen ki a biztosítási jogviszony. Ha a megbízás az egy éves időtartamot eléri, akkor ez a jogviszony és az ebből származó jövedelem is figyelembevételre kerül a TGYS megállapításakor.


    Az 1997. évi LXXXIII. törvény alapján terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és



    • a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

    • a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.


    A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani




    • a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj - kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj - folyósításának az idejét,

    • közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

    • a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.



    üdvözlettel,


     


     

    A válasz aktuális: 2014. július 14.

    Többes jogviszony járulékfizetése / Kft nyugdíjas tagja személyes közreműködés nélkül

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    A következőben szeretném segítségét kérni. Egy Kft. tagja saját jogú öregségi nyugdíjban részesül és személyesen nem működik közre a cég életében (az ügyvezetést másik személy látja el).
    Ilyen esetben keletkezik-e a cégnek bejelentési (T1041-es), bevallási (08-as M lapján), illetve járulékfizetési (akár egészségügyi szolgáltatási vagy egyéb járulék) kötelezettsége a jelenlegi szabályok alapján? Amennyiben kell ilyen esetben járulékot fizetni, illetve havi bevalláson szerepeltetni, akkor mióta?

    Válaszát előre is köszönöm!
    Kesztyűs Szilvia
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező, 


    Kiegészítő tevékenységet folytató az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja. Kiegészítő tevékenységet folytató nem biztosított, így 14T1041-es nyomtatványon bejelenteni nem kell.


     


    Társas vállalkozást az 1997. évi LXXX. törvény 4. § d) pontja határozza meg. Ez alapján -  ha a tag vezető tisztségviselői funkciót nem tölt be, személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében, továbbá semmilyen biztosítási jogviszonyban nem áll a társasággal – akkor a tagnak nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. Az Ön által leírtak szerint ez az eset áll fenn.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. június 17.

    felszámoló cég

    Kérdés:
    Ha a vállalatot ahol dolgoztam fel fogják számoltatni(mostanában), hogy járnék jobban? Jelenleg gyeden vagyok. 1 év múlva mellék vissza dolgozni.
    Most amíg működik a vállalat kérjem ki a papírjaimat, nem tudnak fizetni. Vagy várjam meg míg a felszámoló cégnek átadják és onnan várjak pénzt?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Nagyon nehéz egy ilyen kérdésre úgy választ adni, hogy nem ismert a vállalat fizetőképessége. Több szempontot is kell mérlegelni.


    1.) A jogviszony megszüntetésekor a kifizetés mértéke sem mellékes. Fontos, hogy ha Ön jogosult lenne végkielégítésre, akkor attól se essen el. Ha Ön hosszabb ideje dolgozik a vállalatnál (minimum 3 év), akkor a munkáltató felmondása esetén jár Önnek a végkielégítés. A munkáltató felmondással azonban nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság esetén, azaz jelen esetben a munkáltató felmondására és ebből adódó végkielégítés fizetésére nem kerülhet sor.


    2.) Mi a helyzet a felszámoláskor?


    Felszámoláskor a gyeden, gyesen lévő – a „védelem” ellenére is - munkavállaló szerződése is megszűnik.


    Bér és egyéb jövedelmek kifizetése: 


    A felszámolás során – a vállalat még meglévő vagyonára - megállapítanak egy kielégítési sorrendet. A sorrend elején vannak a bér jellegű kifizetések. Abban az esetben, ha a bérek a felszámolás során nem fizethetők ki, akkor a Munkaerő-piaci Alap Bérgarancia Alaprészéből lehet arra fedezet kapni. Ha a kérelmet pozitívan bírálják el, akkor a támogatást a munkaügyi központ közvetlenül a munkavállaló részére fizeti ki. Mindezek alapján a felszámolás során nagy esély van arra, hogy az Önnek járó jövedelmeket megkapja. 


    Remélem tudtam Önnek segíteni ebben a nem könnyű kérdésben.


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. június 17.

    Munkaidőkeretes munkavállalók

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    A Mt. 93.§ szerint "a munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni."

    Ezt két módon lehet értelmezni, ezért az lenne a kérdésem, hogy akkor járunk el helyesen, hogy ha a munkaszüneti napot tartalmazó hónapban, pl. májusban 21 munkanappal, vagy a munkaszüneti napot beleszámolva 22 munkanappal számolunk a keretes munkavállalók esetében?

    Válaszát előre is köszönjük!
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Májusi munkaidőkeret esetén 21 nap x 8 óra = 168 óra a ledolgozandó munkaidő míg május 1-je munkaszüneti nap.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. június 11.

    Nők 40 éves szolgálati jogviszonya

    Kérdés:
    1980 08.01-től 1990.12.31-ig egy mg.termelőszövetkezetben dolgoztam. 1983.01.01-én beléptem tagnak. Az alábbi idézetből az következik, hogy az 1983-as évem nem tartozik bele a szolgálati időmbe? "a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként egyébként szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,"
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


     


    Igen, Ön jól értelmezi a tag szolgálati idejét. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén a tagság időtartama szolgálati időnek minősülő a nők 40 éves szolgálati idejénél azzal, hogy a belépés első teljes naptári éve (azaz az Ön esetében 1983) nem számítható be ebbe az időtartamba.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. június 11.

    munkaügy

    Kérdés:
    Tisztelt Cím!
    Közszolgaként dolgoztam kormányzati szervnél illetménykiegészítés 50 %-os volt. Feladat átadás miatt, jogutódlkással olyan céghez kerültem jogutódlással, ahol az illetmény kiegészítés 35 %-os volt. Ahhoz, hogy a bérem ne változzon a 50 % és 35 % közötti különbözetet eltérítés címén adták meg. Így viszont a kötelező besorolási emelést nem kapom meg, addig amíg a különbözet el nem fogy, és úgymond utol nem éri a bérem a 35 %-os illetmény kiegészítéssel számolt bért. Kérdésem: jogosan járt el a jelenleg foglalkoztató szerv? Ha nem: mit tudok tenni?
    Köszönöm
    Kajos Ilona
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    A közszolgálatban dolgozók bére adott szorzószámmal akár lefelé, akár felfelé a besorolási illetménytől eltéríthető. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szabályozza a bérek eltérítését. Az eltérítésre év elején, illetve egyes esetekben évközben is sor kerülhet.


    A jogos eljárás kapcsán Önnek azt tudom mondani, (a részleteket és az annak alapjául szolgáló – közigazgatási szerv által kiállított - iratokat nem ismerve), hogy ha a 2011. évi CXCIX. törvényben leírt szabályok betartásával került sor az Ön bérének eltérítésére, akkor az eltérítés jogszerű volt.


    A kormánytisztviselőket végzettségük és közszolgálati idejűk alapján sorolják be fizetési fokozatokba. A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőt az I. a középiskolai végzettségű kormánytisztviselőt a II. osztályba kell besorolni. A besorolási osztályok fizetési fokozatokból állnak. A fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt. Továbbra is jogosult lehet az új munkáltatójánál - alacsonyabb alapilletmény  ellenére – magasabb bérre, ha az illetményét– teljesítményértékelésre alapozva – felfelé eltéríthetik. A hivatali szerv vezetője, át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján, a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év február 28-áig dönt.


    Üdvözlettel,


     


     

    A válasz aktuális: 2014. május 23.

    távollétidíj

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Elöljáróban annyit kell közölnöm,hogy havi bérezésem több elemből tevődik össze:alapbér+teljesítményfüggő bónusz+baleset mentességi bónusz+túlóra átalány+üzemanyag prémium.
    Munkáltatóm a távolléti díj kiszámításánál kizárólag csak az alapbért veszi figyelembe.
    Kérdésem az,hogy jogszerű-e ezen számítási mód.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Tekintettel arra, hogy az Ön munkaszerződését nem ismerem, így a távolléti díjra vonatkozóan az alábbi tájékoztatást adom:


    A 2012. évi I. törvény, azaz a Munkatörvénykönyv alapján a távolléti díj számítása a következők szerint történik:


    -      az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §),


    -      pótlékátalány (145. §),


    -      az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (150. §), illetve bérpótlék (151. §)


    figyelembevételével kell megállapítani.


    Mikor kell figyelembe venni a teljesítménybért?


    -      kizárólag teljesítménybér illetve idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetében, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.


    Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.


    Pótlékok figyelembe vétele:


    A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a készenlétre-, ügyeletre  járó pótlékot akkor kell a távolléti díj számításakor figyelembe venni, ha:


    -      a vasárnapi pótléknál érvényes, hogy a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett,


    -      a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát,


    -      az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. május 16.