TB szakmai műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Adózás (27)
  • Családtámogatás (24)
  • Járulék (104)
  • Munkaügy (90)
  • Pénzellátás (30)
  • Friss szakmai hírek

  • Változott a lakáscélú támogatás szabályozása (2014-07-24) »
  • De nehéz az iskolatáska - Iskolakezdési támogatás (2014-07-23) »
  • Elszámolható üzemanyagárak - 2014. augusztus (2014-07-17) »

  • TB szakmai műhely

    Összes kérdés

    jár e erzsébet utalvány visszamenőleg a kilépett dolgozónak

    Kérdés:
    A cég ahol dolgoztam év végén visszamenőleg fizeti ki az Erzsébet utalványt egész évre. A munkaviszonyom közös megegyezéssel október 5.-én megszűnt. Jár e nekem 10 hónapra az utalvány?
    Válaszát előre is köszönöm.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    A cafeteria keretében többféle juttatás is adható, ezek egyike pl: az Erzsébet utalvány. A cafeteria, így pl. az Erzsébet utalvány, nem kötelező, hanem adható juttatás.


    Amennyiben a cég tud biztosítani a dolgozóinak béren kívüli juttatást, akkor ez történhet úgy is, hogy az adott mértékig maguk a dolgozók határozzák meg, hogy milyen cafeteria juttatásra tartanak igényt.  A cégnek a cafeteria szabályzatában kell szabályoznia a cafeteria juttatás minden részletét, így többek között azt is, hogy jár-e a visszamenőleg kifizetett cafeteria a gyed-en lévőknek, azoknak akiknek megszűnt a munkaviszonya stb.


    Mindezek alapján:



    • Ha Ön cafeteria keretében Erzsébet utalványt választott, ami nem került kifizetésre, akkor ez a juttatás jár Önnek.

    • Ha a cég ún. többlet juttatásként adja visszamenőleg az Erzsébet utalványt a dolgozóknak, akkor a cafeteria szabályzatban foglaltak szerint lehet eldönteni, hogy jár-e Önnek is ez a juttatás.  


    Üdvözlettel,


     

    A válasz aktuális: 2013. december 30.

    Hirdetés magánautókon

    Kérdés:
    Tisztelt szakértő!

    Az egyik ügyfél szeretne magánautókon hirdetéseket elhelyezni, fizetne a magánszemélyeknek. Hogyan, milyen módon teheti meg,van-e valamilyen adó-, járulék vonzata, bejelentési kötelezettsége?
    Köszönöm a segítségét.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Ebben az esetben a magánszemélynek fizetett díj 'egyéb önálló tevékenységből származó jövedelemnek' minősül.


    Kifizetőként a  jövedelem megállapítására két módszer áll rendelkezésre: az első a tételes költségelszámolás, a második pedig az ún. 10 százalékos költséghányad alkalmazása.


    Az Szja-tv. alapján  a kifizetőnek 16 százalék adóelőleget kell levonnia a magánszemélytől akkor is, ha adószámos magánszemélyről van szó. Az adóelőleg alapja a bevételből a magánszemély adó­előleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű költség levonásával meghatározott rész, ilyen nyilatkozat hiányában pedig a bevétel 90 százaléka. 


    Az önálló tevékenységet végző magánszemély a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében biztosítottá válik, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér  harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.


    Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a foglalkoztatónak az általános szabályok szerint kell az egyéni járulékokat levonni és bevallani, illetve megfizetni. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, az egészségbiztosítási járulék mértéke 7 százalék (1,5% munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetni). A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó szempontjából adókötelezettséget eredményező jogviszonynak minősül az önálló tevékenység végzésének alapjául szolgáló jogviszony. Az adó a kifizetőt terheli, alapja a természetes személlyel fennálló jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. szerint figyelembe vett jövedelem.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2013. december 11.

    Garantált bérminimum és éjszakai pótlék

    Kérdés:
    Tisztelt Hölgyem/Uram!

    Vasárnap estétől-csütörtök estig dolgozom 22h-06h-ig. Szerződéses bérem bruttó 114.000 Ft,azaz a garantált bérminimum. A szerződésben az áll, hogy a bruttó bérem tartalmazza a bérpótlékokat. Kérdésem, hogy ez lehetséges-e? Nem jár nekem a 15% éjszakai pótlék? Hiszen, bérminimumról beszélünk! Előre is köszönöm segítségét! Tisztelettel: Ó.Éva
    Válasz:

    Tisztelt Ó. Éva!


    A szabály az, hogy napi 8 órás foglalkoztatás esetén a munkabérnek el kell érni legalább a minimálbért. (A minimálbér havi 98.000 Ft. A garantált bérminimum a legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén jár, összege havi 114.000 Ft. Középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.) Amennyiben az Ön foglalkoztatására legalább napi 8 órának megfelelő munkaidőben kerül sor, akkor a fenti minimálbérre vagy (középfokú végzettséget igényló tevékenység esetén) a garantált bérminimumra jogosult.


    Ezen felül járnak a pótlékok pl: az éjszakai pótlék. A munkavállalónak – kivéve a műszakpótlékra jogosult munkavállalót (erről egy korábbi írásunkban olvashat: http://www.pallas70.hu/szakmai-portal/hirek/hir.php?id=1291)  - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15 százalék bérpótlék jár.


    A 2012. évi I. törvény, azaz a munkatörvénykönyv 145. §-a alapján viszont lehetőség van arra, hogy a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapítsanak meg. Amennyiben az Ön bére így lett megállapítva, akkor minimum középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén Önnek magasabb alapbért (átalányt) kellene kapnia, mint a garantált bérminimum, hiszen az alapbér a pótlékot is magába foglalja (és ez esetben nem kell külön pótlékot fizetni pl: éjszakai munkavégzés esetén).

    A válasz aktuális: 2013. december 5.

    Felmondás gyes után

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    34 éves, 2 gyerekes anyuka vagyok, egészségügyben dolgoztam, decemberben lejár a gyesem. A munkahelyemre nem tudok visszamenni, mert időközben elköltöztem. Egyelőre kilátásban sincs újabb munkahely, ahol el tudnék helyezkedni, ezért azt kértem, hogy a bennmaradt szabadságom idejével hosszabbítsák meg a munkaviszonyomat. Állítólag ez esetben el kellene, hogy küldjék azt, akit a helyemre felvettek (vagy csak azért mondták, hogy inkább a felmondást válasszam), én nem szeretném hogy miattam valaki állás nélkül maradjon, ezért egyelőre szóban beleegyeztem, hogy írok egy felmondólevelet, melyben kérem a közös megegyezést, a közalkalmazotti viszonyom megszüntetését és a szabadság megváltását. Most viszont elbizonytalanodtam, mert 5 éves munkaviszony után nem tudom, hogy így is megkapnám-e a 2 havi végkielégítést (úgy tudom ennyi járna), 2 gyerekkel egyáltalán nem mindegy.
    Tanácsot szeretnék kérni, ennyi munkaviszonnyal, ebben a helyzetben gyes után mi jár, felmondási idő, távolléti díj pl. szóba sem került, 40 + pár nap szabadságot is keveslem (ennyit mondtak hogy jár), mert csak a gyerkőc születése óta 2 év 11 hónap telt el, előtte 7 hónapig veszélyeztetett terhesként táppénzen voltam.
    Válasz:


    Tisztelt Kérdező!

    Tény, hogy ha a munkáltatója a felmentést választaná, akkor nehéz helyzetben lenne, mert a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntethetné meg, ha



    • megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; vagy

    • Ön a munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően.


    A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. Ennek keretében az alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt még lehetőséget kell adni a közalkalmazottnak, hogy a vele szemben felhozott kifogások ellen védekezhessen.


    Mindezek alapján nehezen tudná Önt a munkáltató felmenteni, ezért javasolta Önnek a közös megegyezést.


    Milyen juttatások járnának Önnek felmentés esetén?


    Egyrészt végkielégítés jár, amely öt év jogviszony esetén két havi távolléti díjának megfelelő összeg.


    Másrészt a felmentési idő alatt, ha Ön mentesül a munkavégzés alól, távolléti díj jár. Felmentés esetén a felmentési idő általánosságban minimum hatvan nap, de a fenti alkalmatlanságra tekintettel mentenek fel valakit, akkor harminc nap alkalmazható. A felmentési idő öt év jogviszony esetén további egy hónappal meghosszabbodik.


    Továbbá a ki nem vett szabadságot meg kell váltani. Azt, hogy Önnek pontosan hány nap szabadság jár – a cég szabadságos nyilvántartásának ismerete nélkül – nem tudom megmondani. A közalkalmazotti törvény alapján:



    • az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi 20 munkanap,

    • az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi 21 munkanap


    alapszabadság illeti meg a közalkalmazottat.


    A jogviszony megszűnésekor időarányosan el kell számolni a cafeteria juttatásokkal is.


    Amennyiben a munkáltató is beleegyezik, ezeket a juttatásokat a közös megegyezésbe is bele lehet foglalni. Azaz én azt javasolnám, hogy semmiképpen ne mondjon le két havi végkielégítésnek megfelelő távolléti díjáról, a felmentésre járó távolléti díjról és a szabadság és egyéb juttatás megváltásáról. Kérem azonban gondolja át, hogy nem lenne-e jobb, ha  megtartaná a közalkalmazotti állását. Ez a munkáltatónak sem lenne kedvezőtlen, mert Ön után, mint gyesről visszatérő után, szociális hozzájárulási adókedvezményt is érvényesíthet.

    A válasz aktuális: 2013. november 18.

    bérpótlék

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Amennyiben a dolgozónk 6:00-14:00 dolgozik az egyik héten, majd hétvégén nincs műszak, és a következő héten 14:00-22:00-ig dolgozik, és szeretnénk, ha ez a munkavállalóval áttérne bizonyos napokon a 18:00-tól 06:00-ig történő munkavégzésre. Milyen pótlékok illetik meg? Műszakpótlék és éjszakai pótlék is vagy csak a 30%-os műszakpótlék? Mikor melyik jár?

    Válaszát előre is köszönöm.

    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!
    A 2012. évi I. törvény alapján a munkaidő kezdetének rendszeres változása dönti el, hogy 30 százalék vagy 15 százalék a pótlék mértéke.
    Rendszeres változás a következőt jelenti:



    • havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint

    • a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.



    Azaz ha 21 munkanapos hónapban a dolgozó reggel hatkor kezdi a munkáját minimum 7 munkanap, míg a fennmaradó 14 munkanapon 14 órától dolgozik, akkor igaz a fenti szabály, azaz a munkaidő kezdete a munkanapok minimum egyharmadában eltér és a két kezdési időpont között megvan a minimum 4 jelen esetben 8 óra időkülönbség.


    Ha a fentiek érvényesek az Ön munkavállalójára, akkor azt a szabályt kell alkalmazni, hogy 18 - 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (azaz műszakpótlék) jár.


    Egyéb esetben a munkavállalónak – kivéve tehát a fenti műszakpótlékra jogosult munkavállalót – éjszakai munkavégzéskor (azaz 22 órától történő munkavégzéskor), ha ennek időtartama az 1 órát meghaladja15 százalék bérpótlék jár. Azaz egyéb esetben, ha valaki éjszaka legalább egy órát dolgozik, akkor 15 százalékos bérpótlék jár.


    Tájékoztatásul jelzem, hogy az új Munkatörvénykönyv (2012. évi I. törvény) arra is ad lehetőséget, hogy több műszakos munkavégzés esetében a meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Sőt a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, akár havi átalányban is megállapodhatnak.

    A válasz aktuális: 2013. november 15.

    Nyugdíj melletti munkaviszony járulékterhei

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!
    Kérdésem az lenne, hogy az alábbi esetekben milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve milyen munkaügyi szabályok vonatkoznak (munkaidő stb) rá,
    - ha rehabilitációs járadékban részesül
    - ha rokkantsági ellátásban részesül (öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be
    - 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított nyugdíjas nők esetében

    Várom mielőbbi válaszukat!!

    Köszönettel:
    Bagyóné
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Több pontba, külön szedve adom meg az Ön kérdésére a választ:



    • A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén meg kell fizetni a 27%-os mértékű szociális hozzájárulási adót, továbbá a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10% nyugdíjjárulékot. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, és csak ekkor, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott köteles 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetni.



    •  40 éves szolgálati idővel rendelkező nők munkavégzése: Amíg az ellátásban részesülő személy adott évi keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér - minimálbér - összegének tizennyolcszorosát, 2013-ben 98.000 forint x 18 = 1.764.000 forint), a keresete mellett a nyugellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni. 



    • A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja. 



    • Rokkantsági ellátást egyéb pénzbeli juttatások esetén akkor kell megszüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.  


     


     


     

    A válasz aktuális: 2013. november 12.

    Tb

    Kérdés:
    Tisztelt Cím!
    Egy közlekedési vállalat amely kollektív szerződés hatálya alá tartozik 3 hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja az autóbusz vezető alkalmazottat. A beosztás megegyezik a heti munkanapokkal (hétfőtől-péntekig).
    Mivel pontosan nem tudja a napi 8 órát vezényelni ez így váltakozik: lehet akár( 7.5h, 8.9h, stb). Ha végképp nem tudja másképp kihozni a munkaidőt behívja egy szombatra egy évben max 1-2X)
    A kérdésem a következő: Jogosan teszi e meg a munkáltató , hogy a fizetett ünnepeket MINDEN alkalommal tervezet pihenő napként adja ki, és így arra a napra nem jár díjazás.
    Segítséget megköszönve, tisztelettel : Szabóné
    Válasz:

    Az Ön által felvetetett esetben egyenlőtlen munkaidő beosztás keretében kerül sor a munkavégzésre. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként 48 óra helyett legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Fontos azonban, hogy havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani a pihenőnapot Ha a fenti szabályokat a munkáltató betartja, és így osztja be a pihenőnapot, akkor jogszerűen jár el.

    A válasz aktuális: 2013. november 12.

    biztosítás

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Ha valaki 1 évre az Egyesült Arab Emirátusokba kapott munkalehetőséget,- ahol természetesen biztosított- itthon kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni utána?
    köszönettel
    Érdeklődő
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!

    Ha valaki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik, és elmegy dolgozni pl: az Egyesült –Arab Emirátusba, azaz olyan Európai Unión kívüli országba, amely országgal nincs szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezményünk, akkor jelen példánál maradva a külföldi munkaviszonyát, mint biztosítási jogviszonyt, Magyarországon nem ismerik el. Ez a személy olyan belföldinek minősül, aki Magyarországon nem fizet járulékot. Ha nem tartozik bele azoknak a személyeknek a körébe, akik után a költségvetés fizet egy adott összeget az egészségügyi ellátásukért pl: nyugdíjas, GYES-en lévő, akkor a külföldi biztosítási jogviszony ellenére is köteles havonta 6.660. forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

    Ha ez a munkavállaló megszünteti a magyarországi lakóhelyét, azaz kijelentkezik a lakcímnyilvántartásból, akkor ezáltal a 6.660. forint fizetési kötelezettsége is megszűnik. A kijelentkezés ez esetben járulék megtakarítást eredményez, azonban ha visszatér Magyarországra azzal a céllal, hogy ismét itt éljen életvitelszerűen, akkor a kijelentkezés társadalombiztosítási szempontból már hátránnyal is járhat.

    Ez a hátrány a következő lehet: ha visszatér Magyarországra, de nem vállal munkát, azaz nem lesz biztosított, és nem tartozik bele azoknak a személyeknek a körébe sem, akik után a költségvetés fizet egy adott összeget az egészségügyi ellátásukért, akkor csak úgy veheti igénybe az egészségügyi ellátást, hogy az egészségbiztosítóval megállapodást köt az egészségügyi szolgáltatásokra. A megállapodás után fizetendő járulék havi összege nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50 százaléka, 18 évesnél fiatalabb gyermeknél a minimálbér 30 százaléka. A megállapodást kötő az első hat hónapban csak sürgősségi ellátásra lesz jogosult, kivéve ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulékot hat hónapra egy összegben befizeti.

    A másik lehetőség, hogy a biztosítási jogviszonyban nem álló személy egészségügyi szolgáltatást igénybe vehessen az, ha az ellátás teljes árát kifizeti. Ez egy komolyabb betegség esetében akár milliós nagyságrendet is elérhet.

    Ez az állapot addig áll fenn, amíg ismételt bejelentkezése a lakcímnyilvántartásba, el nem éri a folyamatos egy éves időtartamot. Ezen egy év elteltével a külföldi munkából visszatért személy ha továbbra sem vállal munkát, azaz nem lesz biztosított és nem tartozik bele azoknak a személyeknek a körébe, akik után a költségvetés fizet egy adott összeget az egészségügyi ellátásukért, köteles lesz havonta 6.660. forint járulékot fizetni, de ez a befizetés már megalapozza, hogy Magyarországon egészségügyi ellátást vehessen igénybe.

     

    A válasz aktuális: 2013. október 17.

    GYED-ből TGYÁS-ra

    Kérdés:
    Tisztelt Szakmai műhely!

    Kolléganőnk 2012. október hónapban szülte meg első gyermekét, pillanatnyilag gyed-en van, ami jár neki 2014. októberig. Időközben második gyermekével lett várandós, a szülés várható ideje 2014. márciusa. A gyermek születésétől tgyás-t szeretne igényleni.
    Mi lesz a tgyás alapja?
    - az előző ellátás (gyed) alapja?
    - a minimálbér kétszerese?
    - a szerződés szerinti bére? (mivel nem rendelkezik 180 nap jövedelemmel, de a tgyásra való jogosultság első napját megelőzően rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási idővel)

    Válaszát előre is köszönöm!
    Madarász Melinda
    Válasz:

    Tisztelt Madarász Melinda!
    A jogértelmezési probléma a júliusi módosításból adódhat, azaz a 48. § (6a), (6b) bekezdéseiből. Az OEP tájékoztatása alapján a fenti két bekezdés azokra az esetekre vonatkozik, amikor „Változás azon személyek esetében van, akiknek az utolsó (fennálló) biztosítási jogviszonyukban azért nincs 180 naptári napi jövedelme, mert munkáltatót váltottak. Ha a biztosított munkáltató váltás miatt nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya (vagyis a munkahely váltások között nem telt el 30 napnál több), akkor a táppénzt a tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani.”

    Mindezek alapján a terhességi gyermekágyi-segélyre azt a szabályt kell alkalmazni, hogy ha a biztosított az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2)-(3) bekezdésében táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani. A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét

    -          a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese (196.000. forint) harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani

    -          ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni

    A válasz aktuális: 2013. október 17.

    Tgyás utáni munka és szocho kedvezmény

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!
    Köszönöm válaszát előző kérdésemre.De mi a helyzet akkor, ha Tgyás lejár 10.19-én anyuka megkezdi a a gyedet, majd 11.01-től munkába áll és apuka kéri továbbiakban a gyedet. Ekkor már "gyed folyosítását követően" tér vissza a dolgozó? Vagy csak akkor vehető igénybe a kedvezmény, ha gyerek 2 éves kora után tér vissza dolgozni anyuka?
    segítségét ismét köszönöm

    Zsolnainé
    Válasz:

    Tisztelt Zsolnainé!

    2011. évi CLVI. törvény alapján a szociális hozzájárulási adókedvezmény a gyermekgondozási díj folyósítását követően vehető igénybe. Ennek az ellátásnak az igénybevételét vagy a kifizetőhely vagy az egészségbiztosítási pénztár igazolja. Az OEP honlapján, a letölthető nyomtatványok között két nyomtatványt is találhat, amely GYED vonatkozásában az adókedvezményre vonatkozik. A nyomtatványokból is egyértelmű, hogy amennyiben a gyermekgondozási díj folyósítása folyamatban van, nem lehet szociális hozzájárulási adókedvezményt igénybe venni. Az adóhivatal http://www.nav.gov.hu/data/cms279554/Tajekoztato_a_szocialis_hozzajarulasi_adobol_ervenyesitheto_uj_adokedvezmenyekrol.pdf tájékoztatójában külön ki is hangsúlyozza, hogy „az anyasági ellátásokkal összefüggő kedvezmények érvényesítése kapcsán felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. A rosszhiszemű joggyakorlásának jogkövetkezménye lehet.”

    Mindezek alapján GYED vonatkozásában csak a gyermekgondozási díj folyósítását követően lehet igénybe venni az adókedvezményt, azaz ha már nem folyósítanak a gyermek után GYED-et és a szülők nem kérik a GYES folyósítását. Erre a gyermek 2 éves korában vagy akár korábban is sor kerülhet.

    A válasz aktuális: 2013. október 7.