TB szakmai műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Adózás (25)
  • Családtámogatás (24)
  • Járulék (103)
  • Munkaügy (79)
  • Pénzellátás (30)
  • Friss szakmai hírek

  • Ha nincs osztalék, nincs bér sem? (2014-04-17) »
  • Mentesség ESZJ fizetése alól (2014-04-17) »
  • Csak kézzel tölthető ki a 1329-es adóbevallás néhány sora (2014-04-16) »

  • TB szakmai műhely

    Összes kérdés

    Utazási költségtérítés

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!
    Az alkalmazottam vidékről jár be és szeretné ,ha fizetném neki az utazási költségét. Én úgy tudom,hogy 86 % -ot vagyok köteles kifizetni ,de ő a 100 %-ot szeretné. Az lenne a kérdésem,hogy ha én kifizetem neki a teljeset ,az jár e valamilyen kötelezettséggel. Mint az én részemről,mint pedig a dolgozóm részéről?
    Köszönöm szépen.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!
    39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szól a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről.
    A munkáltató a fenti jogszabály alapján megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló
     - teljes árú, valamint
    - a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve
    - az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának adott mértékét, amennyiben a munkavállaló
    - belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsi
    -  helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
    - elővárosi buszon, HÉV-en,
    - menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
    utazik a munkavégzés helyére.
     A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a. A munkáltató dönthet úgy is, hogy a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben teljesen átvállalja a költséget. Ezt akár a kollektív szerződésben is szabályozhatja.
    A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, de  2013-ban ez legfeljebb 34 600 forint lehet.
    9 forint/kilométer költségtérítés a munkavállalónak akkor jár, ha
    - a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
    - a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
    - ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a hozzátartozója biztosítja.
    Adózás:
    Az Szja törvény alapján nem önálló tevékenységből származó jövedelemnél nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet alapján a munkavállaló kap, azaz
    - az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy
    - költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)
    -- a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
    - hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
    közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint.
    A fentiekben leírt mértéken felüli költségtérítés már nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

    A válasz aktuális: 2013. szeptember 4.

    Terhességi táppénz

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Azt szeretném megtudni, ha egyéni vállalkozó vagyok, heti 40 órás munkaviszony mellett, akkor a terhességi táppénz ideje alatt zavartalanul végezhetem az egyéni vállalkozói tevékenységemet vagy már ezen időszak alatt sem számlázhatok? Keressek inkább egy alkalmazottat, aki ténylegesen is ellátja a tevékenységet a táppénz ideje alatt is; nem csak később a gyes, gyed folyósításának során?

    Köszönöm a segítséget!
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!

    Táppénz keresetpótló juttatás, amelyet Ön a betegsége esetén azért kap, mert nem tudja a munkáját ellátni. Amennyiben Ön táppénz mellett abban a jogviszonyban dolgozik, amiben az orvos keresőképtelennek minősítette, kérdéses, hogy jogosan került-e Ön táppénzre. Így ez esetben nem javasolnám a munkavégzést.

    2013. július 5-ét követően hatályos az a szabály, hogy a biztosított írásban kéri a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetését, ha terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt dolgozik.
    Munkavégzés, keresőtevékenység folytatása GYES mellett:
    -    a gyermekgondozási segélyben részesülő szülő a gyermek egy éves kora után kereső tevékenységet végezhet, heti 30 órát meg nem haladó időtartamban vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
    -    a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
    -    ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ilyen esetben egy gyermek után járó összegben jogosult a gyermekgondozási segélyre. Nem kell alkalmazni ezt a szabályt, ha heti 30 órát meg nem haladó időtartamban történik a munkavégzés.


    A válasz aktuális: 2013. szeptember 4.

    Szociális hozzájárulás kedvezménye

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Kérdésem az lenne hogy ha egy foglalkoztatott kézi csomagoló (9-es FEOR) és Start Plusz kártyával is rendelkezik jelen esetben részmunkaidős(heti 20 órás) akkor csak az egyik jogcímen vehető igénybe kedvezmény?? A szakképzettséget nem igénylő kedvezmény érvényesítésénél nem feltétele a hónapközi munkakezdés de a start plusznál igen, így ha augusztus 15-én lépett munkaviszonyba akkor egyébként is csak a szakképzettséget nem igénylő kedvezmény vehető csak igénybe? A mértéket pedig hogyan arányosítom pontosan a részmunkaidő miatt?
    Várom válaszukat!
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!

    Igen, Ön vagy a START Plusz kártya utáni kedvezményt vagy a szakképzett nem igénylő munkavállalás utáni kedvezményt veheti igénybe.

    Az utóbbi esetben a (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt akkor foglalkoztató, kifizető a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Kedvezmény mértéke:  bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalék, azaz maximum 14.500. forint. Részmunkaidős foglalkoztatásról is rendelkezik ez esetben a jogszabály. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót.  Azaz ha teljes munkaidőben heti 40 órában kellene ellátni a feladatát, de csak 20 órában dolgozik, akkor 50.000. forintot lehet a kedvezménynél figyelembe venni. A maximális kedvezmény ez esetben 7.250. forint havonta.
    Fontos, hogy a kedvezmény nem érvényesíthető, ha a kifizető a foglalkoztatottat az adó-megállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta.
    START Plusz kártya esetén, a kártya érvényességi idején belül, de legfeljebb 2013. december 31-ig, az igénybe vehető kedvezmény
    -   a foglalkoztatás első évében a munkáltatót a 27% szociális hozzájárulási adó helyett a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő fizetési kötelezettség,
    -    a foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót
    -    A kedvezményt legfeljebb a minimálbér 2-szeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesíthető.
    A kedvezmény érvényesítésének feltételei:
    -    a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja
    -    a munkaidő legalább a napi 4 órát eléri
    55/2011. (XII. 30.) NGM rendelet szól a START Plusz kártya elszámolási szabályairól. Ez a rendelet valamint a START kártyákról szóló 2004. évi CXXIII. törvény sem mondja ki, hogy a kedvezmény nem vehető igénybe, ha a foglalkoztatás hó közben kezdődik. 

    A válasz aktuális: 2013. szeptember 4.

    GYED alatt ügyvezetés

    Kérdés:
    Tisztelt szakértő!
    Társas vállalkozás egyik ügyvezetőjének jogviszonya szétválás miatt megszünt június 30-án. A másik ügyvezető munkaviszonyban foglalkoztatott, jelenleg GYED-en van.
    Kérdésem, hogy GYED mellett gyakorolhatja-e ügyvezetői feladatait, személyesen nem közreműködik, csupán a cég képviseletében aláírna. Megteheti-e ezt a Gyed alatt, ha igen, kell-e fizetni utána járulékot, vagy mást kell megbízni az ügyvezetői feladatok fellátásával?
    Válaszát előre is köszönöm!
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!

    A munkaviszonyban dolgozó ügyvezető a GYED alatt fizetés nélküli szabadságon van. A fizetés nélküli szabadságot a gyermek nevelése céljából veszi igénybe, így ezen idő alatt a munkahelyén a munkavállaló semmilyen munkát nem végez.
    Miként lehet akkor ellátni ez esetben az ügyvezetés?
    Három megoldás is lehet.
    1.)Az ügyvezető fizetés nélküli szabadsága alatt más látja el a feladatot, akit határozott időre munkaviszonyban alkalmaz a cég.
    2.)Az ügyvezető a gyermek egyéves kora után kéri a GYED megszüntetését és egyben igényeli a GYES-t, amelynek folyósítása mellett - a gyermek egy éves kora után – lehet kereső tevékenységet folytatni. Járulékfizetés:  Ha napi 8 órában dolgozik, akkor legalább a minimumbér, azaz 98.000. forint illetve 114.000. forintos garantált bérminimum után kellene járulékot fizetnie azzal, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás esetén ezt a részmunkaidővel arányosítottan csökkenteni kell. GYES mellett – ha a munkavégzés nem az otthonában történik - a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat kereső tevékenységet.  Ez esetben megteheti, hogy akár napi egy-két órában, munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket.
    3.)Lehetőség van a GYED szüneteltetésére is. 2013. július 5-ét követően hatályos az a szabály, hogy a biztosított írásban kérheti a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetését. Erre a kérésre többek között azért kerülhet sor, mert pl: a kismama munkát végezne. A kifizetőhelynek illetve az egészségbiztosítónak ez esetben a folyósítás szüneteltetéséről nem kell határozatot hozni. Járulékfizetés ez esetben is a fentiek szerint alakul, azaz ha napi 8 órában dolgozik, akkor legalább a minimumbér, azaz 98.000. forint illetve 114.000. forintos garantált bérminimum után kellene járulékot fizetnie azzal, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás esetén ezt a részmunkaidővel arányosítottan csökkenteni kell.


    A válasz aktuális: 2013. augusztus 5.

    ausztriába ingázó munkavállaló bejelentési kötelezettségei

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Belföldi vállalkozásunk alkalmazottai egy másik szintén belföldi székhelyű, de naponta (munkavégzés céljából) Bécsbe ingázó vállalkozásnál( melynél cégünk alvállalkozó) végzik tevékenységüket. a NAV felé elküldtük a T1041-es bejelentést, az OEPnél igényeltek eus kártyát, ezen felül létezik-e valamiféle jelentési kötelezettség hivatalos szervek irányába? Várom mielőbbi válaszát! Köszönettel!
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!

    Elsőként is fontos tisztázni, hogy mi is az a munkavégzés, amit az Önök munkavállalói Ausztriában végeznek.
    Mivel nem ismerem a munkavállalók munkaszerződését és munkaköri leírását, így az Ön által leírtak alapján úgy ítélem meg, hogy a fenti munkavégzés sem a határ menti ingázás, sem a kiküldetés körébe nem tartozik.
    Határ menti ingázásról általánosságban akkor beszélhetünk, ha a munkavállalók, akik a két ország valamelyikének állampolgárai, állandó lakhelyük vagy legalább egy éve szokásos tartózkodási helyük a fenti határ menti térségek egyikében van, ahová - kivéve a változó foglalkoztatási helyek eseteit - naponta visszatérnek, és a másik ország határ menti térségében van a foglalkoztatójuk. Az Önök esetében a foglalkoztató, azaz a munkáltató Magyarországon van. (Megjegyzem, határ menti ingázás esetén szükséges lenne még E 106 /S1/ igazolás: amely a határ menti ingázók számára lehetővé teszi, hogy egészségbiztosítási ellátásban részesüljenek mind a lakóhely, mind a munkavégzés szerinti országban, E 401 nyomtatvány: a családi juttatások összegét az illetékes hatóság ki tudja számítani, mert a családjuk továbbra is a származási országban él./
    Kiküldetésről azért nem beszélhetünk, mert nem a másik ország, azaz Ausztria területén laknak átmenetileg a munkavállalók. (Megjegyzem, hogy kiküldetés esetén az E 101 nyomtatvány, azaz A1-es igazolás szükséges, amely annak igazolására szolgál, hogy a munkavállaló egy másik uniós országban fizeti a járulékokat.)
    Az Önök esetében inkább a változó munkahelyen történő munkavégzésről beszélhetünk, azaz munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ez esetben arra kell figyelni, hogy naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre.

    A válasz aktuális: 2013. augusztus 5.

    éves szabadság megállapitás

    Kérdés:
    T Szakértő !

    Abban szeretném a segítségégét kérni ,hogy dolgozó heti 12 óra jogviszonya van, szabadságát hogyan kell megállapítani egyikőjük 37 éves , másik dolgozó öregségi nyugdíjas 62-őt betöltötte.
    Köszönettel
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!

    A rendes szabadság alap-és pótszabadságból áll, amely a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben megillet. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a 45. életévig fokozatosan emelkedik.
    37 éves munkavállaló, ha már betöltötte a 37 életévét hat nap pótszabadsággal rendelkezik, azaz összesen 26 nap szabadsága van. Ha még nem töltötte be, akkor öt nap a pótszabadása, azaz ez esetben összesen 25 nap szabadsága van. 62 éves munkavállaló tíz nap pótszabadsággal rendelkezik, azaz összesen 30 nap szabadsága van.
    További pótszabadság jár
    - tizenhat évesnél fiatalabb gyermek nevelése esetén,
    - föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak, továbbá
    - annak a munkavállalónak, aki a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, vagy aki fogyatékossági támogatásra illetve vakok személyi járadékára jogosult.
    Meg kell említeni, hogy a szabadság arányosítására is sor kerülhet, ha a munkavállaló év közben kezdi meg a tevékenységét.

    A heti 12 órában foglalkoztatott munkavállaló (részmunkaidős) szabadságát a 2012. évi I. törvény, azaz Munka Törvénykönyve 124. §-a alapján
    -          a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni;
    -          egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.
    Heti 12 órás foglalkoztatás esetén a napi átlag munkaidő 2,4 óra. Ha a munkavállaló három nap beosztás szerinti munkavégzésre szabadságot kér, a heti 5 munkanap napi 2,4 órával történő kiadását kell figyelembe venni a szabadság kiírásánál.

    A válasz aktuális: 2013. augusztus 5.

    társas vállalkozó és TGYÁS

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!
    Édesapámmal, aki nyugdíjas, van egy közös cégünk, a többségi tulajdonos én vagyok. Mindketten ügyvezetők vagyunk a cégben (önálló aláírási jogkörrel), én társas vállalkozóként vagyok biztosított. Mivel veszélyeztetett terhes vagyok, táppénzre írt ki az orvos, ezért jó ideje már apukám látja el egyedül az ügyvezetői feladatokat. Mivel augusztusban szülni fogok, a TGYÁS miatt érdekelne, hogy maradhatok-e a cégkivonatban én is ügyvezető, úgy, hogy semmilyen munkát nem végzek és természetesen díjazást sem kapok (apukám igen), vagy mindenképpen szükséges egy társasági szerződés módosítása és a TGYÁS ill. GYED idejére az ügyvezetőségem töröltetése a cégkivonatból is. Köszönöm előre is a választ.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!
    Járulékfizetés:
    Ön társas vállalkozóként biztosított, ezért az Ön esetében az 1997. évi LXXX. törvény alapján a járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó:
    -          táppénzben, baleseti táppénzben,
    -          terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,
    -          gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
    Ha a fenti körülmények nem állnának fenn, akkor a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kellene alapul venni. Tekintettel arra, hogy Ön táppénzen van illetve terhességi-gyermekágyi segélyen lesz, járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.
    Társasági szerződés:
    Mivel két ügyvezető is az Önök cégében, aki önállóan jogosult eljárni a cég ügyeiben, így nem kell a társasági szerződésben semmilyen módosítást végrehajtani az ügyvezetéssel kapcsolatban. Javasolnám azonban, hogy taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítsék, hogy Ön adott időponttól (azaz a táppénz kezdetétől) és majd a terhességi-gyermekágyi segély valamint a gyed folyósítása alatt nem működik közre a társaság tevékenységében. 

    Tájékoztatásul jelzem, hogy 2013. júliusi jogszabály módosítások alapján
    - Ön írásban kérheti a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetését abban az esetben, ha a tgys illetve a gyed alatt munkát szeretne folytatni.
    - 2014. május 11-ét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt és megállapított terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a 2013. július 15-e előtt hatályos, valamint a 2013. július 14-e után hatályos jogszabályok alapján is meg kell állapítani, és a biztosítottnak a magasabb összegű ellátást kell folyósítani.

    A válasz aktuális: 2013. augusztus 1.

    Társas vállalkozó külföldön munkaviszonyban

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő !
    Társas vállalkozó járulékfizetésével kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni. Van egy 2 személyes Kft,a tagok Amerikában élnek ott van 36 órát meghaladó munkaviszonyuk. A cég folytatja a tevékenységet itthon belföldön,amit a tagok a külföldi munka mellett el tudnak látni.
    A tbj .tövény szerint ,ha társas vállalkozó és van 36 órát meghaladó munkaviszonya és erről van igazolása ,nem kell járulékot fizetni. Az Ügyvezetés miatt már nem vagyok benne biztos! Szerintetek sem kell ez miatt fizetni,s tudna valaki valami leírást erről pontosan küldeni!
    Nagyon szépen köszönöm előre is a segítséget!
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!

    A heti 36 órás munkavégzés kapcsán az 1997. évi LXXX. törvény 4. § h) pontja szerint a munkaviszony a következő: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik. Az Egyesült Államokban történő munkavégzés nem tartozik ebbe a körbe, így azt az 1997. évi LXXX. törvény szabályainál nem lehet figyelembe venni.
    Mindezek alapján a következőképpen alakul a járulékfizetés az ügyvezető esetében:
    A tag által ellátott ügyvezetői tevékenység - társadalombiztosítási szempontból - munkaviszonyban, vagy társas vállalkozói jogviszonyban, választott tisztségviselői jogviszonyban látható el.
    1.)    Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység.
    Ez esetben nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 98.000. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 114.000.forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.) Amennyiben az ügyvezetői feladatokat el lehet látni napi hat órában, akkor járulékfizetés valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem már kevesebb is lehet a fentiekben meghatározott minimálbérnél. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja, a részmunkaidővel arányosítottan csökken.

    2.)Társas vállalkozói jogviszonyban illetve választott tisztségviselői (megbízási) jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység.
    A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A biztosított ügyvezető után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is. Szociális hozzájárulási adó minimális alapja a minimálbér 112,5 százaléka.

    A válasz aktuális: 2013. július 22.

    Szakmai gyakorlat

    Kérdés:
    Tisztelt szakértő!
    Szakmai gyakorlat díjazásával és jáulékaival szeretnék segítséget kéni.Egy Kft-nél szeretné letölteni 3 hónapos kötelezõ szakmai gyakorlatát egy nappali tagozatos fõiskolai hallgató.
    Kicsit utánanéztem már, de mégis van ami nem világos.
    A fõiskola együttmûködési megállapodást köt a céggel, ebben nyilatkozniuk kell, hogy mennyit fognak neki kifizetni. A 6 hetet egybefüggő szakmai gyakorlatnál ,a min.bér 15%-át kell kifizetni legalább. Ezzel a 6 héttel lenne gondom,hogy nem e lenne valamilyen megoldás ,hogy csak a 6 hét letelte után fizetne neki és fizetnék a járulékokat utánna. Erre nem tudna nekem valaki valami jó ötletet adni ?!
    Köszönöm szépen előre is a segítséget.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!

    Az együttműködési megállapodás csak a nyári, összefüggő szakmai gyakorlatra köthető. Ez a megállapodás tartalmazza a tanulói juttatást is. 
    Az együttműködés megállapodást törvényi szinten szabályozza  a szakképzésről szóló  2011. évi CLXXXVII. törvény és a Polgári Törvénykönyv.
    Mivel ez a szerződés nem tartozik a Munka Törvénykönyve  hatálya alá, továbbá a szakképzési törvény sem ír elő a juttatás kifizetésére határidőt, így a Polgári Törvénykönyv megállapodásra vonatkozó szabályai szerint a szerződőkötő felek szabadon állapodnak meg a kifizetés gyakoriságáról illetve időpontjáról. Ezt az eljárást alkalmazva lehet megoldani az Ön által felvetett problémát.

    A válasz aktuális: 2013. július 10.

    Tiszteletdíj számfejtése

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!
    Cégünk felügyelőbizottsági tagjai részére az alapító visszamenőlegesen állapított meg tavalyi évre tiszteletdíjat. Az egyszeri összeg, bruttó 200 000 Ft, egy hónapra vetítve nem haladja meg a minimálbér 30 %-át. Ez esetben nem kell 1041-es bevallást benyújtani? Milyen adó vonzata van? Szja és szocho?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!

    Amennyiben a felügyelő bizottság tagjai csak tiszteltdíjat kapnak a társaságtól valamint a tiszteletdíj visszamenőleg több hónapra lett kifizetve és így havi szinten a bevétel nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Mindezek alapján ez esetben nem kell a 1041-es nyomtatványon biztosítási jogviszonyt bejelenteni.

    A biztosítási jogviszonytól független a szociális hozzájárulási adófizetés. A tiszteletdíj nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amiből személyi jövedelemadót kell levonni és ami után 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie a kifizetőnek.

     

    A válasz aktuális: 2013. július 10.