TB szakmai műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Adózás (28)
  • Családtámogatás (26)
  • Járulék (105)
  • Munkaügy (96)
  • Pénzellátás (30)
  • Friss szakmai hírek

  • Amit a rokkantsági járadékról tudni érdemes (2014-10-29) »
  • Felsőfokú képzésben résztvevő kismamáknak jár a diplomás gyed (2014-10-29) »
  • Sodródni az árral vagy tudatosan építkezni? (2014-10-20) »

  • Szakértőnk:


    Dr. Radics Zsuzsanna
    közgazdász, egészségügyi szakember

    TB szakmai műhely

    Összes kérdés

    KFT ügyvezetője TGYÁS-on

    Kérdés:
    2014.02.07-i kérdéshez visszatérve: ha nem tagsági jogviszonyban látja el a Kft-ben az ügyvezető a feladatokat, akkor is aláírhat tgyás és a gyed első fél éve alatt? Köszönöm
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Kiindulási eset: Egy KFT. egyedüli ügyvezetője máshol heti 36 órát meghaladóan főállásban dolgozik, a Kft-ben nem vesz fel bért, nem fizet járulékot maga után.2014-ben TGYÁS-ra fog menni, majd GYED-re, a főállásában így fizetés nélküli szabadságra megy.


    A jogszabály alapján nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak


    - a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,


    - ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.


    Nem jár a gyermekgondozási díj, ha


    - a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását - ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;


    - a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt - munkavégzés nélkül - megkapja a teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;


    - a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást – részesül.


    Mindezek alapján nézzük meg, miként kell ezt a szabályt alkalmazni akkor, ha a KFT-ben az ügyvezető munkaviszony illetve megbízás alapján látja el az aláírást.


    A munkaviszony esetén alapfeltétel, hogy bért kap a munkavállaló. Napi 8 órás foglalkoztatásnál a jövedelemnek el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.) A gyermek egyéves kora előtt – a fentiekben leírtak tekintettel - a KFT-ben munkaviszony létesítését semmiképpen sem javasolnám.


    Másik eset: Megbízásban, nulla forint ellenében csak az aláírási jog gyakorlását vállalja az ügyvezető a gyermek egyéves kora előtt. A jogszabályok ezt nem zárják ki. A tényekhez hozzátartozik, hogy nincs arra vonatkozóan tapasztalatom, hogy az adóhivatal mennyiben fogadja el csak az aláírásra megkötött nulla forintos megbízási szerződést.


    Továbbá a harmadik jogviszonyban történő aláírási jogosultságról se feledkezzünk meg. Azaz, mint azt már írtam a jogszabályi rendelkezések alapján - tekintettel a gazdasági társaságokról szóló törvényre, mely szerint nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása - a tagsági jogviszonyban történő aláírásra lehetőség van. Azaz, TGYS és a GYED alatt aláírhat az ügyvezető tagsági jogviszonyban, díjazás nélkül, és ez nem lesz sem keresőtevékenység, sem személyes közreműködés.


    Üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. február 21.

    Családi adókedvezmény

    Kérdés:
    Tisztelt Pallas 70,

    az lenne a kérdésem, hogy egy családon belül bruttó 160.000 Ft fizetéssel és bruttó 348.000 Ft fizetéssel 3 kedvezményezett eltartott után mekkora összegben kellene megosztani a családi adókedvezményt a maximális kihasználtság érdekében?
    köszönettel
    Ágnes
    Válasz:

    Kedves Ágnes!


    A magasabb, azaz a 348.000. forintos fizetést vegyük alapul. Ez esetben az igénybe vehető kedvezmény:


    o  206.250. forint / gyermek


    o  amely három gyermek esetében 618.750. forint


    o  348.000. forint bruttó jövedelem esetén 270.750. forint nem érvényesíthető adóalapban


    o  270.750. forint 16 százaléka 43.320. forint adó lenne


     A bruttó jövedelem járulékai:


    o  Természetbeni járulék 13.920. forint, ezt teljes egészében nem kell befizetni a NAV-nak


    o  Pénzbeli járulék 10.440. forint, ezt teljes egészében nem kell befizetni a NAV-nak


    o  Nyugdíjjárulék 34.800. forint, ebből 15.840 forint kerül csak befizetésre a NAV felé, azaz


    348.000. forintos fizetésnél a járulékkedvezmények mellett megosztás nélkül is igénybe vehető a három gyermek utáni kedvezmény, amely azt eredményezi, 43.320 forinttal több nettó jövedelem marad az Önök háztartásában.


    üdvözlettel

    A válasz aktuális: 2014. február 7.

    KFT ügyvezetője TGYÁS-on

    Kérdés:
    Egy KFT. egyedüli ügyvezetője máshol heti 36 órát meghaladóan főállásban dolgozik, a Kft-ben nem vesz fel bért, nem fizet járulékot maga után.2014-ben TGYÁS-ra fog menni, majd GYED-re, a főállásában így fizetés nélküli szabadságra megy. TGYÁS,GYED alatt sem kell a Kft-ben járulékot fizetnie. Mivel a gyerek 1 éves koráig nem végezhet munkát, így a Kft-ben sem írhat alá. Az aláírás már munkavégzésnek minősül? Megoldás lehet-e 1 évre, ha meghatalmazza az egyik tulajdonost, hogy aláírjon helyette? Más ügyvezetőt nem akar megbízni a cég.Vagy más lehetséges megoldás 1 évre nézve? Köszönöm.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A gazdasági társaságokról szóló törvény alapján a vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. Azaz ezt a tevékenységet másra nem delegálhatja át.


    Az ügyvezetői tevékenység, társadalombiztosítási szempontból



    • munkaviszonyban,

    • tagsági jogviszonyban,

    • választott tisztségviselői jogviszonyban látható el.


    Tagsági jogviszony azt jelenti, hogy az ügyvezető a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik. A gazdasági társaságokról szóló törvény alapján azonban nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása. Azaz, ha az Ön által említett ügyvezető a feladatait tagsági jogviszonyban, díjazás nélkül látja el, akkor a TGYS és a GYED alatt aláírhat, természetesen továbbra sem jár ezért díjazás, hiszen ez nem lesz



    • sem keresőtevékenység

    • sem személyes közreműködés.


     


    üdvözlettel,


     


     

    A válasz aktuális: 2014. február 7.

    Milyen pótlék illetne meg?

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    A munkabeosztásom szerint:
    - 2 hétig éjszaka dolgozom
    22:00 - 06:00-ig
    (ritka esetekben 20:00 - 06:00-ig)
    ...majd ezután:
    - 2 hétig nappal dolgozom
    06:00 - 14:00-ig
    (túlóra esetén sem tovább, mint 18:00)
    Tehát kéthetente váltogatom az éjszakás és nappalos műszakot.

    A kérdésem az lenne, hogy milyen pótlékok illetnének meg, a Munka törvénykönyve rendelkezései szerint?

    Köszönettel,
    Hajdu P. Ferenc
    Válasz:

    Tisztelt Hajdu P. Ferenc!


    Kétféleféle pótlék járhat a munkavállalónak éjszakai munkavégzés esetén.


    Az egyik a műszakpótlék. A műszakpótlék akkor jár, ha az alábbi feltétel teljesül: 


    -  A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, akkor 18 - 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (azaz műszakpótlék) jár.


    Rendszeres változás azt jelenti, hogy havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ez az Ön által említett esetben fennáll, azaz az Ön által leírtak szerint 30 százalék mértékű műszakpótlék jár Önnek.


    A másik pótlék az éjszakai munkavégzés esetén járói bérpótlék. Annak a munkavállalónak jár ez a bérpótlék, aki az alábbi feltételeknek megfelel:



    • a műszakpótlékra nem jogosult a munkavállaló

    • éjszakai munkavégzés esetén jár, ha ennek tartama az egy órát meghaladja

    • mértéke 15 százalék.


    Azaz, ha Ön nem lenne jogosult műszakpótlékra, akkor járna Önnek az éjszakai munkavégzésre az éjszakai bérpótlék.


    Táblázatban összefoglalva:





















    Pótlék



    Idő/feltétel



    mérték



    műszakpótlék



    18 - 06 óra



    30 százalék bérpótlék



    éjszakai munkavégzés



    22-06 óra között


    ha a munkavégzés tartama az egy órát meghaladja



    15 százalék bérpótlék



     


     


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. február 7.

    Kft tag ügyvezető Kata egyéni vállalkozás mellett

    Kérdés:
    Egy kétszemélyes Kft-ben a tag ügyvezető munkaviszonyban látná el az ügyvezetést heti 10 órában valamint személyesen is részt venne a Kft tevékenységében. Mellette főállású Kata-s EV. A kérdésem az lenne, hogy a heti 10 órás munkaviszonyban elegendő-e a 101.500 arányos részére megfizetni a járulékokat, vagy függetlenül a munkaidőtől a minimálbér azaz 101.500-ft után kell fizetni.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Munkaviszonyban a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a fent leírt minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.) A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja, a részmunkaidővel arányosítottan csökken.  Azaz, ha  a teljes munkaidő napi 8 óra, akkor heti 10 órás munkavégzés esetén a bér a fentiek negyede is lehet és ezután kell a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót megfizetni.


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. január 27.

    Kft járulékfizetése

    Kérdés:
    Tisztelt Pallas!

    1. Egy Kft résztulajdonosa, aki nincs megbízva ügyvezetéssel, jelenleg GYET-en van. Javadalmazást nem kap. Személyesen jelenleg nem közreműködik, de ez társasági szerződésben nincs kizárva. Be kell-e jelenteni a T1041-esen és ha igen, milyen jogviszonnyal?

    2. Ha megszűnik a GYET, akkor ő utána, mint tulajdonos, keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség, ha továbbra sem közreműködik személyesen?

    3. Ha valaki csak tulajdonos egy Kft-ben és nem ügyvezetéssel megbízott és nincs máshol biztosítási jogviszonya, akkor keletkezik-e járulékfizetése?

    4. Megbízási jogviszonyt létesítenénk januárban egy magánszeméllyel, akinek máshol van főállása. Nem minden hónapban lesz fizetve megbízási díj, mondjuk januárban nem, februárban igen, márciusban nem, áprilisban igen, és amelyik hónapban igen, az sem éri el a minimálbér 30%-át. Kell-e januárban T1041-est küldeni a jogviszony létrejöttéről vagy csak akkor, ha kifizetés lesz? Kell-e minden hónapban 08-ast küldeni, vagy csak ha volt kifizetés?

    Válaszukat előre is köszönöm.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Ha a Kft résztulajdonosa nem lát el ügyvezetői feladatokat és a társaságban semmilyen jogviszonyban nem dolgozik, személyesen nem működik közre, akkor nem keletkezik biztosítási jogviszonya, így a 14T1041-es nyomtatványon, mint biztosítottat nem kell bejelenteni.


    A jogviszony a GYET-től független, azaz amennyiben a GYET megszűnése után sem fog dolgozni a Kft-ben, személyesen nem működik közre, akkor továbbra sem keletkezik a Kft-ben biztosítási jogviszonya.


    Ha ezen résztulajdonosnak nincs máshol biztosítási jogviszonya, de minimum egy éve Magyarországon lakik, akkor köteles a NAV-hoz havonta 6.810. forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.


    Az Ön által leírt megbízási jogviszonyban – amelyben, ha megbízási díj fizetés is történik, az akkor sem éri el a minimálbér 30%-át – biztosítási jogviszony nem keletkezik. 14T1041-es nyomtatványt nem kell beküldeni, mert az a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól szól és ez esetben biztosítási jogviszony nem áll fenn. 08-as bevallást minden adó és járulékköteles jövedelemről el kell készíteni. Ez esetben járulékfizetés ugyan nem keletkezik, de a kifizetésre és a személyi jövedelemadóra tekintettel azonban a 08-as bevallást be kell küldeni. Kifizetés hiányában nullás bevallást kell beadni.


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. január 16.

    Családi adókedvezmény

    Kérdés:
    Ápolási díjat kapok , érvényesíthetem-e a családi adókedvezményemet az ápolási díjból levont nyugdíjjárulék után? Tehát tudom-e ezt az összeget úgymond családi adókedvezménnyel magamnál tartani?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Sajnos nem lehet az ápolási díj után fizetendő nyugdíjjárulékból családi járulékkedvezménnyel élni. A jogszabály alapján „a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni.” Az ápolási díj az Szja tv. szerint adómentes bevétel, ezért az ápolási díj nyugdíjjárulékára a kedvezmény nem érvényesíthető.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. január 16.

    GYES 2014

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    3 gyermekünk van. 2,4,6 évesek. a legkisebb 2014.július 05-én lesz 3 éves. A feleségem 2013.szeptember 1-től dolgozik heti 40 órában.Én 2001.óta. 2014.január01-től szeretnénk igényelni a GYES-t is. A családi adókedvezményt a GYES-hez is igénybevehetjük? ebben az esetben a családi adókedvezmény nyomtatványon ezt úgy kellene jelznünk,hogy a GYESből levonódó 2850 Ft 10% nyugdíjjárulék összegét plusszoljuk hozzá a munkahelyénél lévő bruttó összeghez?
    köszönettel
    Szmolnik Attila

    Válasz:

    Kedves Attila!


     


    Sajnos nem lehet a GYES után fizetendő nyugdíjjárulékból csalási járulékkedvezménnyel élni. A jogszabály alapján „a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni.” A GYES az Szja tv. szerint adómenetes bevétel, ezért a GYES nyugdíjjárulékára a kedvezmény sajnos nem érvényesíthető.


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. január 8.

    jár e erzsébet utalvány visszamenőleg a kilépett dolgozónak

    Kérdés:
    A cég ahol dolgoztam év végén visszamenőleg fizeti ki az Erzsébet utalványt egész évre. A munkaviszonyom közös megegyezéssel október 5.-én megszűnt. Jár e nekem 10 hónapra az utalvány?
    Válaszát előre is köszönöm.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    A cafeteria keretében többféle juttatás is adható, ezek egyike pl: az Erzsébet utalvány. A cafeteria, így pl. az Erzsébet utalvány, nem kötelező, hanem adható juttatás.


    Amennyiben a cég tud biztosítani a dolgozóinak béren kívüli juttatást, akkor ez történhet úgy is, hogy az adott mértékig maguk a dolgozók határozzák meg, hogy milyen cafeteria juttatásra tartanak igényt.  A cégnek a cafeteria szabályzatában kell szabályoznia a cafeteria juttatás minden részletét, így többek között azt is, hogy jár-e a visszamenőleg kifizetett cafeteria a gyed-en lévőknek, azoknak akiknek megszűnt a munkaviszonya stb.


    Mindezek alapján:



    • Ha Ön cafeteria keretében Erzsébet utalványt választott, ami nem került kifizetésre, akkor ez a juttatás jár Önnek.

    • Ha a cég ún. többlet juttatásként adja visszamenőleg az Erzsébet utalványt a dolgozóknak, akkor a cafeteria szabályzatban foglaltak szerint lehet eldönteni, hogy jár-e Önnek is ez a juttatás.  


    Üdvözlettel,


     

    A válasz aktuális: 2013. december 30.

    Hirdetés magánautókon

    Kérdés:
    Tisztelt szakértő!

    Az egyik ügyfél szeretne magánautókon hirdetéseket elhelyezni, fizetne a magánszemélyeknek. Hogyan, milyen módon teheti meg,van-e valamilyen adó-, járulék vonzata, bejelentési kötelezettsége?
    Köszönöm a segítségét.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Ebben az esetben a magánszemélynek fizetett díj 'egyéb önálló tevékenységből származó jövedelemnek' minősül.


    Kifizetőként a  jövedelem megállapítására két módszer áll rendelkezésre: az első a tételes költségelszámolás, a második pedig az ún. 10 százalékos költséghányad alkalmazása.


    Az Szja-tv. alapján  a kifizetőnek 16 százalék adóelőleget kell levonnia a magánszemélytől akkor is, ha adószámos magánszemélyről van szó. Az adóelőleg alapja a bevételből a magánszemély adó­előleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű költség levonásával meghatározott rész, ilyen nyilatkozat hiányában pedig a bevétel 90 százaléka. 


    Az önálló tevékenységet végző magánszemély a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében biztosítottá válik, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér  harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.


    Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a foglalkoztatónak az általános szabályok szerint kell az egyéni járulékokat levonni és bevallani, illetve megfizetni. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, az egészségbiztosítási járulék mértéke 7 százalék (1,5% munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetni). A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó szempontjából adókötelezettséget eredményező jogviszonynak minősül az önálló tevékenység végzésének alapjául szolgáló jogviszony. Az adó a kifizetőt terheli, alapja a természetes személlyel fennálló jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. szerint figyelembe vett jövedelem.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2013. december 11.