TB szakmai műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Adózás (31)
  • Családtámogatás (26)
  • Járulék (105)
  • Munkaügy (106)
  • Pénzellátás (30)
  • Friss szakmai hírek

  • Adómentes kifizetések (2014-12-19) »
  • A 'jó' ajándék titka (2014-12-18) »
  • „Pénztártól való távozás után…” – vásárlói döntéseink „visszacsinálása (2014-12-17) »

  • Szakértőnk:


    Dr. Radics Zsuzsanna
    közgazdász, egészségügyi szakember

    TB szakmai műhely

    Összes kérdés

    munkaügy

    Kérdés:
    Tisztelt Cím!
    Közszolgaként dolgoztam kormányzati szervnél illetménykiegészítés 50 %-os volt. Feladat átadás miatt, jogutódlkással olyan céghez kerültem jogutódlással, ahol az illetmény kiegészítés 35 %-os volt. Ahhoz, hogy a bérem ne változzon a 50 % és 35 % közötti különbözetet eltérítés címén adták meg. Így viszont a kötelező besorolási emelést nem kapom meg, addig amíg a különbözet el nem fogy, és úgymond utol nem éri a bérem a 35 %-os illetmény kiegészítéssel számolt bért. Kérdésem: jogosan járt el a jelenleg foglalkoztató szerv? Ha nem: mit tudok tenni?
    Köszönöm
    Kajos Ilona
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    A közszolgálatban dolgozók bére adott szorzószámmal akár lefelé, akár felfelé a besorolási illetménytől eltéríthető. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szabályozza a bérek eltérítését. Az eltérítésre év elején, illetve egyes esetekben évközben is sor kerülhet.


    A jogos eljárás kapcsán Önnek azt tudom mondani, (a részleteket és az annak alapjául szolgáló – közigazgatási szerv által kiállított - iratokat nem ismerve), hogy ha a 2011. évi CXCIX. törvényben leírt szabályok betartásával került sor az Ön bérének eltérítésére, akkor az eltérítés jogszerű volt.


    A kormánytisztviselőket végzettségük és közszolgálati idejűk alapján sorolják be fizetési fokozatokba. A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselőt az I. a középiskolai végzettségű kormánytisztviselőt a II. osztályba kell besorolni. A besorolási osztályok fizetési fokozatokból állnak. A fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt. Továbbra is jogosult lehet az új munkáltatójánál - alacsonyabb alapilletmény  ellenére – magasabb bérre, ha az illetményét– teljesítményértékelésre alapozva – felfelé eltéríthetik. A hivatali szerv vezetője, át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a tárgyévet megelőző év minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján, a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti. Az eltérítésről a hivatali szervezet vezetője minden év február 28-áig dönt.


    Üdvözlettel,


     


     

    A válasz aktuális: 2014. május 23.

    távollétidíj

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Elöljáróban annyit kell közölnöm,hogy havi bérezésem több elemből tevődik össze:alapbér+teljesítményfüggő bónusz+baleset mentességi bónusz+túlóra átalány+üzemanyag prémium.
    Munkáltatóm a távolléti díj kiszámításánál kizárólag csak az alapbért veszi figyelembe.
    Kérdésem az,hogy jogszerű-e ezen számítási mód.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Tekintettel arra, hogy az Ön munkaszerződését nem ismerem, így a távolléti díjra vonatkozóan az alábbi tájékoztatást adom:


    A 2012. évi I. törvény, azaz a Munkatörvénykönyv alapján a távolléti díj számítása a következők szerint történik:


    -      az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §),


    -      pótlékátalány (145. §),


    -      az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (150. §), illetve bérpótlék (151. §)


    figyelembevételével kell megállapítani.


    Mikor kell figyelembe venni a teljesítménybért?


    -      kizárólag teljesítménybér illetve idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetében, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.


    Teljesítménybérezés esetén a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell hagyni.


    Pótlékok figyelembe vétele:


    A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a készenlétre-, ügyeletre  járó pótlékot akkor kell a távolléti díj számításakor figyelembe venni, ha:


    -      a vasárnapi pótléknál érvényes, hogy a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett,


    -      a műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát,


    -      az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. május 16.

    Fel nem vett tagi jövedelem

    Kérdés:
    Kérdésem :Van egy egyszemélyes Kft tagja aki maga az ügyvezető is.Főállású társas vállalkozónak minősül de jövedelmet nem vesz fel, csak megfizeti a járulékokat a cég. A nyugdíj illetve az egbizt járulékot /a levonandó részt/ az ügyvezető köteles-e megfizetni a kft- nek, vagy esetleg elszámolható egyéb személyi jellegű kifizetésként.
    Ha meg kell fizetnie, akkor milyen jogszabály alapján? Köszönettel
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A Tbj-tv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint a társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.


    A tagtól bevételezhető az egyéni járulék összege. Ha a társaság megfizeti az egyéni járulékot a tag helyett, akkor a megfizetett összeg jövedelemnek számít a magánszemélynél, amely után személyijövedelem­adó-fizetési kötelezettség keletkezik.


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. május 16.

    ADÓVISSZAIGÉNYLÉS

    Kérdés:
    Tisztelt Pallas!

    Szeretném megtudni, hogy ha egészségpénztári illetve
    önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseim miatt kedvezményben részesülök, miért nem kapom vissza az összegeket? Régebben 2005 előtt visszaigényelhettem!
    Most meg átvezethetem egészségpénztárra illetve nyugdíjpénztárra, s a fizetendő adókat pedig rendeznem kell. Miért nem készíthetek átvezetést a
    fizetendő adóimra?
    Elnézést kérek, ha nem jól tudom, de szeretnék tisztán látni az elkövetkezendő években!
    Előre is nagyon köszönöm s várom válaszukat!

    Üdvözlettel:

    Szilágyiné
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező


     


    Az önkéntes pénztárba történő egyéni tagdíjfizetés valamint a támogatói adomány után adó-visszatérítés vehető igénybe. Az adó-visszatérítés nem a befizető magánszemélynek jár vissza, hanem azt a NAV a tag által megjelölt önkéntes pénztári számlájára utalja. Sajnos ettől nem lehet eltérni, külön átvezetésre ez esetben nem kerülhet sor.




    (Egyébként az 1117. számú nyomtatványon lehet  a folyószámlán valamely adónemén mutatkozó túlfizetés más adónemre átvezetni. Ez a nyomtatvány nyomtatványboltban szerezhető be.)


     


    üdvözlettel, 


     

    A válasz aktuális: 2014. május 8.

    Adózás - késedelmi kamat, behajtási költségátalány

    Kérdés:
    A Ptk. változásai kötelezővé teszik a vállalkozások közötti szerződésekben a meghatározott mértékű késedelmi kamat, illetve behajtási költségátalány fizetési kötelezettség kikötését. A KIM állásfoglalása szerint a jogosult a beszedéstől eltekinthet, de ez esetben is ki kell értesítse a kötelezettet, illetve 0. számlaosztályban elengedésig nyilván kell tartania a kamatjogosultságot. Tehát értelmezésünk szerint:
    1. Szerződésben kötelezően kikötendők fenti tételek.
    2. Késedelmi kamatlevelet, ill. behajtási költségátalányról szóló értesítőt ki kell küldeni.
    3. Jogosult elengedésig a 0. számlaosztályban, kötelezett a 86. számlacsoportban könyvel.
    4. Elengedést követően 0. számlaosztályból kivezetésre kerül, kötelezettnél 96. számlacsoportban könyvelésre kerül.

    Kérdés: felmerült a gondolat, hogy adózási szempontból jelent-e bármiféle kötelezettséget a késedelmi kamat és behajtási költségátalány elengedése, gondolunk itt arra, hogy esetleg társasági adószámításnál adóalap növelő tételként kell-e szerepeltetnünk mint elengedett követelés, illetve egyéb, a jogosultat az elengedés tényéből adódó hátrányosan érintő következménnyel kell-e számolnunk?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    Sajnos a NAV állásfoglalása még nem érkezett meg a kérdéssel kapcsolatban de, valóban az új Ptk. 6:155. § (2) szerint:


     “Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.”


    A jogszabály viszont csak azt írja elő, hogy amennyiben a jogosult, vagyis a hitelező ezt kéri a kötelezettől, vagy adóstól, akkor ő nem bújhat ki a megfizetése alól, hanem köteles azt megfizetni. Nem tartalmaz a jogszabály viszont olyan kitételt, hogy a kötelezett köteles kérni ezt a tételt az adósától. Ezért a törvényi előírás miatt a jogosultnak ez a 40 euró jár, és kérheti, de nem köteles kérni. Ha pedig nem köteles kérni, akkor tévesek azok a nyilatkozatok, amelyek szerint ennek nem kérése elengedett követelésnek minősül, annak összes kötelezettségével együtt.


    Az idézett törvényhely utolsó sora szerint, a felek szerződéseiben ezt az összeget kizárni nem lehet, azaz olyan kereskedelmi szerződés nem köttethet, amelyben a felek nem engedik kivetni a behajtási átalánydíjat.


     


    Amennyiben viszont követelésként előírták, és azt később elengedték nem feltétlenül jelent adóalapot növelő tételt, mert a 2010. január 1-jétől a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés összege abban az esetben növeli az adózás előtti eredményt, ha az adózó a követelését magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozása részére engedi el [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pont]. 


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. április 25.

    Egyéni vállalkozó másodállásban dolgozhat-e Kft-ben o Ft-ért

    Kérdés:
    Ha egy egyéni vállalkozó egy Kft-ben vállalna munkaviszonyt O Ft-os bérért, akkor elég megbízotti szerződéssel dolgoznia, vagy be kell jelenteni. És ha 36 órás munkaviszonya van egyéni vállalkozásában lehet-e 2 órás munkaviszonya a Kft-ben. Mennyi idő után illetik meg mondjuk a munkáltató által nyújtandó lakástámogatások?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Egyéni vállalkozó nem lehet munkavállaló. 2012. évi I. törvény, azaz a Munkatörvénykönyv is rögzíti, hogy a munkavállaló természetes személy lehet. Ha az egyéni vállalkozó nem vállalkozóként, hanem magánszemélyként dolgozik, akkor dolgozhat munkaviszonyban.


    Minden biztosítási jogviszonyt külön-külön be kell jelenteni a 14T1041-es nyomtatványon.


    1.) Munkaviszony esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint az Ön által említett foglalkoztató, azaz a Kft által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.) Amennyiben a feladatokat el lehet látni napi nyolc óránál kevesebb időben, akkor járulékfizetés valamint a szociális hozzájárulási adó alapjául vett jövedelem lehet kevesebb a fentiekben meghatározott minimálbérnél. A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja, a részmunkaidővel arányosítottan csökken.  Mindezek alapján nulla forintért nem lehet munkaviszonyban dolgozni.


    A heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó személynek lehet máshol, másik foglalkoztatóval további 2 órás munkaviszonya is. Ez esetben mindegyik jogviszonyt be kell jelenteni és a bérezésnél figyelemmel kell lenni a fenti minimálbérre illetve garantált bérre.


    2.) A biztosított egyéni vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.


    Továbbá a vállalkozás legalább a minimálbér 112,5 százaléka után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót is.


    Ha az egyéni vállalkozó minimum heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor 7 százalék természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 10 százalék nyugdíjjárulékot és 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, de csak a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem után.


    A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.


    3.) A munkáltatói lakáscélú támogatása nem függ attól, hogy mennyi ideje dolgozik a munkavállaló.  A támogatás maximális összege a vételár vagy a teljes építési költség, esetleg a beruházásként értékelhető felújítási költség 30 %-áig, de legfeljebb 5 év alatt összesen 5 millió forintig terjedő összegben történhet. A támogatás részleteit a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet szabályozza.  


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 14.

    Online játék - adózás

    Kérdés:
    Tisztelt Illetékes!

    Lehetőségem nyílt egy internetes számítógépes játékból, játékon belüli tárgyak üzletelésével (többnyire más nemzetek tagjaival) pénzt szereznem. Ez a csere-berélés a játékon belüli csere-rendszeren keresztül történik, nem érintkezünk fizikailag a többi játékossal.

    Anyagi befektetésem a játékba nem történt (a játék megvételén túl), tehát mondhatni a teljes játékbeli "tárggyűtjeményem" profit. Ezeket a digitális tárgyakat PayPalen keresztül tudom értékesíteni, majd a pénzt átmozgatni a folyószámlámra.

    Lévén, hogy több százezres pénzmennyiségről beszélünk évente, szeretném leadózni a szükséges összeget, de nem tudom, milyen adónem vonatkozik erre a típusú bevételre, és nem tudom, hogy hány százalékát kellene leadóznom.

    Kérem, amennyiben tud, világosítson fel ebben az ügyben!

    Hálás köszönettel,
    Anonymous

    ui.: Egyéb bevételi forrásom, egyetemista lévén, nincs.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A külföldi szervező által működtetett játékban nyert összeg Magyarországon adóköteles akkor, ha a nyertes magánszemély magyar illetőséggel bír, azaz jellemzően akkor, ha a magánszemélynek Magyarországon van az állandó lakóhelye.


    A személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a nyereményekre vonatkozó, az általánosnál kedvezőbb szabályai ilyen esetben nem alkalmazhatóak. Ebből következően az online játékból származó jövedelem jellemzően a magyar illetőségű magánszemély egyéb jövedelmének minősül.


     


    A jövedelem juttatója valószínűsíthetően a külföldi szervező, így nincs olyan személy, aki kifizetőként közreműködne az adókötelezettség teljesítése során. Ezért a magánszemély köteles a személyi jövedelemadó előlegét (16 százalék) megállapítani és a jövedelemszerzés negyedévét követő hónap 12-ik napjáig megfizetni, illetve azt az éves bevallásában bevallani. Mivel nem kifizetőtől származik a jövedelem, ezért a magánszemély köteles a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is megfizetni.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 14.

    Kártérités elmaradt jövedelem

    Kérdés:
    A Munkaügyi Birósság volt dolgozó részére megítélt 12 havi kártérítést elmaradt jövedelem címen bruttó 1.100.000 Ft -ot, A volt dolgozó még 2012.szeptemberében ki lett jelentve, a fenti összegből nekünk milyen járulékot , adót kell vonni, fizetni , van-e adatszolgáltatási kötelezettségünk a NAV felé, ha igen melyik nyomtatványon.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A nem jövedelempótló átalány kártérítést semminemű jogcímen levonás nem terheli az Szja tv. I. sz. melléklet 6.1. pontja alapján.


    A kifizetett elmaradt munkabér azonban nem osztja a fenti jogcímen kifizetett összeg sorsát: bérjellegű kifizetésnek minősül, abból a munkaáltatónak le kell vonni a járulékokat, és be kell fizetnie a közterheket.


     


    A  munkáltatónak az utólag kifizetett munkabér után (elmaradt munkabér) a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes járulék mértékek szerint kell megfizetnie. 


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 9.

    Felhasználói szerződés alapján történő kifizetés

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő !
    A kifizető felhasználási szerződést kötött a művésszel a megrendelt műalkotás elkészítésére.A szerződésben nem szerepel megbontva, hogy a kiszámlázott díjból mennyi a szerzői jog után járó és mennyi a személyes közreműködésért járó díj.A kérdésem, hogy ilyen esetben mit tehet a bérszámfejtő?
    A választ tistelettel köszönöm: Melinda
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A felhasználási szerződés a döntő, mert  kétféle jogcímen részesülhet jövedelemben a magánszemély egyrészt a. munkavégzésre tekintettel, és a jogok felhasználásának az ellenértékeként.


     


    A két jövedelem aránya a felek megegyezésétől függ: 0-tól 100 vagy 100-tól 0 százalékáig terjedhet, de a szerződésnek ezt mindenképpen tartalmaznia kell.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 9.

    Alanyi mentesség

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Alanyi mentes vállalkozó tevékenységét 2013.03.hóban kezdte.A szolgáltatásnyújtásból származó árbevétele alapján időarányosan az érték határ alatt van,azonban munkahelymegőrző támogatást kapott.Kérdésem az lenne hogy ennek a támogatásnak az összege beleszámít-e az árbevételbe az értékhatár-átlépésének szempontjából??Köszönöm előre is válaszukat.Üdv.: Fazekasné
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az 6 millió forintnak megfelelő pénzösszeget.


     


    A munkahelyteremtő támogatás, nem tartozik a 2§. a)-ban meghatározott bevételek közé, ezért a küszöbérték számításnál nem kell figyelembe venni.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 6.