TB szakmai műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Adózás (28)
  • Családtámogatás (26)
  • Járulék (105)
  • Munkaügy (94)
  • Pénzellátás (30)
  • Friss szakmai hírek

  • A jövő szakmái - könyvelő vagy nosztalgista? (2014-09-11) »
  • Számlázó programok bejelentése (2014-09-11) »
  • MOSS vagy soha - a mini egyablakos ügyintézési rendszerről (2014-09-11) »

  • TB szakmai műhely

    Összes kérdés

    KFT ügyvezetője TGYÁS-on

    Kérdés:
    Egy KFT. egyedüli ügyvezetője máshol heti 36 órát meghaladóan főállásban dolgozik, a Kft-ben nem vesz fel bért, nem fizet járulékot maga után.2014-ben TGYÁS-ra fog menni, majd GYED-re, a főállásában így fizetés nélküli szabadságra megy. TGYÁS,GYED alatt sem kell a Kft-ben járulékot fizetnie. Mivel a gyerek 1 éves koráig nem végezhet munkát, így a Kft-ben sem írhat alá. Az aláírás már munkavégzésnek minősül? Megoldás lehet-e 1 évre, ha meghatalmazza az egyik tulajdonost, hogy aláírjon helyette? Más ügyvezetőt nem akar megbízni a cég.Vagy más lehetséges megoldás 1 évre nézve? Köszönöm.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A gazdasági társaságokról szóló törvény alapján a vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. Azaz ezt a tevékenységet másra nem delegálhatja át.


    Az ügyvezetői tevékenység, társadalombiztosítási szempontból



    • munkaviszonyban,

    • tagsági jogviszonyban,

    • választott tisztségviselői jogviszonyban látható el.


    Tagsági jogviszony azt jelenti, hogy az ügyvezető a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik. A gazdasági társaságokról szóló törvény alapján azonban nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása. Azaz, ha az Ön által említett ügyvezető a feladatait tagsági jogviszonyban, díjazás nélkül látja el, akkor a TGYS és a GYED alatt aláírhat, természetesen továbbra sem jár ezért díjazás, hiszen ez nem lesz



    • sem keresőtevékenység

    • sem személyes közreműködés.


     


    üdvözlettel,


     


     

    A válasz aktuális: 2014. február 7.

    Milyen pótlék illetne meg?

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    A munkabeosztásom szerint:
    - 2 hétig éjszaka dolgozom
    22:00 - 06:00-ig
    (ritka esetekben 20:00 - 06:00-ig)
    ...majd ezután:
    - 2 hétig nappal dolgozom
    06:00 - 14:00-ig
    (túlóra esetén sem tovább, mint 18:00)
    Tehát kéthetente váltogatom az éjszakás és nappalos műszakot.

    A kérdésem az lenne, hogy milyen pótlékok illetnének meg, a Munka törvénykönyve rendelkezései szerint?

    Köszönettel,
    Hajdu P. Ferenc
    Válasz:

    Tisztelt Hajdu P. Ferenc!


    Kétféleféle pótlék járhat a munkavállalónak éjszakai munkavégzés esetén.


    Az egyik a műszakpótlék. A műszakpótlék akkor jár, ha az alábbi feltétel teljesül: 


    -  A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, akkor 18 - 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (azaz műszakpótlék) jár.


    Rendszeres változás azt jelenti, hogy havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ez az Ön által említett esetben fennáll, azaz az Ön által leírtak szerint 30 százalék mértékű műszakpótlék jár Önnek.


    A másik pótlék az éjszakai munkavégzés esetén járói bérpótlék. Annak a munkavállalónak jár ez a bérpótlék, aki az alábbi feltételeknek megfelel:



    • a műszakpótlékra nem jogosult a munkavállaló

    • éjszakai munkavégzés esetén jár, ha ennek tartama az egy órát meghaladja

    • mértéke 15 százalék.


    Azaz, ha Ön nem lenne jogosult műszakpótlékra, akkor járna Önnek az éjszakai munkavégzésre az éjszakai bérpótlék.


    Táblázatban összefoglalva:





















    Pótlék



    Idő/feltétel



    mérték



    műszakpótlék



    18 - 06 óra



    30 százalék bérpótlék



    éjszakai munkavégzés



    22-06 óra között


    ha a munkavégzés tartama az egy órát meghaladja



    15 százalék bérpótlék



     


     


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. február 7.

    Kft tag ügyvezető Kata egyéni vállalkozás mellett

    Kérdés:
    Egy kétszemélyes Kft-ben a tag ügyvezető munkaviszonyban látná el az ügyvezetést heti 10 órában valamint személyesen is részt venne a Kft tevékenységében. Mellette főállású Kata-s EV. A kérdésem az lenne, hogy a heti 10 órás munkaviszonyban elegendő-e a 101.500 arányos részére megfizetni a járulékokat, vagy függetlenül a munkaidőtől a minimálbér azaz 101.500-ft után kell fizetni.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Munkaviszonyban a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja, valamint a társas vállalkozás által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem, amelynek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a fent leírt minimálbért. (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.) A részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és a szociális hozzájárulási adófizetés minimális alapja, a részmunkaidővel arányosítottan csökken.  Azaz, ha  a teljes munkaidő napi 8 óra, akkor heti 10 órás munkavégzés esetén a bér a fentiek negyede is lehet és ezután kell a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót megfizetni.


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. január 27.

    Kft járulékfizetése

    Kérdés:
    Tisztelt Pallas!

    1. Egy Kft résztulajdonosa, aki nincs megbízva ügyvezetéssel, jelenleg GYET-en van. Javadalmazást nem kap. Személyesen jelenleg nem közreműködik, de ez társasági szerződésben nincs kizárva. Be kell-e jelenteni a T1041-esen és ha igen, milyen jogviszonnyal?

    2. Ha megszűnik a GYET, akkor ő utána, mint tulajdonos, keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség, ha továbbra sem közreműködik személyesen?

    3. Ha valaki csak tulajdonos egy Kft-ben és nem ügyvezetéssel megbízott és nincs máshol biztosítási jogviszonya, akkor keletkezik-e járulékfizetése?

    4. Megbízási jogviszonyt létesítenénk januárban egy magánszeméllyel, akinek máshol van főállása. Nem minden hónapban lesz fizetve megbízási díj, mondjuk januárban nem, februárban igen, márciusban nem, áprilisban igen, és amelyik hónapban igen, az sem éri el a minimálbér 30%-át. Kell-e januárban T1041-est küldeni a jogviszony létrejöttéről vagy csak akkor, ha kifizetés lesz? Kell-e minden hónapban 08-ast küldeni, vagy csak ha volt kifizetés?

    Válaszukat előre is köszönöm.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Ha a Kft résztulajdonosa nem lát el ügyvezetői feladatokat és a társaságban semmilyen jogviszonyban nem dolgozik, személyesen nem működik közre, akkor nem keletkezik biztosítási jogviszonya, így a 14T1041-es nyomtatványon, mint biztosítottat nem kell bejelenteni.


    A jogviszony a GYET-től független, azaz amennyiben a GYET megszűnése után sem fog dolgozni a Kft-ben, személyesen nem működik közre, akkor továbbra sem keletkezik a Kft-ben biztosítási jogviszonya.


    Ha ezen résztulajdonosnak nincs máshol biztosítási jogviszonya, de minimum egy éve Magyarországon lakik, akkor köteles a NAV-hoz havonta 6.810. forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.


    Az Ön által leírt megbízási jogviszonyban – amelyben, ha megbízási díj fizetés is történik, az akkor sem éri el a minimálbér 30%-át – biztosítási jogviszony nem keletkezik. 14T1041-es nyomtatványt nem kell beküldeni, mert az a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól szól és ez esetben biztosítási jogviszony nem áll fenn. 08-as bevallást minden adó és járulékköteles jövedelemről el kell készíteni. Ez esetben járulékfizetés ugyan nem keletkezik, de a kifizetésre és a személyi jövedelemadóra tekintettel azonban a 08-as bevallást be kell küldeni. Kifizetés hiányában nullás bevallást kell beadni.


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. január 16.

    Családi adókedvezmény

    Kérdés:
    Ápolási díjat kapok , érvényesíthetem-e a családi adókedvezményemet az ápolási díjból levont nyugdíjjárulék után? Tehát tudom-e ezt az összeget úgymond családi adókedvezménnyel magamnál tartani?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Sajnos nem lehet az ápolási díj után fizetendő nyugdíjjárulékból családi járulékkedvezménnyel élni. A jogszabály alapján „a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni.” Az ápolási díj az Szja tv. szerint adómentes bevétel, ezért az ápolási díj nyugdíjjárulékára a kedvezmény nem érvényesíthető.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. január 16.

    GYES 2014

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    3 gyermekünk van. 2,4,6 évesek. a legkisebb 2014.július 05-én lesz 3 éves. A feleségem 2013.szeptember 1-től dolgozik heti 40 órában.Én 2001.óta. 2014.január01-től szeretnénk igényelni a GYES-t is. A családi adókedvezményt a GYES-hez is igénybevehetjük? ebben az esetben a családi adókedvezmény nyomtatványon ezt úgy kellene jelznünk,hogy a GYESből levonódó 2850 Ft 10% nyugdíjjárulék összegét plusszoljuk hozzá a munkahelyénél lévő bruttó összeghez?
    köszönettel
    Szmolnik Attila

    Válasz:

    Kedves Attila!


     


    Sajnos nem lehet a GYES után fizetendő nyugdíjjárulékból csalási járulékkedvezménnyel élni. A jogszabály alapján „a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni.” A GYES az Szja tv. szerint adómenetes bevétel, ezért a GYES nyugdíjjárulékára a kedvezmény sajnos nem érvényesíthető.


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. január 8.

    jár e erzsébet utalvány visszamenőleg a kilépett dolgozónak

    Kérdés:
    A cég ahol dolgoztam év végén visszamenőleg fizeti ki az Erzsébet utalványt egész évre. A munkaviszonyom közös megegyezéssel október 5.-én megszűnt. Jár e nekem 10 hónapra az utalvány?
    Válaszát előre is köszönöm.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    A cafeteria keretében többféle juttatás is adható, ezek egyike pl: az Erzsébet utalvány. A cafeteria, így pl. az Erzsébet utalvány, nem kötelező, hanem adható juttatás.


    Amennyiben a cég tud biztosítani a dolgozóinak béren kívüli juttatást, akkor ez történhet úgy is, hogy az adott mértékig maguk a dolgozók határozzák meg, hogy milyen cafeteria juttatásra tartanak igényt.  A cégnek a cafeteria szabályzatában kell szabályoznia a cafeteria juttatás minden részletét, így többek között azt is, hogy jár-e a visszamenőleg kifizetett cafeteria a gyed-en lévőknek, azoknak akiknek megszűnt a munkaviszonya stb.


    Mindezek alapján:



    • Ha Ön cafeteria keretében Erzsébet utalványt választott, ami nem került kifizetésre, akkor ez a juttatás jár Önnek.

    • Ha a cég ún. többlet juttatásként adja visszamenőleg az Erzsébet utalványt a dolgozóknak, akkor a cafeteria szabályzatban foglaltak szerint lehet eldönteni, hogy jár-e Önnek is ez a juttatás.  


    Üdvözlettel,


     

    A válasz aktuális: 2013. december 30.

    Hirdetés magánautókon

    Kérdés:
    Tisztelt szakértő!

    Az egyik ügyfél szeretne magánautókon hirdetéseket elhelyezni, fizetne a magánszemélyeknek. Hogyan, milyen módon teheti meg,van-e valamilyen adó-, járulék vonzata, bejelentési kötelezettsége?
    Köszönöm a segítségét.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Ebben az esetben a magánszemélynek fizetett díj 'egyéb önálló tevékenységből származó jövedelemnek' minősül.


    Kifizetőként a  jövedelem megállapítására két módszer áll rendelkezésre: az első a tételes költségelszámolás, a második pedig az ún. 10 százalékos költséghányad alkalmazása.


    Az Szja-tv. alapján  a kifizetőnek 16 százalék adóelőleget kell levonnia a magánszemélytől akkor is, ha adószámos magánszemélyről van szó. Az adóelőleg alapja a bevételből a magánszemély adó­előleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű költség levonásával meghatározott rész, ilyen nyilatkozat hiányában pedig a bevétel 90 százaléka. 


    Az önálló tevékenységet végző magánszemély a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében biztosítottá válik, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér  harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.


    Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a foglalkoztatónak az általános szabályok szerint kell az egyéni járulékokat levonni és bevallani, illetve megfizetni. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, az egészségbiztosítási járulék mértéke 7 százalék (1,5% munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetni). A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó szempontjából adókötelezettséget eredményező jogviszonynak minősül az önálló tevékenység végzésének alapjául szolgáló jogviszony. Az adó a kifizetőt terheli, alapja a természetes személlyel fennálló jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. szerint figyelembe vett jövedelem.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2013. december 11.

    Garantált bérminimum és éjszakai pótlék

    Kérdés:
    Tisztelt Hölgyem/Uram!

    Vasárnap estétől-csütörtök estig dolgozom 22h-06h-ig. Szerződéses bérem bruttó 114.000 Ft,azaz a garantált bérminimum. A szerződésben az áll, hogy a bruttó bérem tartalmazza a bérpótlékokat. Kérdésem, hogy ez lehetséges-e? Nem jár nekem a 15% éjszakai pótlék? Hiszen, bérminimumról beszélünk! Előre is köszönöm segítségét! Tisztelettel: Ó.Éva
    Válasz:

    Tisztelt Ó. Éva!


    A szabály az, hogy napi 8 órás foglalkoztatás esetén a munkabérnek el kell érni legalább a minimálbért. (A minimálbér havi 98.000 Ft. A garantált bérminimum a legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén jár, összege havi 114.000 Ft. Középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.) Amennyiben az Ön foglalkoztatására legalább napi 8 órának megfelelő munkaidőben kerül sor, akkor a fenti minimálbérre vagy (középfokú végzettséget igényló tevékenység esetén) a garantált bérminimumra jogosult.


    Ezen felül járnak a pótlékok pl: az éjszakai pótlék. A munkavállalónak – kivéve a műszakpótlékra jogosult munkavállalót (erről egy korábbi írásunkban olvashat: http://www.pallas70.hu/szakmai-portal/hirek/hir.php?id=1291)  - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15 százalék bérpótlék jár.


    A 2012. évi I. törvény, azaz a munkatörvénykönyv 145. §-a alapján viszont lehetőség van arra, hogy a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapítsanak meg. Amennyiben az Ön bére így lett megállapítva, akkor minimum középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén Önnek magasabb alapbért (átalányt) kellene kapnia, mint a garantált bérminimum, hiszen az alapbér a pótlékot is magába foglalja (és ez esetben nem kell külön pótlékot fizetni pl: éjszakai munkavégzés esetén).

    A válasz aktuális: 2013. december 5.

    Felmondás gyes után

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    34 éves, 2 gyerekes anyuka vagyok, egészségügyben dolgoztam, decemberben lejár a gyesem. A munkahelyemre nem tudok visszamenni, mert időközben elköltöztem. Egyelőre kilátásban sincs újabb munkahely, ahol el tudnék helyezkedni, ezért azt kértem, hogy a bennmaradt szabadságom idejével hosszabbítsák meg a munkaviszonyomat. Állítólag ez esetben el kellene, hogy küldjék azt, akit a helyemre felvettek (vagy csak azért mondták, hogy inkább a felmondást válasszam), én nem szeretném hogy miattam valaki állás nélkül maradjon, ezért egyelőre szóban beleegyeztem, hogy írok egy felmondólevelet, melyben kérem a közös megegyezést, a közalkalmazotti viszonyom megszüntetését és a szabadság megváltását. Most viszont elbizonytalanodtam, mert 5 éves munkaviszony után nem tudom, hogy így is megkapnám-e a 2 havi végkielégítést (úgy tudom ennyi járna), 2 gyerekkel egyáltalán nem mindegy.
    Tanácsot szeretnék kérni, ennyi munkaviszonnyal, ebben a helyzetben gyes után mi jár, felmondási idő, távolléti díj pl. szóba sem került, 40 + pár nap szabadságot is keveslem (ennyit mondtak hogy jár), mert csak a gyerkőc születése óta 2 év 11 hónap telt el, előtte 7 hónapig veszélyeztetett terhesként táppénzen voltam.
    Válasz:


    Tisztelt Kérdező!

    Tény, hogy ha a munkáltatója a felmentést választaná, akkor nehéz helyzetben lenne, mert a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntethetné meg, ha



    • megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; vagy

    • Ön a munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően.


    A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. Ennek keretében az alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt még lehetőséget kell adni a közalkalmazottnak, hogy a vele szemben felhozott kifogások ellen védekezhessen.


    Mindezek alapján nehezen tudná Önt a munkáltató felmenteni, ezért javasolta Önnek a közös megegyezést.


    Milyen juttatások járnának Önnek felmentés esetén?


    Egyrészt végkielégítés jár, amely öt év jogviszony esetén két havi távolléti díjának megfelelő összeg.


    Másrészt a felmentési idő alatt, ha Ön mentesül a munkavégzés alól, távolléti díj jár. Felmentés esetén a felmentési idő általánosságban minimum hatvan nap, de a fenti alkalmatlanságra tekintettel mentenek fel valakit, akkor harminc nap alkalmazható. A felmentési idő öt év jogviszony esetén további egy hónappal meghosszabbodik.


    Továbbá a ki nem vett szabadságot meg kell váltani. Azt, hogy Önnek pontosan hány nap szabadság jár – a cég szabadságos nyilvántartásának ismerete nélkül – nem tudom megmondani. A közalkalmazotti törvény alapján:



    • az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi 20 munkanap,

    • az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi 21 munkanap


    alapszabadság illeti meg a közalkalmazottat.


    A jogviszony megszűnésekor időarányosan el kell számolni a cafeteria juttatásokkal is.


    Amennyiben a munkáltató is beleegyezik, ezeket a juttatásokat a közös megegyezésbe is bele lehet foglalni. Azaz én azt javasolnám, hogy semmiképpen ne mondjon le két havi végkielégítésnek megfelelő távolléti díjáról, a felmentésre járó távolléti díjról és a szabadság és egyéb juttatás megváltásáról. Kérem azonban gondolja át, hogy nem lenne-e jobb, ha  megtartaná a közalkalmazotti állását. Ez a munkáltatónak sem lenne kedvezőtlen, mert Ön után, mint gyesről visszatérő után, szociális hozzájárulási adókedvezményt is érvényesíthet.

    A válasz aktuális: 2013. november 18.