Társadalombiztosítás és bérügy
2012. februári képzési kínálatunk
| Tb és bérügyi képzések | Ajánlott kedvezményes képzéspárok |
|---|---|
|
Társadalombiztosítási ügyintéző (140 óra) Bérügyintéző (140 óra) Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó (220 óra)1 1 A Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó végzettség az alábbi végzettségeket is tartalmazza: Társadalombiztosítási ügyintéző, Bérügyintéző |
Pénzügyi-számviteli ügyintéző + Társadalombiztosítási ügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző + Bérügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző + TB ügyintéző + Bérügyintéző Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó + Pénzügyi-számviteli ügyintéző Társadalombiztosítási ügyintéző + Bérügyintéző |
TB ügyintéző tanfolyam letölthető segédanyagai (tb tanfolyam tételkidolgozások, gyakorló feladatok) »
Hírek
SZJA bevallási határidők
Indul az adóbevallási szezon, a napokban kapjuk kézhez a munkáltatói és kifizetői igazolásokat előző évi jövedelmünkről. Az SZJA bevallást önadózással vagy munkáltatói adómegállapítással lehet elkészíteni.
tovább »
Felére csökken a cafeteriapiac
Az új cafeteria szabályozás csökkenti a piacot, kevesebben és kisebb értékben élnek a kedvezményes béren kívüli juttatás lehetőségével.
Korábban a kedvezményesen adózó étkezési utalványokat 2,5 millió munkavállaló vette igénybe. Az idei évben bevezetett Erzsébet utalványt választók köre eddig 700 ezer körüli ....
tovább »
A Karrier Híd Programról
A Karrier Híd Program az elbocsátott közalkalmazottak számára nyújt segítséget a magánszektorban történő újbóli elhelyezkedéshez. A Nemzeti Közigazgatási Intézet tájékoztatója szerint a programba regisztráltak kiemelt, személyre szabott szolgáltatásokban részesülnek.
tovább »
Biztosítás, járulék, egészségügyi hozzájárulás
Az idei évben nagyon sok olyan jogszabály módosult, amelyek érintik az adózás, és a társadalombiztosítás területét is.
Bár korábbi írásainkban részletesen elemeztük ezeket a változásokat, de érdemes lehet ismét áttekinteni a 2012. évi járuléklapot képező jövedelmeket, a járulékmértékeket, a járulékfizetési felső határt és a minimálbért.
tovább »
Pályázat kiegészítő bértámogatásra
Rövidesen megnyílik az a 21 milliárd forintos pályázati keret, amelyből vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok a cégek, amelyeknek gondot okoz az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben.
A pályázat célja, hogy a bérek nettó értékének megőrzését szolgáló elvárt béremelések teljesítése ne járjon elbocsátásokkal.
tovább »
Pályázat üdülési támogatásra
A napokban meghirdetett állami üdülési pályázat lehetőséget nyújt arra, hogy a nyertesek 10 ezer forintos ráfordítással négy-öt napot üdülhessenek az állami hotelekben. A nagycsaládosok, nyugdíjasok, fogyatékkal élők és szociális intézményekben dolgozók február végéig pályázhatnak a lehetőségre.
tovább »
Eddig 6 millió Erzsébet-utalványt állítottak elő
A béren kívüli juttatások új elemeként megjelent, az állam által támogatott Erzsébet-utalvány gyártása december 21. óta folyik, és eddig mintegy 6 milliót. Az utalványokat 300, 400, 500, 600, 1000 forintos címletekben gyártják.
tovább »
Megjelent az új Munka törvénykönyve - változik a végkielégítés szabálya is
Megjelent az új Munka törvénykönyve a Magyar Közlöny 2012. január 6-án kiadott 2012/2. számában.
A július 1-jével hatályba lépő törvény 77. paragrafusa szabályozza a végkielégítést. Új szabály, hogy azok, akiket a képességeik miatt bocsátanak el, nem kapnak végkielégítést.
tovább »
Így változnak a családi kedvezmények
A családi kedvezményre vonatkozó szabályozás 2012. január 1-től életbe lépő változásai
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény - többek között - megváltoztatta a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) családi kedvezményre vonatkozó néhány szabályát, 2012. január 1-jei hatállyal.
tovább »
Megjelentek az Erzsébet-utalvány részletszabályai
A papír alapú és elektronikus Erzsébet-utalvány kibocsátási szabályait tartalmazza a 39/2011. (XII. 29.) közigazgatási és igazságügyi miniszteri rendelet, amely a 193/2011. számú Magyar Közlönyben jelent meg.
tovább »
Tb- és bérügyi képzések – Előtérben a háttér
A társadalombiztosítással kapcsolatos kérdések nagyon sokáig a háttérben húzódtak, a többség így nem is nagyon foglalkozott vele. A „tébé” mindenki mögött ott állt láthatatlanul, létezéséről legfeljebb a levont járulékok tanúskodtak. A nyugdíjbiztosítás is jobbára csak azokat érdekelte, akik életkoruk folytán kénytelenek voltak foglalkozni vele.
De a világ nagyot változott. Európa legtöbb országában, így Magyarországon is egyre égetőbb probléma, hogy mit is kezdjenek a kormányok a hosszú távon fenntarthatatlan társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerrel. A demográfiai viszonyok úgy alakulnak, hogy egyre kevesebb járulékfizető tart el egyre több kedvezményezetett. A kialakult helyzet komoly fejtörést okoz a politikusok, közgazdászok, egészségügyi szakemberek számára.
De addig is, ameddig meg nem születik a megnyugtató megoldás, a rendszer egy pillanatra sem állhat le, hiszen működtetni kell az egészségügyet, fizetni kell a nyugdíjakat, a család- és gyógyszertámogatásokat.
Aki tájékozottabb a kérdésben, tudja, hogy Magyarországon is évente ezermilliárdos nagyságrendű összegek forognak a társadalombiztosítás körül. Ezt az összeget valahonnan elő kell teremteni, majd a lehető leghatékonyabban és a legigazságosabban felhasználni, mindeközben egyensúlyt teremteni a különféle érdekek között.
Mindenesetre a jövő abba irányba mutat, hogy a társadalombiztosítási rendtartást, a járulékfizetést az eddigieknél szigorúbban veszi majd az állam.
Társadalombiztosítási ügyintéző
A társadalombiztosítási ügyintéző mind a köz- mind a magánszférában elhelyezkedhet. Amennyiben hivatalos társadalombiztosítási szervnél dolgozik, fő feladata a különböző szociális, egészség- és nyugdíjbiztosítási ügyekben beérkező igazolások, jelentések iktatása, valamint ezek alapján a különféle szociális kérvények elbírálása. Döntéséről ezt követően határozatot kell hoznia, amelyről hivatalosan értesítenie kell az adott magánszemélyt, illetve vállalatot. A tb-ügyintéző másik kiemelt feladata a járulékbevallások és -befizetések ellenőrzése.
A magánszférában dolgozó társadalombiztosítási ügyintéző feladatai némileg összetettebbek. Elsődleges feladata, hogy a munkabér alapján kiszámítsa a fizetendő járulékok összegét, majd azokat átutalja például az adóhatóságnak, valamint az egészségbiztosítási és nyugdíjpénztárnak. Nagyon körültekintően kell eljárnia, hiszen az adott dolgozó a befizetett járulékok után részesülhet egészségügyi és nyugellátásban.
Kisebb vállalatoknál gyakran előfordul, hogy az új munkatársak felvételét is a tb-ügyintéző bonyolítja le, és neki kell megírnia a munkaszerződést is. Ilyenkor a tb-ügyintézőnek be kell gyűjtenie a dolgozó korábbi munkahelyekről hozott igazolásait.
Azonban nemcsak a munkavállalóknak vannak fizetési kötelezettségeik, hanem a munkaadóknak is. Ezeket is nagyon gondosan be kell tartani, hiszen az állam szigorú ellenőrzést gyakorol.
Igaz, a vállalati tb-ügyintéző nem a cég szigorúan vett profiljába vágó munkát végez, attól mégsem kell tartania, hogy nem tekintik igazán a közösség tagjának. Mindenki tisztában van vele, hogy mennyire fontos munkát végez, ha pedig szakértelme emberséggel párosul, kollégáinak kitüntetett megbecsülésére számíthat.
Bérügyintéző
A legendás „fizetési szalag” már régen a múlté, de sokaknak még mindig ez jut eszébe a bérszámfejtésről. A bizonyos szalag már akkor is meglehetősen összetett előzetes számítás eredményeként született meg, ráadásul nem álltak még rendelkezésre számítógépek és különleges bérszámfejtő programok. Ma a háttértechnika már biztosított, cserébe sokkal bonyolultabbá vált az adó- és járulékrendszer. Szakértelemre tehát éppen úgy szükség van.
A bérügyintézőnek meglehetősen sok tényezőt – például a ledolgozott órák számát és a órabért, a teljesített munkamennyiséget, az esetleges betegszabadságot, pótlékokat – kell figyelembe vennie a munkabér kiszámításakor. Mivel pedig a munkabér igen kényes pont, a bérügyintéző nem kerülheti meg a megállapított összeg többszöri ellenőrzését.
A bérügyintéző munkájának fontos része a különféle – például egészségbiztosítási és családtámogatási – ellátások kiszámítása. Az utóbbi években, a különféle étkezési, kulturális és üdülési támogatások megjelenésével növekedtek a bérügyintéző feladatai, következésképpen munkája továbbra is nélkülözhetetlen.
Tb- és bérügyi szakelőadó
Vannak olyan kisebb vállalatok, amelyek minimális adminisztrációs létszámmal dolgoznak. Ezeknél gyakran egy ember végzi azokat a feladatokat, amelyeket máshol kettő vagy három. Az ilyen helyen dolgozó tb- és bérügyi szakelőadók munkaterhelése ezért nagyobb, viszont munkakörük – sokoldalúsága miatt – kiváló terep a szakmai tapasztalatszerzésre.
Ahogy a Gutenberg-galaxist nem váltotta le a számítógép, úgy az ember sem tűnt el az adminisztrációból. Valahogy nagyobb így a biztonság, mintha mindent számítógépre bíznánk. Főleg, hogy a társadalombiztosítás az élet igen fontos területeit – egészségügy, nyugdíj, betegbiztosítás – öleli fel. Az emberi tényező eltűnése – szerencsére – a jövőben sem várható, az viszont igen, hogy a kiváló szaktudással rendelkező tb-ügyintézők, bérügyintézők, valamint tb- és bérügyi szakelőadók könnyen el tudnak helyezkedni. Ezért ha úgy érzi, hogy meglévő szakmájára nem mutatkozik kereslet, a Pallas 70 Oktatási és Vizsgaközpont fokozottan ajánlja fenti képzéseit.
* * *
A társadalombiztosítási szakmáról bővebben
A szociális biztonság őrei
Mi is az a társadalombiztosítás?
Társadalombiztosításról akkor beszélünk, amikor egy nagy társadalmi csoport, jelesül az adott állam határain belül élő polgárok összessége kölcsönös, hatékony kockázatközösséget vállal azért, hogy például a munkaképes korból kikerülő, munkaképességét idő előtt elvesztő, megözvegyülő, árvasorba jutott emberek létfenntartását biztosítsa. A közösség ennek érdekében egy állandó mozgásban lévő finanszírozási alapot hoz létre, melybe mindenki köteles arányosan befizetni a maga részét, hogy aztán az őt jogosan megillető ellátáshoz juthasson az állam által fenntartott intézményrendszeren keresztül. A társadalombiztosítás működését a – társadalmi szerződés elvéből adódóan – általános kötelezettség jellemzi, mely szerint a résztvevők a múltbéli (GYES, GYED), jelenlegi (egészségügyi ellátás) és elvárt jövőbeni (nyugdíj) haszonélvezetért cserébe állandó tagdíjként jövedelmük egy bizonyos részéről lemondanak az állam javára, amelyből az úgy gazdálkodik, hogy a rendszer folyamatos és zavartalan működését biztosítani tudja. A rendszer „retroaktív”, ami annyit tesz, hogy a kedvezményezett tagok (pl. csecsemők, tanulói jogviszonyban lévők, fogyatékkal élők és árvák) különböző típusú ellátásait megelőlegezi, mintegy feltételezve, hogy ők későbbi életük során (kivéve a tartósan hátrányos helyzetű embereket) potenciális befizetőként jelennek majd meg, megteremtve más tagok nyugdíjának, illetve az „új belépők” (pl. kisbabák, diákok) egészségügyi ellátásának fedezetét.
A társadalombiztosítási rendszer a kormánypolitika eszközrendszerének egyik legfontosabb és legrugalmasabban változó elemeként rengeteg munkahelyet biztosít mind az állami, mind pedig a magánszférában. Társadalombiztosítási ügyintéző például manapság már minden vállalatnál dolgozik. Feladata az összetett rendszer maradéktalan, naprakész ismerete és a cég befizetéseinek pontos adminisztrációja.
A társadalombiztosítás története
Mintegy 800 évvel ezelőtt kezdtek kibontakozni a társadalombiztosítás első csírái. A 13. századi Európában, a bányaiparban született meg az az igény, hogy a szilikózisban és tuberkulózisban elhunyt vájárok özvegyen és árván maradt családtagjait a munkatársak egyfajta közös segélykasszából kárpótolni tudják. Selmecbányán, az akkori Európa egyik legfontosabb bányászati központjában 1224-ben alapították meg a bányászkórházat – ekkor kezdődött meg a legveszélyesebb foglalkozást űzők körében a kollektív biztosítás intézményesítése. Mindehhez az anyagi fedezetet az ún. bányakasszák biztosították.
A modern társadalombiztosítás megjelenése nálunk is az iparosodás és a vele együtt járó városiasodás idejére tehető. Első, európai színvonalú baleset- és betegbiztosítási szabályozást teremtő jogszabályunknak az 1891. évi XIV. törvény tekinthető.
A szocializmus éveiben az állam a társadalombiztosítást minden polgárra kiterjesztette. Ekkor vált természetessé a magyar ember számára, hogy – a sürgősségi szolgáltatásokon túl – térítésmentes kezelőorvosi, háziorvosi, ambuláns és szanatóriumi ellátásban részesül. Ma már tudjuk, hogy minderre a ’70-es, ’80-as évektől alig-alig volt fedezet.
A ’90-es évek elejére körvonalazódni látszott, hogy átfogó reformok nélkül a korábbi rendszert az állam nem képes önerőből finanszírozni. A szociális biztonság helyreállítása érdekében a nyugdíjbiztosítás kétpilléres rendszerré alakult, melyben immár magántársaságok és állami szervek felelnek a nyugdíjalap fenntartásáért. Módosultak a családtámogatási juttatások is, de a legnagyobb változások még csak ezután következnek.
A rendszer őshibái
Hazánkban – főleg a zűrzavaros társadalmi viszonyok és az értékválság miatt – sűrűn előfordult, hogy az alkalmazottak társadalombiztosításának nem volt fedezete a rendszerben. Gyakran a dolgozók után – azok tudtán kívül – a munkaadó nem fizette be a kötelező társadalombiztosítási járulékot, így komoly lyukak keletkeztek a szociális hálón. Szinte sokkoló hatású volt, amikor az újonnan felállított informatikai jelzőrendszer kiszűrte, hogy az orvosi ellátást igénybe vevők között mennyi hiányos adatokkal rendelkező vagy társadalombiztosítási fedezettel egyáltalán nem rendelkező személy, közkeletű nevén „potyautas” van. Mióta az elektronikus nyilvántartás működik, az állam hatékonyabban kéri számon az egyes vállalatok törvénytisztelő magatartását, így ez a probléma az évek során jelentősen enyhült. A szigorú TB-törvény (1997. évi LXXX. törvény) és a hatóságok jelenlétének erősítése talán hozhat némi változást a társadalmi kultúrát illetően is.
A szükséges jó egy cég életében
A közepes méretű cégek esetében több mint kívánatos, a nagy cégeknél viszont egyenesen alapkövetelmény, hogy egy, az állami adminisztráció társadalombiztosításra vonatkozó elemeivel tisztában levő személy intézze a vállalat emberi erőforrás viszonyait. A társadalombiztosítási ügyintéző munkaköréről elmondható, hogy komoly szaktudást és odaadó munkavégzést követel meg. A társadalombiztosítási ügyintézőnek ismernie kell a hatályos adójogi szabályozásokat, a mindenkori nyugdíjrendszert, a kormány fiskális politikájának irányvonalát és a társadalmi összefüggések bonyolult rendszerét. A tudás, a lelkiismeretesség és a szakmai elhivatottság a záloga annak a minőségi munkának, amellyel a TB-ügyintéző nap mint nap nyugdíjak és családtámogatási hozzájárulások összegét állapítja meg.
A titokmenedzser
A társadalombiztosítási ügyintéző vállalaton belüli pozíciója kifejezetten bizalmi jellegű, hiszen olyan személyes adatokhoz jut hozzá, mint senki más. Ismeri cég dolgozóinak anyagi, családi és szociális viszonyait, mely nagyfokú diszkréciót feltételez részéről. A társadalombiztosítási ügyintéző feladata éppen ezért túlmutat a vállalati lojalitáson – ő inkább már egyfajta belső információgazdász, aki körültekintő és méltányos magatartásával segítséget nyújt, ha valahol a szociális háló gyengülését érzékeli.
A vállalati és a dolgozói érdekek egyeztetője
Egy-egy vállalat tulajdonosa, menedzsmentje számára különös jelentőséggel bír az a tudat, hogy az állam irányába történő kötelezettségvállalás zökkenőmentes, törvényes teljesítését a jól képzett társadalombiztosítási ügyintéző szakember végzi. Természetesen nem csupán a hatósági szankciók elkerülése miatt van szükség a társadalombiztosítási ügyintézőkre, hanem azért is, mert tulajdonképpen ők jelenítik meg az alkalmazottak számára vállalat szociális elkötelezettségét – mindez elengedhetetlen a békés munkahelyi légkör és végső soron a zökkenőmentes termelés megteremtése érdekében.
Kiknek ajánljuk ezt az OKJ-s képzést?
A társadalombiztosítási ügyintézői munkakör valóságos jutalom azok számára, akik létük értelmét a másokon való odaadó gondoskodásban találják meg és vállalják az ezzel óhatatlanul együtt járó konfliktusokat. Természetesen azoknak is ajánlható a Pallas 70 Oktatási és Vizsgaközpont akkreditált, OKJ-s társadalombiztosítási ügyintézői képzése, akikben még nem körvonalazódott határozottan mindez, de nagyobb kihívást jelentő, változatosabb, impulzívabb munkát szeretnének végezni. Akiben megszületett a biztos elhatározás, a 140 órás tanfolyam alatt elsajátíthatja a vállalati ügyintézéshez szükséges társadalombiztosítási szaktudás összes elemét. Mindenesetre a kurzuson való részvételnek adminisztratív akadálya nincs: az egyedül megkövetelt hivatalos dokumentum – a személyi igazolványon kívül persze – az érettségi bizonyítvány.
Konzultációs oktatás »
Hallgatói oldalak »