Számviteli műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Befektetett eszközök és forgó eszközök, kötelezettségek (26)
  • Eredményre ható tételek (15)
  • Járulékok (12)
  • Kötelezettségek (13)
  • Normál gazdálkodás (14)
  • Saját tőke, céltartalékok, időbeli elhatárolások (28)
  • Számviteli kérdések (207)
  • Támogatások, juttatások kezelése (11)
  • Friss szakmai hírek

  • Elszámolható üzemanyagárak - 2014. augusztus (2014-07-17) »
  • Új szabályozás a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról (2014-07-17) »
  • Léteznek még táppénzellenőrök! (2014-07-16) »

  • Számviteli műhely

    Összes kérdés

    Közösségi Előlegszámla rendezése

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő !
    Még 2011 évben egy közösségi vevőnek ki lett állítva előleg számla EUR-ban, amit pénzügyileg rendezett is, ám azután az áru elvitele után már nem lelhető fel, tehát a végszámlát azóta sem tudtuk kiállítani( az előleg számla a teljes árumennyiségről kiállításra került, nem lenne pluszban fizetendő tartozás ). A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben kiállítható -e a végszámla és megkísérelhető-e a számla elküldése postai úton, hogy a főkönyvben előlegről a bevételre tudjuk könyvelni a tételt végre. ( A cégnek nagyon kellene bevétel )
    Köszönettel:
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    Természetesen ebben az esetben az az eljárás, hogy a számlát ki kell állítani, és meg kell kísérelni az elküldését.


     


    A posta által küldött visszaigazolás bizonyítja majd, hogy kellő körültekintéssel jártak el,  így a könyvelésben is lehet rendezni a tételt.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. január 15.

    Szakképzési hozzájárulás alapja

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott főiskolai, egyetemi gyakornonok részére kifizettt díjazás alapját (kötelező szakmai gyakorlat idejére) képezi-e a szakképzési hozzájárulásnak?
    Tudomásom szerint - hasonlóan a tanulószerződés alapján kifizett díjazásnak - az a juttatás is szocho köteles, de nem alapja a szakképzési hozzájárulásnak.
    Jók az információim? Hol találok erre törvényi hivatkozást, állásfoglalást?
    Köszönettel:
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 5. §-ának módosítását követően, 2012. szeptember 1-jétől a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek  - a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat alapján - abban az esetben csökkenthetik kötelezettségüket, ha mint külső gyakorlati képző hely, az intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján a hallgatóval hallgatói munkaszerződést kötnek. A kötelezettség csökkentés a hallgatóra vonatkozóan továbbra is 4.400.-Ft/fő/gyakorlati nap.


    A hallgató hallgatói munkaszerződésben rögzített díjazása havonta a minimálbér mértékéig az Szja tv. 1. sz. mellékletének 4.12. b) pontja értelmében adómentes bevételnek minősül.


     


    Az együttműködési megállapodás és a hallgatói munkaszerződés tartalmi követelményeit a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet 14.§-18.§-ai tartalmazzák.


    üdvözlettel

    A válasz aktuális: 2014. január 15.

    egyéni vállakozó

    Kérdés:
    Egyéni vállalkozó esetében hogyan könyvelem le az egyéni vállalkozó bérét illetve járulékait? Illetve a dolgozói bérét?
    Bankon keresztül, mikor kifizeti? Illetve mit kell visszaírni a pénztárba? (A vállalkozó bérét)
    Köszönöm
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    Ha a nettó bér kifizetése bankon keresztül történik, akkor a magánszemély által fizetendő adókat (amelyek a bruttó bér részét képezik) a pénztáron keresztül kell bevételezni. Ugyanígy járunk el mindkét esetben, tehát a dolgozói és a vállalkozói jövedelemnél is. A bruttó bérköltséget pedig a bérköltségek között mutatjuk ki. Ha a bérkifizetés pénztáron keresztül történik, akkor a bruttó bért helyezzük kiadásba, és a munkavállaló vagy a vállalkozó által fizetendő, a munkabér részét képező adókat a pénztáron keresztül bevételezzük.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2013. december 11.

    Saját rezsis beruházás

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!
    Saját erőforrásból, saját kivitelezéssel létrehozott tárgyi eszköz (építési hatósági engedélyköteles) könyvelése esetén az eljárási illetéket (ÁNTSZ), talajvédelmi igazgatási szolgáltatási díjat (Kormányhivatal), engedélyezési eljárás díja (Környezetvédelmi Felügyelőség)hogyan kell könyvelni? Mi a helyes könyvelési tétel? Nagyon köszönöm segítségét, tájékoztatását.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    A vállalkozásnál üzembe helyezett, rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszköz bekerülési értékébe kell beszámítani mindazokat a beszerzési, előállítási tételeket, amelyek a tárgyi eszköz üzembe helyezéséig felmerültek és az egyedi tárgyi eszközhöz hozzárendelhetők.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2013. december 11.

    Társas vállalkozóként biztosítotti járulék könyvelése

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozóként biztosított részére jövedelem nem kerül kifizetésre, azonban a szociális hozzájárulási adót a garantált bérminimum 112,5%-a után meg kell fizetni. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a szociális hozzájárulási adót, a 10% nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot?
    Helyes az alábbi könyvelési tétel?:
    T561-K463 Ny.és ebizt.és mjár.
    T562 - K473 szoc. hozzájár. adó
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    A szocho könyvelése az általános szabályok szerint történik, de ha a társaság megfizeti az egyéni járulékot a tag helyett, akkor a megfizetett összeg jövedelemnek számít a magánszemélynél, amely után személyijövedelem­adó-fizetési kötelezettség keletkezik. A másik lehetőség, hogy a tag az egyéni járulékokat befizeti a pénztárba.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2013. december 11.

    Számla és nyugtaadás

    Kérdés:
    Tisztelt szakértő!
    A következő kérdésekben szeretném a segítségét kérni:
    1. Ha az üzletben történő értékesítéskor kézi-, vagy gépi számla kiállítására kerül sor, azt be kell-e ütni a pénztárgépbe?
    2. Ha nem az üzletben, hanem kiszállással a vevőnél történik az értékesítés, az erről kiállított kézi-, vagy gépi számlák, nyugták összegét utólag be kell-e ütni az üzletben levő pénztárgépbe?
    3. Hogyan lehet szabályosan kiállítani, megosztani az értékesítés összegéről a számlát, ha a számlából bizonyos összeget térít a vevő munkáltatója, a fennmaradó összeget pedig a vevő egészségpénztári kártyával fizetné?
    Köszönöm a segítséget.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    1-2 ) Az Áfa-tv. 166. §-ának (2) bekezdése lehetőséget biztosít az adóalanynak arra, hogy nyugta helyett számlát bocsásson ki, és ezzel mentesüljön a külön jogszabályban előírt pénztárgép-használati kötelezettség alól.


    Ehhez azt kell biztosítani, hogy a 165. § (1) bekezdésének b) pontja és a 166. § (1) bekezdése alapján a nyugtakibocsátási kötelezettséget keletkeztető valamennyi értékesítés esetében az adóalany megismerje a vevő nevét és címét, mint a számla 169. §-ának e) pontja szerinti kötelező adattartalmát.


     


    3 ) A számla kiállítását nem befolyásolja, hogy a kiegyenlítés hogyan történik.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2013. december 11.

    Hirdetés magánautókon

    Kérdés:
    Tisztelt szakértő!

    Az egyik ügyfél szeretne magánautókon hirdetéseket elhelyezni, fizetne a magánszemélyeknek. Hogyan, milyen módon teheti meg,van-e valamilyen adó-, járulék vonzata, bejelentési kötelezettsége?
    Köszönöm a segítségét.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Ebben az esetben a magánszemélynek fizetett díj 'egyéb önálló tevékenységből származó jövedelemnek' minősül.


    Kifizetőként a  jövedelem megállapítására két módszer áll rendelkezésre: az első a tételes költségelszámolás, a második pedig az ún. 10 százalékos költséghányad alkalmazása.


    Az Szja-tv. alapján  a kifizetőnek 16 százalék adóelőleget kell levonnia a magánszemélytől akkor is, ha adószámos magánszemélyről van szó. Az adóelőleg alapja a bevételből a magánszemély adó­előleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű költség levonásával meghatározott rész, ilyen nyilatkozat hiányában pedig a bevétel 90 százaléka. 


    Az önálló tevékenységet végző magánszemély a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében biztosítottá válik, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér  harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.


    Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a foglalkoztatónak az általános szabályok szerint kell az egyéni járulékokat levonni és bevallani, illetve megfizetni. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, az egészségbiztosítási járulék mértéke 7 százalék (1,5% munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetni). A 27 százalékos szociális hozzájárulási adó szempontjából adókötelezettséget eredményező jogviszonynak minősül az önálló tevékenység végzésének alapjául szolgáló jogviszony. Az adó a kifizetőt terheli, alapja a természetes személlyel fennálló jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. szerint figyelembe vett jövedelem.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2013. december 11.

    lakás bérbevétel utáni kötelezettség

    Kérdés:
    T. Adóműhely!

    Cégünknek külföldi állampolgár (EU-n belüli) az egyik ügyvezetője, számára bérlünk egy lakást. Ez a lakás nem a cégünk székhelye/telephelye szerinti városban van.
    A bérleti díjról áfás számlát kapunk, a bérlővel szerződést kötöttünk.

    Amennyiben cégünk nem jelentkezik be az ingatlan bérbeadás tekintetében ÁFA alá, úgy az áfát a számlán nem vonhatom le.

    Az SZJA tv. 1. sz melléklete 8.6. pontja alapján ez adómentes juttatásnak minősül az ügyvezető számára?
    Amennyiben ez neki jövedelem, cégünk hogyan vállalhatja át a fizetési kötelezettséget?
    Nekünk, a bérbe vevő cégnek fizetnünk kell-e a bérleti díj után 16% SZJA-t és 27% EHO-t, mint béren kívüli juttatás?
    Módosít-e valamit az, ha az ügyvezető nem folyamatosan van az országban, illetve, ha nem munkavállalóként látja el az ügyvezetőséget?

    Válaszukat előre is köszönöm.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A külföldi magánszemély magyarországi foglalkoztatásával összefüggésben a magyar cég által bérelt lakás miatt a külföldi magánszemélynél felmerülhető adókötelezettség megállapításához alapvető annak tisztázása, hogy a külföldi magánszemélynek ki a foglalkoztatója: a külföldi anyacég vagy a magyar leányvállalat? Ha a külföldi anyacég a foglalkoztató, akkor a külföldi magánszemélyt kiküldetés keretében foglalkoztatják Magyarországon, azaz Magyarországon hivatali, üzleti úton van.


    A  magyar fogadó leányvállalat által biztosított szállás (fizetett lakhatási költség) az Szja-tv. 7.§-a (1) bekezdésének q) pontja szerinti hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékének minősülhet. Ez adóalapba nem tartozó tételnek számít a Magyarországon kiküldetésben lévő külföldi magánszemélynél. Ezért a külföldi magánszemélynek nem keletkezik Magyarországon adókötelezettsége, abban az esetben sem, ha belföldi adóügyi illetőségűvé válik. Az a lényeg, hogy a külföldi anyavállalat maradjon a foglalkoztató, tehát a magánszemély kiküldetés keretében dolgozzon a magyar fogadó leányvállalatnál.


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2013. december 11.

    jóváró számla

    Kérdés:
    közüzemi számla jóváró összegének könyvelése visszafizetés esetén
    Válasz:

    Ebben az esetben az eredeti számla alapján könyvelt tételt kell helyesbíteni. Mivel a számlát már költségként elszámolták, akkor a költséget kell módosítani, csökkenteni.

    A válasz aktuális: 2013. október 21.

    Kft-ben gumikereskedés

    Kérdés:
    Tisztelt Tanácsadó!
    Van egy kft fő tevékenysége az autószerelés, szeretne használt gumi kereskedéssel foglalkozni, milyen adózási szabályok vonatkoznak rá, valamint milyen könyvelési tételek?Belföldi és külföldi beszerzés esetén!köszönöm
    Válasz:

    A kérdés további tisztázandó kérdéseket vet fel, aminek megválaszolása nagyon összetett,  és erre sajnos a számviteli szakműhely keretei nem adnak lehetőséget.

    A válasz aktuális: 2013. október 21.