Számviteli műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Befektetett eszközök és forgó eszközök, kötelezettségek (26)
  • Eredményre ható tételek (15)
  • Járulékok (13)
  • Kötelezettségek (13)
  • Normál gazdálkodás (14)
  • Saját tőke, céltartalékok, időbeli elhatárolások (28)
  • Számviteli kérdések (213)
  • Támogatások, juttatások kezelése (11)
  • Friss szakmai hírek

  • Siessen, aki még nem cserélt pénztárgépet (2014-08-25) »
  • Elszámolható üzemanyagárak - 2014. szeptember (2014-08-25) »
  • NAV: kistermelői pálinka igen, bor nem kerülhet a falusi vendégasztalra (2014-08-25) »

  • Számviteli műhely

    Összes kérdés

    Járulékfizetési kötelezettség

    Kérdés:
    Tisztelt Üzemeltető !
    Egy egyszemélyes Kft. tagja köteles-e a cégében fizetni maga után a járulékokat v. lehet mellette adószámos magánszemély szellemi szabadfoglalkozású, és csak az szja bevallásban számol el a bevételeivel és EHO-jával, amellett, hogy megfizeti az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék 6.810.- forintos havi összegét ?

    Tisztelettel: Englerth Viktória
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező, 


    Amennyiben az egyszemélyes Kft-ben tag, és nem többes jogviszonyos akkor köteles megfizetni maga után a járulékokat.


    Többes jogviszonyosnak akkor minősül a társas vállalkozó, ha e jogviszonyával egyidejűleg közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy egyidejűleg rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal. Ez a munkaviszony megvalósulhat akár más foglalkoztatónál, de lehet akár a tag saját társaságánál is pl., ha a társaság tevékenységében való személyes közreműködést munkaviszonyban látja el és a heti munkaideje eléri a 36 órát.


     


    Adószámos magánszemélyként a fentiek értelmében, járulékfizetési kötelezettség terheli az egyszemélyes Kft. tagját.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 6.

    KATÁS eu-s támogatásból származó bevétele

    Kérdés:
    Tisztelt Üzemeltető !
    Egy egyéni vállalkozó 2013-ban eu-s támogatásban részesült, amiből 2013 évben nem használt fel semmit ( még nincs elszámolási kötelezettsége ez évben, viszont 2014 évre a KATA-t választotta. Ha ebben az évben fel kíván használni a támogatásból ( tehát most tekinti bevételnek egy részét ) akkor a KATA 6 MFt-os bevételi értékhatára ezzel megemelkedik ? Az szja tv. 7§ (3) bekezdéséből én erre következtetnék.
    Köszönettel:
    Englerth Viktória
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Valóban a KATA tv. 2.§ értelmében bevételnek minősül a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 6.

    KIVA

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!
    2012.évi(kivás időszak előtti)kölcsöntartozása a kft-nek 14000 e Ft volt.2013-ban újab 2000 eft kölcsönt kapott a cég. 2013-ban az összes tartozásából(16.000 eFt-ból)visszafizetett 8.000 e Ft-ot. Nem tudom jól értelmezem-e a törvényt, hogy az adóalap csökkentőbe 2.000 eFt-ot, növelő tételként pedig 8.000 e Ft-ot veszek figyelembe?
    Válaszát előre is megköszönöm: üdvözlettel: Nagy Péterné
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező, 


    A Kivá-t szabályozó törvény szerint a pénzforgalmi eredményt növeli az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön visszafizetése, ha a kölcsön, illetve hitel felvételekor csökkentették az adó alapját, (20.§. /5/ bekezdés a. pont). Az átmeneti szabályok szerint a Kiva hatálya alá kerülésnél módosító tételként a törvény hatályba alá kerüléskor kimutatott kölcsön „nyilvántartás szerinti értéket kell figyelembe venni” (20.§/14/ bekezdés).

    Ebből következik, hogy a nyitó kölcsön 14 000 eFt, ennek az arányos visszafizetésekor, a visszafizetés arányának megfelelő rész növeli az adóalapot, tehát jól értelmezi a kérdező a 8 000 e Ft az adóalapot növelő tétel.. 

    A kapott kölcsön pedig 2 000 ezer Ft ami viszont adóalapot csökkentő tétel.

    üdvözlettel,
    A válasz aktuális: 2014. április 6.

    Tagi kölcsön

    Kérdés:
    Kedves Szakértő!
    A visszanem fizetett tagi kölcsönnel kapcsolatosan lenne kérdésem, hogy több előadáson azt mondják a tőketartalékkal szemben eltüntetthető a tagi kölcsön (belátható időn belül nem lesz visszafizetve, egyébként is kb 8-1o.éves) Valóban kivezethető ez igy (t.adó alapot növelve, leadózva társ.adóban) vagy mégsem lehetséges igy.?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Megoldást jelenthet a tőkerendezésre, ha a jegyzett tőke minimális felemelése mellett a tőketartalék felemeléséről döntenek a tulajdonosok. Jegyzett tőke megemelése nélkül azonban nem lehet a tőketartalékba pénzeszközt helyezni. A jegyzett tőke felemelése történhet a tulajdonosok pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásával, amely végleges rendelkezésre bocsátást jelent, tehát ahhoz csak egy későbbi tőkekivonás alkalmával lehet hozzájutni.


    Az Ön által fentiekben ismertetett eljárás csak akkor szabályos, ha  a tulajdonosok által a Táraság rendelkezésére bocsátott vagyoni hozzájárulás (amely pénzben és apportként egyaránt történhet), minimális részével az alaptőkét is megemelik. Márpedig a hazai bírósági gyakorlat is megerősíti a tagi kölcsön apportként történő elismerését, amennyiben a tulajdonosok így rendelkeznek. A tőketartalék tekintetében a számviteli törvény 36. § 1.) b.) pontja kimondja, hogy a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a tulajdonosok által tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök értékét. Tehát az apport azon része mely nem növeli a jegyzett tőkét a tőketartalék része lesz. Adminisztráció tekintetében hangsúlyozni kell, hogy nem követelés elengedésről van szó, melynek alapján az előzőeknek eredményhatása nincs. Ennek eredményeként adó és járulék fizetési kötelezettség sem merül fel.  Természetesen szükséges továbbá a Bt. létesítő okiratának módosítása, illetve a könyvviteli helyesbítések megtétele, hiszen a rövid lejáratú kötelezettségek csökkennek, ellenben a jegyzett tőke és tőke tartalék összegei nőnek.


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. február 10.

    könyvvizsgálati kötelezettség

    Kérdés:
    2014.évtől kezdődően változott a könyvvizsgálatra kötelezettek bevételi értékhatára.
    A 2013.évi beszámoló elkészítésére vonatkozik a 2014.évtől hatályos 300 millió forintos értékhatár, vagy a kötelezettség elbírálásához még a 200 millió forintos értékhatárt kell figyelembe venni?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező, 


    Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében 2011-ben a kormányzat több intézkedést is bevezetett, ezen változások egyike volt a könyvvizsgálati kötelezettségek előírásainak változása.  Az egyik legfontosabb változás  az értékhatárok megemelése volt, amit  két lépcsőben hajtottak végre (2012-ben és 2013-ban az árbevételi értékhatár 100 millió forintról 200 millió forintra nőtt, 2014-ben pedig 300 millió forintra fog változni), azonban a létszám-előírások nem változtak, vagyis továbbra is 50 fő a határérték.


    Tehát 2014-től egyrészt emelkedik a kötelező a könyvvizsgálat értékhatára. Ennek értelmében, nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.


    A 2013. évi mérlegbeszámoló könyvvizsgálatánál még a 200 millió forintos értékhatárt kell figyelembe venni.


    A számviteli törvény alapján nem kötelező a könyvvizsgálat a 2012. évtől induló üzleti évben, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:


    1. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és


    2. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.


     


    2014-től induló üzleti évre a fenti 200 millió forintos értékhatár 300 millió forintra fog változni.


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. február 10.

    Bt beltagtól levont adótartozás könyvelése

    Kérdés:
    Működő bt adótartozását a beltag főállásának munkabéréből is vonja az adóhatóság. Ezt a kötelezettség csökkenést hogyan kell könyvelni?
    Válaszát köszönöm.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező, 


    A jelenleg még hatályos Gt. 108. §-ának (1) bekezdése alapján legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges.


    A beltag által a társaságadó- és egyéb tartozásai fedezetére befizetett összeget nem lehet tagi kölcsönnek tekinteni.


     


    A beltag a Gt. hivatkozott előírásai szerinti felelősségét teljesíti akkor, amikor a társaság adótartozását a végrehajtás során rendezi. Ezért a beltag által befizetett összeget - mint kártérítést - kell a bt.-nél elszámolni az egyéb bevételek között.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. február 7.

    Átmenő tételek könyvelése

    Kérdés:
    Tisztelt Oktatási Központ!
    Hogy könyvelem helyesen?
    Biztosítás 2013.12.23-2014.03.23.
    Elektromos költség: 2013. 12.20-2014.01.20.

    Várom válaszukat köszönettel.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező, 


    Ha költség, ráfordítás a mérleg forduló napja előtt már felmerült, de nem, vagy nem teljesen a tárgyévi tevékenység érdekében, akkor a következő éveket terhelő összegeket a mérlegben aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni.


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. február 7.

    Közösségi Előlegszámla rendezése

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő !
    Még 2011 évben egy közösségi vevőnek ki lett állítva előleg számla EUR-ban, amit pénzügyileg rendezett is, ám azután az áru elvitele után már nem lelhető fel, tehát a végszámlát azóta sem tudtuk kiállítani( az előleg számla a teljes árumennyiségről kiállításra került, nem lenne pluszban fizetendő tartozás ). A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben kiállítható -e a végszámla és megkísérelhető-e a számla elküldése postai úton, hogy a főkönyvben előlegről a bevételre tudjuk könyvelni a tételt végre. ( A cégnek nagyon kellene bevétel )
    Köszönettel:
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    Természetesen ebben az esetben az az eljárás, hogy a számlát ki kell állítani, és meg kell kísérelni az elküldését.


     


    A posta által küldött visszaigazolás bizonyítja majd, hogy kellő körültekintéssel jártak el,  így a könyvelésben is lehet rendezni a tételt.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. január 15.

    Szakképzési hozzájárulás alapja

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott főiskolai, egyetemi gyakornonok részére kifizettt díjazás alapját (kötelező szakmai gyakorlat idejére) képezi-e a szakképzési hozzájárulásnak?
    Tudomásom szerint - hasonlóan a tanulószerződés alapján kifizett díjazásnak - az a juttatás is szocho köteles, de nem alapja a szakképzési hozzájárulásnak.
    Jók az információim? Hol találok erre törvényi hivatkozást, állásfoglalást?
    Köszönettel:
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 5. §-ának módosítását követően, 2012. szeptember 1-jétől a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek  - a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat alapján - abban az esetben csökkenthetik kötelezettségüket, ha mint külső gyakorlati képző hely, az intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján a hallgatóval hallgatói munkaszerződést kötnek. A kötelezettség csökkentés a hallgatóra vonatkozóan továbbra is 4.400.-Ft/fő/gyakorlati nap.


    A hallgató hallgatói munkaszerződésben rögzített díjazása havonta a minimálbér mértékéig az Szja tv. 1. sz. mellékletének 4.12. b) pontja értelmében adómentes bevételnek minősül.


     


    Az együttműködési megállapodás és a hallgatói munkaszerződés tartalmi követelményeit a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet 14.§-18.§-ai tartalmazzák.


    üdvözlettel

    A válasz aktuális: 2014. január 15.

    egyéni vállakozó

    Kérdés:
    Egyéni vállalkozó esetében hogyan könyvelem le az egyéni vállalkozó bérét illetve járulékait? Illetve a dolgozói bérét?
    Bankon keresztül, mikor kifizeti? Illetve mit kell visszaírni a pénztárba? (A vállalkozó bérét)
    Köszönöm
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    Ha a nettó bér kifizetése bankon keresztül történik, akkor a magánszemély által fizetendő adókat (amelyek a bruttó bér részét képezik) a pénztáron keresztül kell bevételezni. Ugyanígy járunk el mindkét esetben, tehát a dolgozói és a vállalkozói jövedelemnél is. A bruttó bérköltséget pedig a bérköltségek között mutatjuk ki. Ha a bérkifizetés pénztáron keresztül történik, akkor a bruttó bért helyezzük kiadásba, és a munkavállaló vagy a vállalkozó által fizetendő, a munkabér részét képező adókat a pénztáron keresztül bevételezzük.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2013. december 11.