Számviteli műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Befektetett eszközök és forgó eszközök, kötelezettségek (26)
  • Eredményre ható tételek (15)
  • Járulékok (13)
  • Kötelezettségek (13)
  • Normál gazdálkodás (14)
  • Saját tőke, céltartalékok, időbeli elhatárolások (28)
  • Számviteli kérdések (218)
  • Támogatások, juttatások kezelése (11)
  • Friss szakmai hírek

  • A jövő szakmái - könyvelő vagy nosztalgista? (2014-09-11) »
  • Számlázó programok bejelentése (2014-09-11) »
  • MOSS vagy soha - a mini egyablakos ügyintézési rendszerről (2014-09-11) »

  • Számviteli műhely

    Összes kérdés

    Elhunyt egyéni vállalkozó esetében vállakozás megszüntetésével járó kötelezettségek

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértők!

    Édesapám egyéni vállalkozó volt, sajnos elhunyt. Teherfuvarozással foglalkozott, és maradt a vállalkozásban egy teherautó, egy pótkocsi, és egy kisteherautó. Mindegyik könyv szerinti értéke 0 forint. Kérdésem az lenne, hogy mint örökösök, milyen fizetési kötelezettségre számíthatunk. Szja, áfa, osztalékadó fizetési kötelezettségünk keletkezik, de mennyi? Hogyan kerülhetőek el ezek a fizetési kötelezettségek, esetleg, ha valamelyikünk folytatná a vállalkozást? Ebben az esetben választható-e alanyi adómentesség, hogy a későbbiekben értékesített gépkocsik után ne kelljen áfát fizetni? Előre is köszönöm válaszukat.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező, 


    Az egyéni vállalkozó halála esetében az aktuális adóévet, valamint a benyújtott bevallásokkal még le nem zárt adózási időszakok tekintetében már nincs olyan személy a jogszabályok alapján, aki önadózás keretében a kötelezettségeket teljesítse. Ezért az eljárási jogszabályok szerint az adóhatóság feladata az adókötelezettség megállapítása soron kívül, az adózó folyószámlájának lezárása, valamint a fennmaradó adófizetési kötelezettségek rendezésére az örökösök - örökrészük mértéke, illetve aránya szerinti mértékben - felhívása.


    Az egyéni vállalkozásról szóló törvény szerint lehetőség van arra, hogy az egyéni vállalkozó halálát követően az özvegye vagy az örököse folytatja a vállalkozási tevékenységet. Ekkor az özvegy, illetőleg az örökös minősül egyéni vállalkozónak, és a vállalkozói tevékenységet folyamatosnak kell tekinteni.


    Ha nincs olyan hátramaradott, aki a tevékenységet folytatni tudja, vagy akarja, akkor a vállalkozás - a vállalkozó halála miatti - megszűnéséről kell beszélni.


    Ebben az esetben figyelni kell arra, hogy ha az örökléssel nem a tevékenységet tovább folytató magánszemély tulajdonába kerülnek a tárgyi eszközök vagy a készletek, akkor az az esemény vállalkozásból való kivonást jelent, és ennek megfelelően kell az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet a tevékenységet folytatónak megállapítania.


    Ez azt jelenti, hogy az átadott tárgyi eszköz és készlet szokásos piaci értéke a vállalkozói bevételt növeli, és a az átadott tárgyi eszköznek az örökség megnyíltának napjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege költségként számolható el.


    Ha a tevékenységet nem folytatja valamely örökös tovább, a megszűnés szabályait kell alkalmazni a bevételek megállapítása során, ha a vállalkozás készleteit, eszközeit az örökösök eladják, az náluk vagyonátruházásból származó jövedelem keletkezéséről kell beszélni, amely körben a vállalkozásban nyilvántartott értékét kell tekinteni az örökösnél szerzés kori értéknek.


     


    Áfa szempontjából az alany mentesség választás, nincs hatása a tárgyi eszközök értékesítésének, ugyanis az Áfa tv. 193.§ (1) bekezdés a) pontja értelmében az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében tárgyi eszközként használt termék értékesítése során, ezért az ügylet áfa-kötelezettségét az általános szabályok szerint kell megállapítani, pl. belföldi adóalany részére történő értékesítés esetén a 27% áfát fel kell számítani. Az adót a terméket értékesítő adóalany, tehát az Önök vállalkozása fizetni meg.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 9.

    Kárrendezés könyvelése egyéni vállalkozónál

    Kérdés:
    Egyéni vállalkozó tehergépjármű javításról szóló számláján (a vállalkozó nevére lett kiállítva a számla) feltüntetésre került, hogy mennyi az ügyfél által fizetendő önrész ( ami megegyezik az áfa összegével) és mennyi a biztosító által fizetendő rész ( ami megegyezik a számla nettó értékével). A biztosító a számla kiállítójának fizeti az általa fizetendő részt. Hogyan tudom lekönyvelni a számlát, valamint a biztosító által fizetett részt az egyéni vállalkozónál?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A szerviz számlát költségként a biztosító kártérítését bevételként kell elszámolni. A javíttatás térítendő bruttó költségét az önrésszel csökkenti. 


     


    A számla alapján kell az áfát is könyvelni, ha az levonható, levonható áfaként, ha nem vonható le, akkor a szolgáltatás költségét növelő tételként. Az áfa-levonás korlátozó szabályok önrésszel, kárral kapcsolatos speciális korlátozást nem tartalmaznak, így a levonható áfa-összeg meghatározásánál az általános szabályokat kell figyelembe venni. Az áfa alapja az az összeg lesz, amely után az áfa-levonás érvényesíthető.


    üdvözlettel

    A válasz aktuális: 2014. április 9.

    Jóváíró számla alapján kapott bónusz könyvelése

    Kérdés:
    Szeretnék segítséget kérni a szállítótól kapott bónusz könyvelésével kapcsolatban. Szerződés alapján 2 % bónuszt kapunk az áru beszerzések után, amiről jóváíró számla érkezik. A számla értékét átutalták bankszámlánkra. Én 92 árbevételre könyveltem a szállítóval és az áfával szemben, de nem vagyok benne biztos, hogy ez így jó.
    Köszönöm a segítséget.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A rabatt vagy bónusz nyújtására akkor van lehetőség, ha még az egyes ügyletek teljesülése előtt az eladó és a vevő szerződésben egyértelműen tisztázta azokat a feltételeket, melyek teljesülése esetén a (szintén szerződésben) meghatározott mértékű (nagyságú) engedmény jár. Ez általában egy időszak alatt a vevő részéről teljesített vásárlás (forgalom) összértékéhez, vagy összmennyiségéhez kötött.


    Mivel az engedmény nem konkrét termékhez vagy szolgáltatásnyújtáshoz, hanem egy adott időszak alatt elért összforgalomhoz kapcsolódik, ezért az egyes - az adott időszakban beszerzett - termékek, szolgáltatások értékét utólag nem változtatja meg, sem a bekerülési értéket, sem a kapcsolódó általános forgalmi adót a vevőnél. Az engedmény összegének elszámolása a szerződéses feltételek teljesüléséhez kötött, a számvitelben a vevőnél egyéb bevétel, a szállítónál egyéb ráfordítás keletkezik.


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. április 9.

    Kuponos értékesítés

    Kérdés:
    Tisztelt Cím!

    Érdeklődni szeretnék, hogyan lehet a következő helyzetet jogilag helyesen megoldani:
    Kuponos értékesítés esetén cégünk csak közvetítő szerepet játszik a termék eladásában, azaz számla vagy nyugtaadási kötelezettsége a szolgáltató cégnek van a vevő felé. Abban az esetben, ha a szolgáltató cég az irodánkban is átvehetővé teszi a termékét, azaz nálunk is át lehet venni a terméket, akkor neki egy nyugtatömböt kell adnia, amibe kiállíthatjuk a vásárlóknak a nyugtát (a vásárlók már előre átutalják a kupon értékét nekünk, a közvetítő cégnek)
    Ez így működőképes és minden szempont szerint helyes eljárás? Vagy lehet ezt helyesen megoldani?

    Üdv:
    Katalin
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A kérdésből nem derül ki, hogy tulajdonképpen a cég mivel foglalkozik, de ha kuponforgalmazóról van szó, akkor a kuponforgalmazó interneten a vevőnek kuponokat ad el, az tehát nem minősül sem az Áfa-tv., sem az Szt. szerint árbevételnek. A kuponforgalmazónak a vevő számára olyan bizonylatot (nem számlát) kell kibocsátania, amely dokumentálja a megvásárolt kuponok mennyiségét, értékét, a kuponok jelölő adatait, esetleg a vevő nevét, a beváltás helyét, határidejét, a beváltható termék, szolgáltatás megnevezését, illetve azokat az adatokat, amelyek a kuponkibocsátóval történő elszámoláshoz, illetve a kuponok beváltásához szükségesek. Ezekről a 0. számlaosztályban indokolt a nyilvántartást vezetni.


    Amikor a vevő által átutalt összeg (a kuponok vétel­ára) a kuponforgalmazó bankszámlájára megérkezik, akkor kell a kuponforgalmazónál a pénzmozgást könyvelni (T 384 - K 479), kimutatva azt a kuponkibocsátóval szembeni kötelezettségként. Ez a kötelezettség akkor szűnik meg, ha a kuponok árát a kuponforgalmazó a kuponkibocsátónak - a kuponokkal való elszámoláskor - ténylegesen átutalja (T 479 - K 384). Az átutalás bizonylata a kuponkibocsátóval történő elszámolás, számlázni nem kell! A kuponkibocsátó is csak a pénzmozgást könyveli (T 384 - K 479).


    A kuponforgalmazó áfaköteles tevékenységet végez azzal, hogy az interneten kuponokat értékesít. Ezért jutalékot kap, amelyet a kuponkibocsátó felé áfával növelten a kuponforgalmazó számláz, és a fizetendő áfa nélküli összeget árbevételként, a kuponkibocsátó igénybe vett szolgáltatások költségeként számol el.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 6.

    Fordított áfa

    Kérdés:
    Üvegezéssel foglalkozó cég - TEÁOR 2312 síküveg továbbfeldolgozása - alvállalkozóként ablak - és ajtó üvegeket cserélne ki, illetve újakat rakna be.
    Kérdésem Szűcs Imre úr felé: Kell ebben az esetben
    alkalmazni a fordított áfát?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    Amennyiben a tevékenység építési engedélyhez kötött, illetve alvállalkozója egy építési engedélyhez kötött tevékenységet végző fővállalkozónak akkor igen, egyéb esetben nem.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 6.

    Járulékfizetési kötelezettség

    Kérdés:
    Tisztelt Üzemeltető !
    Egy egyszemélyes Kft. tagja köteles-e a cégében fizetni maga után a járulékokat v. lehet mellette adószámos magánszemély szellemi szabadfoglalkozású, és csak az szja bevallásban számol el a bevételeivel és EHO-jával, amellett, hogy megfizeti az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék 6.810.- forintos havi összegét ?

    Tisztelettel: Englerth Viktória
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező, 


    Amennyiben az egyszemélyes Kft-ben tag, és nem többes jogviszonyos akkor köteles megfizetni maga után a járulékokat.


    Többes jogviszonyosnak akkor minősül a társas vállalkozó, ha e jogviszonyával egyidejűleg közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy egyidejűleg rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal. Ez a munkaviszony megvalósulhat akár más foglalkoztatónál, de lehet akár a tag saját társaságánál is pl., ha a társaság tevékenységében való személyes közreműködést munkaviszonyban látja el és a heti munkaideje eléri a 36 órát.


     


    Adószámos magánszemélyként a fentiek értelmében, járulékfizetési kötelezettség terheli az egyszemélyes Kft. tagját.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 6.

    KATÁS eu-s támogatásból származó bevétele

    Kérdés:
    Tisztelt Üzemeltető !
    Egy egyéni vállalkozó 2013-ban eu-s támogatásban részesült, amiből 2013 évben nem használt fel semmit ( még nincs elszámolási kötelezettsége ez évben, viszont 2014 évre a KATA-t választotta. Ha ebben az évben fel kíván használni a támogatásból ( tehát most tekinti bevételnek egy részét ) akkor a KATA 6 MFt-os bevételi értékhatára ezzel megemelkedik ? Az szja tv. 7§ (3) bekezdéséből én erre következtetnék.
    Köszönettel:
    Englerth Viktória
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Valóban a KATA tv. 2.§ értelmében bevételnek minősül a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 6.

    KIVA

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!
    2012.évi(kivás időszak előtti)kölcsöntartozása a kft-nek 14000 e Ft volt.2013-ban újab 2000 eft kölcsönt kapott a cég. 2013-ban az összes tartozásából(16.000 eFt-ból)visszafizetett 8.000 e Ft-ot. Nem tudom jól értelmezem-e a törvényt, hogy az adóalap csökkentőbe 2.000 eFt-ot, növelő tételként pedig 8.000 e Ft-ot veszek figyelembe?
    Válaszát előre is megköszönöm: üdvözlettel: Nagy Péterné
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező, 


    A Kivá-t szabályozó törvény szerint a pénzforgalmi eredményt növeli az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön visszafizetése, ha a kölcsön, illetve hitel felvételekor csökkentették az adó alapját, (20.§. /5/ bekezdés a. pont). Az átmeneti szabályok szerint a Kiva hatálya alá kerülésnél módosító tételként a törvény hatályba alá kerüléskor kimutatott kölcsön „nyilvántartás szerinti értéket kell figyelembe venni” (20.§/14/ bekezdés).

    Ebből következik, hogy a nyitó kölcsön 14 000 eFt, ennek az arányos visszafizetésekor, a visszafizetés arányának megfelelő rész növeli az adóalapot, tehát jól értelmezi a kérdező a 8 000 e Ft az adóalapot növelő tétel.. 

    A kapott kölcsön pedig 2 000 ezer Ft ami viszont adóalapot csökkentő tétel.

    üdvözlettel,
    A válasz aktuális: 2014. április 6.

    Tagi kölcsön

    Kérdés:
    Kedves Szakértő!
    A visszanem fizetett tagi kölcsönnel kapcsolatosan lenne kérdésem, hogy több előadáson azt mondják a tőketartalékkal szemben eltüntetthető a tagi kölcsön (belátható időn belül nem lesz visszafizetve, egyébként is kb 8-1o.éves) Valóban kivezethető ez igy (t.adó alapot növelve, leadózva társ.adóban) vagy mégsem lehetséges igy.?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Megoldást jelenthet a tőkerendezésre, ha a jegyzett tőke minimális felemelése mellett a tőketartalék felemeléséről döntenek a tulajdonosok. Jegyzett tőke megemelése nélkül azonban nem lehet a tőketartalékba pénzeszközt helyezni. A jegyzett tőke felemelése történhet a tulajdonosok pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásával, amely végleges rendelkezésre bocsátást jelent, tehát ahhoz csak egy későbbi tőkekivonás alkalmával lehet hozzájutni.


    Az Ön által fentiekben ismertetett eljárás csak akkor szabályos, ha  a tulajdonosok által a Táraság rendelkezésére bocsátott vagyoni hozzájárulás (amely pénzben és apportként egyaránt történhet), minimális részével az alaptőkét is megemelik. Márpedig a hazai bírósági gyakorlat is megerősíti a tagi kölcsön apportként történő elismerését, amennyiben a tulajdonosok így rendelkeznek. A tőketartalék tekintetében a számviteli törvény 36. § 1.) b.) pontja kimondja, hogy a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a tulajdonosok által tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök értékét. Tehát az apport azon része mely nem növeli a jegyzett tőkét a tőketartalék része lesz. Adminisztráció tekintetében hangsúlyozni kell, hogy nem követelés elengedésről van szó, melynek alapján az előzőeknek eredményhatása nincs. Ennek eredményeként adó és járulék fizetési kötelezettség sem merül fel.  Természetesen szükséges továbbá a Bt. létesítő okiratának módosítása, illetve a könyvviteli helyesbítések megtétele, hiszen a rövid lejáratú kötelezettségek csökkennek, ellenben a jegyzett tőke és tőke tartalék összegei nőnek.


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. február 10.

    könyvvizsgálati kötelezettség

    Kérdés:
    2014.évtől kezdődően változott a könyvvizsgálatra kötelezettek bevételi értékhatára.
    A 2013.évi beszámoló elkészítésére vonatkozik a 2014.évtől hatályos 300 millió forintos értékhatár, vagy a kötelezettség elbírálásához még a 200 millió forintos értékhatárt kell figyelembe venni?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező, 


    Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében 2011-ben a kormányzat több intézkedést is bevezetett, ezen változások egyike volt a könyvvizsgálati kötelezettségek előírásainak változása.  Az egyik legfontosabb változás  az értékhatárok megemelése volt, amit  két lépcsőben hajtottak végre (2012-ben és 2013-ban az árbevételi értékhatár 100 millió forintról 200 millió forintra nőtt, 2014-ben pedig 300 millió forintra fog változni), azonban a létszám-előírások nem változtak, vagyis továbbra is 50 fő a határérték.


    Tehát 2014-től egyrészt emelkedik a kötelező a könyvvizsgálat értékhatára. Ennek értelmében, nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.


    A 2013. évi mérlegbeszámoló könyvvizsgálatánál még a 200 millió forintos értékhatárt kell figyelembe venni.


    A számviteli törvény alapján nem kötelező a könyvvizsgálat a 2012. évtől induló üzleti évben, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:


    1. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és


    2. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.


     


    2014-től induló üzleti évre a fenti 200 millió forintos értékhatár 300 millió forintra fog változni.


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. február 10.