Számviteli kérdezz-felelek - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Befektetett eszközök és forgó eszközök, kötelezettségek (26)
  • Eredményre ható tételek (15)
  • Járulékok (23)
  • Kötelezettségek (13)
  • Normál gazdálkodás (14)
  • Saját tőke, céltartalékok, időbeli elhatárolások (28)
  • Számviteli kérdések (244)
  • Támogatások, juttatások kezelése (12)
  • Friss szakmai hírek

  • Most tanuljon adótanácsadónak! (2015-01-29) »
  • Mit ellenőrizhet a munkaügyi ellenőr? (2015-01-28) »
  • Változások az egészségügyet érintő szabályokban (2015-01-28) »

  • Szakértőnk:


    Rebák Szilvia
    közgazdász, okl. könyvvizsgáló

    Számviteli kérdezz-felelek

    Összes kérdés

    megbízási díj

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    40 órás munkaviszony mellett alkalmi online munkát végeznék megbízási jogviszonyban. Az egyik külföldi cégnél (euróban fizet), a másik magyar. Alkalmanként nagyon kis összeg lenne, maximum pár ezer forint ill. 10-20 euro. Ha elvállalnám, milyen adó/járulékfizetési kötelezettségem keletkezne? Az adóbevallásomban hol kellene ezeket szerepeltetnem? Ha a külföldi díjat forintra kell váltanom, milyen árfolyammal számoljak? Miben változna mindez, ha elveszteném a 40 órás állásom?
    Előre is köszönöm válaszát.

    Üdvözlettel,
    Andrea
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező!


    Megbízás esetében akkor kerül sor járulékok levonására, ha a megbízási díj havi szinten eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.


    A megbízási díjból szja szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költség kerül levonásra vagy számlákkal igazolva szja előírások alapján tételes költségek levonására kerülhet sor (maximum a megbízási díj 50 százalékáig). Ezen költséggel csökkentett alap után kell az alábbi járulékokat megfizetni:



    • 10 százalék nyugdíjjárulék

    • 7 százalék egészségbiztosítási járulék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék


    Foglalkoztató (a Megbízó) a fenti megbízás alapján 27 százalékos szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.


    A megbízási jogviszony alapján fizetendő fenti befizetést nem befolyásolja, ha elvesztené a heti 40 órás állását.


     


    Továbbá:


    A magyar cégtől származó bevételből először a fent említett költséghányadot kell levonni, és az így kiszámított jövedelem után 16% szja fizetési kötelezettség keletkezik.


    A külföldi cégtől kapott jövedelem esetén meg kell nézni, hogy egyrészt milyen a szerződés másrészt, hogy a bevételből vonnak-e valamilyen adót.


    Ha nem, akkor ugyanazok a szabályok érvényesek mintha a jövedelmét belföldi társaságtól kapta volna.


    Az adóbevallásban az összevont adóalap részeként egyéb jövedelem soron kell szerepeltetni.


    Az árfolyam elszámolására két lehetőséget ad a törvény: vagy az átutalás megérkezése napján számított árfolyam, vagy az év végi MNB árfolyamon kell átszámítani.


    Amennyiben a külföldi táraság vont le személyi jövedelemadót akkor a kérdés megválaszolása csak a konkrét eset ismeretében lehetséges.


    Szja fizetési kötelezettség nem változik, akkor sem, ha elvesztené 40 órás munkaviszonyát.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. november 6.

    Társasház közös képviselőjének el nem ismert számlája

    Kérdés:
    Tisztelt Számviteli Műhely,
    társasházunk nincs megelégedve a közös képviselő munkájával, akit 3 hónapja bíztunk meg a feladatok elvégzésével megbízási szerződés alapján. Eddig a számlákat ő fizette - csak neki volt jogosultsága a banki utalásra és a házi pénztár kezelésére. Ezt módosítottuk, és most már nem utalhat egyedül, így a saját munkája utáni számlát sem fizetheti ki ellenőrzés nélkül. Az utolsó beérkezett számlája adott hó 31-ei teljesítésű 15 napos fizetési határidővel. Mi ezt a számlát nem tartjuk jogosnak, mert az adott hónap elején bejelentette lemondását, amit a közgyűlés elfogadott, de határozatba nem tudta foglalni, mert nem szerepelt a napirendi pontok között, csak a közös képviselő beszámoltatása az addig végzett munkájáról. Adott hónapban ugyan végzett munkát, amit az előző hónapokban nem végzett el, azok közül egyet tovább intézett, de nem fejezte be még a mai napig sem.Mást nem csinált, még az adott hónap könyvelését sem végezte el.
    Kérdésem: milyen lehetőségünk van arra, hogy ezt a számlát ne fizessük ki. Hivatkozhatunk-e teljesítési kötelezettség elmaradására/elmulasztására, el nem végzett munka számlázására? Ha igen, mit kell tennünk? Ha visszaküldöm a számlát (nem fogadom be)milyen indok kell hozzá (kell-e hozzá indok)? Az előző hónapokban is leszámlázta a szerződés szerinti összeget, de ott sem végezte el a szerződésben meghatározott feladatokat maradéktalanul, ami miatt számon kértük és ezért mondott le.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A számla visszaküldés esetére szigorú feltételek vannak.


    A vitatásnak érdeminek kell lennie, vagyis indoklást kell tartalmaznia, megjelölve a vitatás okát és hátterét.


    Ha a társaság olyan számlát kap, amellyel bármely okból nem ért egyet, azt úgy kell vitatnia, hogy a vitatás vonatkozzon a fizetési kötelezettség



    • jogcímére vagy fennállására (pl. a számla alapját képező szerződéses jogviszony nem jött létre a felek között, illetve a szolgáltatást a számlát küldő fél nem vagy hibásan teljesítette);

    • esedékességére (pl. a számla még nem esedékes, illetve a felek részletfizetésben vagy halasztott fizetésben állapodtak meg); vagy

    • mértékére, összegére (pl. az adós beszámítással élt).


    A fenti tartalmi követelmények közül elegendő közülük egyet megjelölni a vitatásban, de természetesen a több indokra alapozott vitatásnak sincs akadálya.


    A vitatás formája


     


    A követelés vitatásának írásban kell történnie. A bizonyítás megkönnyítése érdekében javasolt a tértivevényes vagy ajánlott levélben történő megküldés, amivel szükség esetén igazolható, hogy a társaság kellő időben a másik fél tudomására hozta érdemi kifogásait.


    üdvözlettel,



    A válasz aktuális: 2014. október 31.

    Bankköltség egyéni vállalkozóknál

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő !

    Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett egyéni vállalkozó ( áfás adószámmal rendelkező )esetében elszámolható-e költségként a bankköltség ?
    A bankszámlán magányszemélyhez kötődő kiadások és bevételek nem jelennek meg.
    Az szja tv. a bevételszerző tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségeket enged elszámolni, ez annak tekinthető?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    Annak tekinthető, amennyiben valójában nem jelenik meg magánszemélyhez kötött pénzforgalom a bankszámlán.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. október 31.

    KATA BT.

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!
    KATA hatálya alá tartozó Bt. szeretné a társaságot megszűntetni (végelszámolni?). Hogy kell eljárni ebben az esetben, hiszen a számviteli törvény alá már nem tartozik.
    Köszönöm.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A 2012. évi CXLVII. tv. 5. § (1) bekezdése rendelkezik a KATA hatálya alá tartozó adózó megszűnéséről. Ezek alapján megszűnik az adóalanyiság a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal. Az adóalanyiság ezen típusú megszűnéséről az adóhatóság határozattal értesíti az adózót.


    Amennyiben a kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozó adózó a tevékenységét év közben megszűnteti, akkor a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségét 30 napon belül a 13KATA nyomtatványon kell megtennie.


    A tv. 29.§ -a szerint a számviteli törvény rendelkezéseit nem alkalmazó kkt, bt. és egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén az eljárás kezdő napját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget az Szt. 2/A §. (4) bekezdése alapján készíti el, azzal, hogy nem kell azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni.


     


    Üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. október 31.

    Fizetendő járulékok

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy ha egy személy alapít egy céget, amelyben ő az egyedüli tag, és a társasági szerződés alapján megbízással látja el az ügyvezetést (díjazást nem kap), valamint 40 órás munkaviszonnyal dolgozik egy másik helyen, akkor az alapított cégben milyen járulékokat kell megfizetni utána?

    Várva mielőbbi válaszukat, köszönettel:

    Tóth Gabriella
    Válasz:

    Tisztelt Tóth Gabriella!


    Az Ön által leírt eset többes jogviszonynak minősül.


    A megbízás keretében ellátott ügyvezetés esetén a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék és a szociális hozzájárulási adó alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem. Azaz járulékot és szociális hozzájárulási adót akkor kell fizetni, ha a társas vállalkozásból jövedelmet vesz fel az ügyvezető.


    üdvözlettel,


     


     

    A válasz aktuális: 2014. október 31.

    Munkahely felszámolás alatti munkavégzés

    Kérdés:
    Tisztelts Cím!

    1997 óta dolgozom/dolgoztam a jelenlegi munkahelyemen. 2010-óta itthon vagyok - jelenleg GYED-en - mostmár a 2. gyermekemmel. Ebben az évben szerettem volna visszamenni dolgozni GYED vagy GYES mellett, de a cég ahol dolgoztam felszámolás alá került. Amíg nem számolják fel a céget addig milyen lehetőségeim vannak a munkavégzésre GYED vagy GYES alatt? Természetesen nem szeretnék felmondani a jelenlegi munkahelyemen, mert akkor elesnék a végkielégítéstől.

    Üdvözlettel: Dóra
    Válasz:

    Tisztelt Dóra!


    A gyermekgondozási díj illetve a gyermekgondozási segély folyósítását nem befolyásolja, ha a gyermek egyéves kora után munkát vállal. A jelenlegi munkáltatónál fennálló fizetés nélküli szabadság alatt más munkáltatónál is elhelyezkedhet. A munkavégzésre nincs időkorlát megszabva. A munkáltató a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően igénybe veheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt. A kedvezmény az anyasági ellátás megszűnését követő hónaptól 45 hónapig alkalmazható úgy, hogy legfeljebb 100.000. forint munkabérig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a foglalkoztatás első két évében, míg ezen bér 14,5 %-a vehető igénybe a foglalkoztatás harmadik évében.


    Kiemelt kedvezmény jár akkor, ha három vagy több gyermek után családi pótlékban részesülő szülőt foglalkoztat a munkáltató. Ha a munkavállaló legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül vagy részesült, akkor az őt alkalmazó munkáltató a foglalkoztatás első három évében maximum 100.000. forint jövedelemhatárig mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében ugyanezen jövedelem után 14,5%-os kedvezményt kap. Ez a kedvezmény az anyasági ellátás megszűnését követő hónaptól 69 hónap végéig, maximum 5 évig alkalmazható. Azaz a nagycsaládosok esetében a kedvezmény két évvel hosszabb ideig jár.


    A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolás birtokában érvényesítheti. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A GYED, GYES folyósítását illetve annak megszűnését az egészségbiztosítási szerv, a társadalombiztosítási kifizetőhely illetve a kincstár igazolja. Nagycsaládosok esetében szükséges továbbá annak igazolása is, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amelyet a kincstár igazol.


    Vállalkozási tevékenység folytatása


    Ha gyermekgondozási díj illetve a gyermekgondozási segély folyósítása mellett a szülő egyéni-, vagy társas vállalkozóként is dolgozhat a gyermek egyéves kora után.


    A GYED mellett folytatott vállalkozás esetén csak a tényleges jövedelem után kell a járulékokat és szociális hozzájárulási adót megfizetni.


    Ezzel szemben, ha a GYES alatt folytat vállalkozói tevékenységet, akkor ez esetben a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg a vállalkozásnak a 27 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni.  (Minimálbér: havi 101.500. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118.000. forint).


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. október 6.

    Pénztárgép

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Egy KATA-s, mentes, egyéni vállalkozást szeretnék indítani, ami mandula mag olajjal, mandula liszttel és magok értékesítésével foglalkozna. Forgalmasabb területeken szeretnénk értékesíteni termékünket, amit saját magunk állítanánk elő.
    Ebben az esetben elég a nyugta adás? Ha igen, akkor van lejelentési kötelezettségünk a NAV felé?

    Válaszát előre is köszönöm!
    Válasz:

    Tisztelt kérdező,


    A kérdésből nem derül ki, hogy milyen keretek között szeretné értékesíteni a termékeket. Vásárokon, különböző közterületeken, vagy üzletben.


     


    Ezzel kapcsolatosan itt talál egy bő tájékoztatót, a kérdés megnyugtató eldöntéséhez: http://www.nav.gov.hu/data/cms291763/Ki_kotelezett_penztargeppel__taxameterrel_teljesiteni_a_nyugtaadasi_kotelezettseget.pdf


    üdvözlettel, 



    A válasz aktuális: 2014. szeptember 1.

    Házipénztár

    Kérdés:
    Kedves Szakértő!

    Házipénztárral kapcsolatosan lenne egy-két kérdésem.

    1. Ha a céges bankkártyával vásárolok a házipénztárban ugyan úgy fel kell tüntetni, mint egy sima készpénzes fizetést?
    2. Lehetséges hogy bevételi pénztárbizonylat tömbből 2 darab legyen? Mi van olyankor ha két tömbbe van vezetve a bevétel?

    Segítségüket előre is köszönöm!
    Üdvözlettel:
    Szabó Zsuzsanna
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    Bankkártyás fizetéshez nem készpénzes számla kapcsolódik.


    A bankautomata vagy kártyalehúzó által kiadott bizonylaton a bankkártya sorszámának egy részlete szerepel (vagy az utolsó négy számjegy, vagy az azt megelőzők), célszerű ezt figyelni, könnyebb kiszűrni az ügyfél által átadott, magánszámlához kapcsolódó bizonylatot.


    Példa a bankkártyás fizetés könyvelésére:


     


    - Kártyás fizetést követően kibocsátott bizonylat könyvelése, irodaszer vásárlás esetén:
     T 515 Nyomtatvány, irodaszer – K 4541 Belföldi szállítók
    - A bankkártyás fizetés könyvelési bankszámlakivonat alapján:
    T 4541 Belföldi szállítók – K 384 Elszámolási betétszámla
     - Terheléssel kapcsolatos bankköltség (ha van ilyen):
     T 532 Bankköltség – K 384 Elszámolási betétszámla
    - Bankkártyás fizetés fedezetének átutalása főszámláról (ha a kártyához külön alszámla tartozik), összege a kifizetett számla bruttó összege:
     T 389 Átvezetési számla – K 384 Elsz. betétszámla
     T 385 Kártyához kapcsolódó betétszámla – K 389 Átvezetési számla
     - Bankkártyával fizetett termékértékesítés:
    T 311 Belföldi vevő – K 911 Árbevétel
    - Jóváírás könyvelése bankszámlakivonat alapján (követelés számla alapján 100, jutalék 5, jóváírt összeg 95):
     T 384 Elszámolási betétszámla – K 311 Belföldi vevő 100
     T 532 Bankköltség – K 384 Elszámolási betétszámla


    üdvözlettel, 



    A válasz aktuális: 2014. szeptember 1.

    Mérlegképes könyvelők regisztrációja

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő !
    Igazolhat-e mérlegképes könyvelői regisztrációhoz szakmai gyakorlatot az a cég ahol nincs a tevékenységi körök között a 69.20 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység vagy ugyan van ilyen bejelentve, de nem ez a főtevékenységi köre? A dolgozó bejelentett munkaköre FEOR:3614 számviteli ügyintéző.
    Köszönettel: Englerth Viktória

    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A szakképesítés megszerzését követően szerzett pénzügyi, számviteli vagy ellenőrzési területen szerzett szakmai gyakorlat vehető figyelembe a nyilvántartásba vételnél, amely független a munkáltató fő tevékenységétől.


     


    Fontos, hogy a szakmai gyakorlatot a szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány kiállítási dátumától kell számítani.


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. szeptember 1.

    Apport adózása magánszemély esetén

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Magánszemély részvénytársaságot alapított szellemi termék apportjával. Pénzbeli hozzájárulás nem volt. A könyvvizsgáló értékelése szerint az apport értéke 15 millió Ft. Az apport a társaság tőkéjében: 5 mFt törzstőke + 10 mFt tőketartalék.
    Kérdés: Az Ön véleménye szerint mi után kell a magánszemélynek személyi jövedelemadót fizetnie: az 5 mFt törzstőke (ennyi részvényt kapott) vagy a 15 mFt apport-érték után?
    Továbbá a társaságnak vagy a magánszemélynek keletkezik EHO-fizetési kötelezettsége, és ebben az esetben van-e maximuma?

    Segítségét előre is köszönöm

    F. Ágnes
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 16. §-a alapján a szellemi termék apportálásakor önálló (szellemi) tevékenységből származó bevétele keletkezik a magánszemélynek. A bevételből a szerzés érdekében felmerült költségek levonhatók, vagy a 10% költséghányad alkalmazható az adózó döntése alapján. A bevételszerzés időpontja a 9. § (2) bekezdés b) pontja alapján az üzletrész-tulajdonjog megszerzésének napja.


     


    A szellemi termék tulajdonjoga tehát megváltozik,  úgy kell tekinteni, mintha azt az eredeti tulajdonos eladta volna, és nem pénzt, hanem üzletrészt kapott volna érte. Ennek megfelelően a társaság által apportként elfogadott összeg (15 millió Ft )az eredeti tulajdonos szellemi tevékenységéből származó bevétele.


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. szeptember 1.