Számviteli műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Befektetett eszközök és forgó eszközök, kötelezettségek (26)
  • Eredményre ható tételek (15)
  • Járulékok (15)
  • Kötelezettségek (13)
  • Normál gazdálkodás (14)
  • Saját tőke, céltartalékok, időbeli elhatárolások (28)
  • Számviteli kérdések (221)
  • Támogatások, juttatások kezelése (11)
  • Friss szakmai hírek

  • Elszámolható üzemanyagárak - 2014. november (2014-10-31) »
  • A pályázati támogatások könyveléséről (2014-10-31) »
  • Amit a rokkantsági járadékról tudni érdemes (2014-10-29) »

  • Szakértőnk:


    Rebák Szilvia
    közgazdász, okl. könyvvizsgáló

    Számviteli műhely

    Összes kérdés

    Adózás - késedelmi kamat, behajtási költségátalány

    Kérdés:
    A Ptk. változásai kötelezővé teszik a vállalkozások közötti szerződésekben a meghatározott mértékű késedelmi kamat, illetve behajtási költségátalány fizetési kötelezettség kikötését. A KIM állásfoglalása szerint a jogosult a beszedéstől eltekinthet, de ez esetben is ki kell értesítse a kötelezettet, illetve 0. számlaosztályban elengedésig nyilván kell tartania a kamatjogosultságot. Tehát értelmezésünk szerint:
    1. Szerződésben kötelezően kikötendők fenti tételek.
    2. Késedelmi kamatlevelet, ill. behajtási költségátalányról szóló értesítőt ki kell küldeni.
    3. Jogosult elengedésig a 0. számlaosztályban, kötelezett a 86. számlacsoportban könyvel.
    4. Elengedést követően 0. számlaosztályból kivezetésre kerül, kötelezettnél 96. számlacsoportban könyvelésre kerül.

    Kérdés: felmerült a gondolat, hogy adózási szempontból jelent-e bármiféle kötelezettséget a késedelmi kamat és behajtási költségátalány elengedése, gondolunk itt arra, hogy esetleg társasági adószámításnál adóalap növelő tételként kell-e szerepeltetnünk mint elengedett követelés, illetve egyéb, a jogosultat az elengedés tényéből adódó hátrányosan érintő következménnyel kell-e számolnunk?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    Sajnos a NAV állásfoglalása még nem érkezett meg a kérdéssel kapcsolatban de, valóban az új Ptk. 6:155. § (2) szerint:


     “Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.”


    A jogszabály viszont csak azt írja elő, hogy amennyiben a jogosult, vagyis a hitelező ezt kéri a kötelezettől, vagy adóstól, akkor ő nem bújhat ki a megfizetése alól, hanem köteles azt megfizetni. Nem tartalmaz a jogszabály viszont olyan kitételt, hogy a kötelezett köteles kérni ezt a tételt az adósától. Ezért a törvényi előírás miatt a jogosultnak ez a 40 euró jár, és kérheti, de nem köteles kérni. Ha pedig nem köteles kérni, akkor tévesek azok a nyilatkozatok, amelyek szerint ennek nem kérése elengedett követelésnek minősül, annak összes kötelezettségével együtt.


    Az idézett törvényhely utolsó sora szerint, a felek szerződéseiben ezt az összeget kizárni nem lehet, azaz olyan kereskedelmi szerződés nem köttethet, amelyben a felek nem engedik kivetni a behajtási átalánydíjat.


     


    Amennyiben viszont követelésként előírták, és azt később elengedték nem feltétlenül jelent adóalapot növelő tételt, mert a 2010. január 1-jétől a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés összege abban az esetben növeli az adózás előtti eredményt, ha az adózó a követelését magánszemélynek nem minősülő kapcsolt vállalkozása részére engedi el [Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pont]. 


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. április 25.

    Foglaló számlázása

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Az lenne a kérdésem, hogy cégünk egy ingatlant kíván értékesíteni egy magánszemély részére.
    Kötöttünk egy adásvételi előszerződét, melybe belefoglaltuk, hogy foglalót fizet a Vevő, majd a fennmaradó összeget X időn belül fizeti meg.

    Kérdésem az lenne, hogy a foglalóról kell-e számlát kiállítanom?

    Köszönöm válaszát!
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    Igen kell. Az előlegként viselkedő foglaló összege magában foglalja az áfát, tehát a vevő levonható áfát, az eladó pedig fizetendő áfát állít be a foglaló megfizetésekor az adott időszak áfa-bevallásába.


    Ha az ügylet a vevő hibájából meghiúsul, a foglaló a Ptk. szabályai szerint „az eladótól” nem követelhető vissza, és ezzel egyidejűleg elveszti az ellenértékbe beszámítandó jellegét is. Erre tekintettel áfaköteles volta is megszűnik, vagyis a „vevő” és az „eladó” a számlát módosítani és a soron következő áfa-bevallásban figyelembe venni köteles.


    Ha az eladó hibájából hiúsul meg az ügylet, akkor a foglaló kétszeres összegét kell a „vevő” felé visszafizetnie. Ilyenkor a kapott foglaló befizetett áfáját számlahelyesbítéssel kell rendezni, hiszen a pénzösszeg ellenérték jellege már nem áll fenn. Az elállás miatt az „eladó” visszafizeti a foglalót. A mintegy „büntetésként”, kártalanításként megfizetett, a foglaló.


     


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 14.

    járulékalapot képező jövedelem kiszámítása

    Kérdés:
    kiegészítő tevékenységet folytató(tényleges nyugdíjas) egyéni vállalkozó vagyok,havonta egyszer számlázok áfamentesen 120-160 000Ftközött órafüggően.hogyan kell a járulékalapot képező jövedelmet kiszámítani?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    Nem derül ki a kérdésből, hogy a vállalkozó költségei hogyan alakulnak, valamint mennyi a tényleges kivét összege.


     


    Érdemes lenne azonban KATA-s vállalkozóként folytatni a tevékenységet, mert a főállásúnak nem minősülő (létezik már legalább heti 36 órás munkaviszonya, vagy saját jogú nyugdíjas) kisadózó személy után havi 25.000 Ft közteher fizetendő.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 14.

    Lakás bérleti díjából levont szja könyvelése

    Kérdés:
    Tisztelt Cím!
    Hogyan számoljuk és kontírozzuk a magánszemélytől bérelt ingatlan bérleti díját és a levont szja-t? Például ha a magánszemély nettó 20ezer Ft bérleti díjat szeretne megkapni? Válaszát köszönöm!
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A személyi jövedelemadóról szóló törvény 16. § (1) bekezdése szerint a bérbeadás önálló tevékenységnek minősül.


    Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosnak önálló tevékenységből származó bevétele keletkezik, amelyből a jövedelem megállapítására választhatja a tételes költségelszámolást vagy a 10 százalékos költséghányad levonását.


    Könyvelése:


    1.  Bérleti díj könyvelése:
    T522 Bérleti díj (T466 ha áfára bejelentkezett) - K 381 vagy 384


    2. Szja és Eho:
    T 381 vagy 384 - K 462 Személyi jövedelemadó és K464 EHO, ha van


     


    3. Az adók utalása :
     T 384 - K 462/464


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 14.

    osztalék kifizetés

    Kérdés:
    2007-be jóváhagyott osztalék nincs még kifizetve.
    3 éve olyan hat. született, hogy később lesz kifizetve a cég pü.-i helyzete miatt.
    Az igazság az, hogy a cég pénzügyi helyzete stabil nem befolyásolná az osztalék kifizetése.
    Az ügyvezető aki többségi tulajdonos arra játszik, hogy közben az általa felvásárolt üzletrészekre esőt majd később nem az akkori tulajdonosnak, hanem saját magának akarja .
    Hogy lehetne elérni, hogy kifizetésre kerüljön a 7éve jóváhagyott osztalék !
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A társaság nyereségének osztalékként való kifizetéséről a tagok, ill. részvényesek (az egyszerűség kedvéért: tulajdonosok) jogosultak határozni.


    Természetesen osztalékfizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a társaság nyereséget ért el. Osztalékfizetés céljára a társaság éves beszámolójában meghatározott adózás utáni eredmény, valamint a korábbi években esetlegesen felhalmozott eredmény-tartartalék szolgálhat. Hiába van azonban eredmény, Kft-k esetében osztalék kifizetésére nem kerülhet sor abban az esetben, ha a társaság saját tőkéje (akár kifizetés következtében, akár anélkül) nem éri el a jegyzett tőke szintjét.

    A társasági törvény alapján, Kft-k esetében osztalékfizetésről kizárólag az ügyvezetés (ügyvezető) javaslata alapján  dönthetnek a tulajdonosok, az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg.

    A fenti szabály tehát több korlátot is állít a tulajdonosok osztalékjogosultságának gyakorlása elé. Nem kerülhet ugyanis az osztalékfizetésről szóló döntés a tulajdonosok napirendjére, amennyiben az ügyvezetés erre nem tesz javaslatot


    Az ügyvezetés a javaslat megtételekor, vagy annak mellőzésekor nem csak a  pénzügyi feltételek teljesítését köteles vizsgálni, hanem figyelembe veszi társaság (vagyis az ügyvezetés) jövőbeni üzleti terveit is.


    Elképzelhető tehát, hogy a társaságban pénzügyileg lenne lehetőség osztalékfizetésre, azonban az ügyvezetés erre, egyéb megfontolások alapján nem tesz javaslatot.


    Amennyiben a tulajdonosok az ügyvezetés ilyen üzleti koncepciójával nem értenek egyet, az egyetlen lehetőségük az marad, hogy lecserélik a társaság ügyvezetését.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 14.

    Elhunyt egyéni vállalkozó esetében vállakozás megszüntetésével járó kötelezettségek

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértők!

    Édesapám egyéni vállalkozó volt, sajnos elhunyt. Teherfuvarozással foglalkozott, és maradt a vállalkozásban egy teherautó, egy pótkocsi, és egy kisteherautó. Mindegyik könyv szerinti értéke 0 forint. Kérdésem az lenne, hogy mint örökösök, milyen fizetési kötelezettségre számíthatunk. Szja, áfa, osztalékadó fizetési kötelezettségünk keletkezik, de mennyi? Hogyan kerülhetőek el ezek a fizetési kötelezettségek, esetleg, ha valamelyikünk folytatná a vállalkozást? Ebben az esetben választható-e alanyi adómentesség, hogy a későbbiekben értékesített gépkocsik után ne kelljen áfát fizetni? Előre is köszönöm válaszukat.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező, 


    Az egyéni vállalkozó halála esetében az aktuális adóévet, valamint a benyújtott bevallásokkal még le nem zárt adózási időszakok tekintetében már nincs olyan személy a jogszabályok alapján, aki önadózás keretében a kötelezettségeket teljesítse. Ezért az eljárási jogszabályok szerint az adóhatóság feladata az adókötelezettség megállapítása soron kívül, az adózó folyószámlájának lezárása, valamint a fennmaradó adófizetési kötelezettségek rendezésére az örökösök - örökrészük mértéke, illetve aránya szerinti mértékben - felhívása.


    Az egyéni vállalkozásról szóló törvény szerint lehetőség van arra, hogy az egyéni vállalkozó halálát követően az özvegye vagy az örököse folytatja a vállalkozási tevékenységet. Ekkor az özvegy, illetőleg az örökös minősül egyéni vállalkozónak, és a vállalkozói tevékenységet folyamatosnak kell tekinteni.


    Ha nincs olyan hátramaradott, aki a tevékenységet folytatni tudja, vagy akarja, akkor a vállalkozás - a vállalkozó halála miatti - megszűnéséről kell beszélni.


    Ebben az esetben figyelni kell arra, hogy ha az örökléssel nem a tevékenységet tovább folytató magánszemély tulajdonába kerülnek a tárgyi eszközök vagy a készletek, akkor az az esemény vállalkozásból való kivonást jelent, és ennek megfelelően kell az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet a tevékenységet folytatónak megállapítania.


    Ez azt jelenti, hogy az átadott tárgyi eszköz és készlet szokásos piaci értéke a vállalkozói bevételt növeli, és a az átadott tárgyi eszköznek az örökség megnyíltának napjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege költségként számolható el.


    Ha a tevékenységet nem folytatja valamely örökös tovább, a megszűnés szabályait kell alkalmazni a bevételek megállapítása során, ha a vállalkozás készleteit, eszközeit az örökösök eladják, az náluk vagyonátruházásból származó jövedelem keletkezéséről kell beszélni, amely körben a vállalkozásban nyilvántartott értékét kell tekinteni az örökösnél szerzés kori értéknek.


     


    Áfa szempontjából az alany mentesség választás, nincs hatása a tárgyi eszközök értékesítésének, ugyanis az Áfa tv. 193.§ (1) bekezdés a) pontja értelmében az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében tárgyi eszközként használt termék értékesítése során, ezért az ügylet áfa-kötelezettségét az általános szabályok szerint kell megállapítani, pl. belföldi adóalany részére történő értékesítés esetén a 27% áfát fel kell számítani. Az adót a terméket értékesítő adóalany, tehát az Önök vállalkozása fizetni meg.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 9.

    Kárrendezés könyvelése egyéni vállalkozónál

    Kérdés:
    Egyéni vállalkozó tehergépjármű javításról szóló számláján (a vállalkozó nevére lett kiállítva a számla) feltüntetésre került, hogy mennyi az ügyfél által fizetendő önrész ( ami megegyezik az áfa összegével) és mennyi a biztosító által fizetendő rész ( ami megegyezik a számla nettó értékével). A biztosító a számla kiállítójának fizeti az általa fizetendő részt. Hogyan tudom lekönyvelni a számlát, valamint a biztosító által fizetett részt az egyéni vállalkozónál?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A szerviz számlát költségként a biztosító kártérítését bevételként kell elszámolni. A javíttatás térítendő bruttó költségét az önrésszel csökkenti. 


     


    A számla alapján kell az áfát is könyvelni, ha az levonható, levonható áfaként, ha nem vonható le, akkor a szolgáltatás költségét növelő tételként. Az áfa-levonás korlátozó szabályok önrésszel, kárral kapcsolatos speciális korlátozást nem tartalmaznak, így a levonható áfa-összeg meghatározásánál az általános szabályokat kell figyelembe venni. Az áfa alapja az az összeg lesz, amely után az áfa-levonás érvényesíthető.


    üdvözlettel

    A válasz aktuális: 2014. április 9.

    Jóváíró számla alapján kapott bónusz könyvelése

    Kérdés:
    Szeretnék segítséget kérni a szállítótól kapott bónusz könyvelésével kapcsolatban. Szerződés alapján 2 % bónuszt kapunk az áru beszerzések után, amiről jóváíró számla érkezik. A számla értékét átutalták bankszámlánkra. Én 92 árbevételre könyveltem a szállítóval és az áfával szemben, de nem vagyok benne biztos, hogy ez így jó.
    Köszönöm a segítséget.
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A rabatt vagy bónusz nyújtására akkor van lehetőség, ha még az egyes ügyletek teljesülése előtt az eladó és a vevő szerződésben egyértelműen tisztázta azokat a feltételeket, melyek teljesülése esetén a (szintén szerződésben) meghatározott mértékű (nagyságú) engedmény jár. Ez általában egy időszak alatt a vevő részéről teljesített vásárlás (forgalom) összértékéhez, vagy összmennyiségéhez kötött.


    Mivel az engedmény nem konkrét termékhez vagy szolgáltatásnyújtáshoz, hanem egy adott időszak alatt elért összforgalomhoz kapcsolódik, ezért az egyes - az adott időszakban beszerzett - termékek, szolgáltatások értékét utólag nem változtatja meg, sem a bekerülési értéket, sem a kapcsolódó általános forgalmi adót a vevőnél. Az engedmény összegének elszámolása a szerződéses feltételek teljesüléséhez kötött, a számvitelben a vevőnél egyéb bevétel, a szállítónál egyéb ráfordítás keletkezik.


    üdvözlettel, 

    A válasz aktuális: 2014. április 9.

    Kuponos értékesítés

    Kérdés:
    Tisztelt Cím!

    Érdeklődni szeretnék, hogyan lehet a következő helyzetet jogilag helyesen megoldani:
    Kuponos értékesítés esetén cégünk csak közvetítő szerepet játszik a termék eladásában, azaz számla vagy nyugtaadási kötelezettsége a szolgáltató cégnek van a vevő felé. Abban az esetben, ha a szolgáltató cég az irodánkban is átvehetővé teszi a termékét, azaz nálunk is át lehet venni a terméket, akkor neki egy nyugtatömböt kell adnia, amibe kiállíthatjuk a vásárlóknak a nyugtát (a vásárlók már előre átutalják a kupon értékét nekünk, a közvetítő cégnek)
    Ez így működőképes és minden szempont szerint helyes eljárás? Vagy lehet ezt helyesen megoldani?

    Üdv:
    Katalin
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    A kérdésből nem derül ki, hogy tulajdonképpen a cég mivel foglalkozik, de ha kuponforgalmazóról van szó, akkor a kuponforgalmazó interneten a vevőnek kuponokat ad el, az tehát nem minősül sem az Áfa-tv., sem az Szt. szerint árbevételnek. A kuponforgalmazónak a vevő számára olyan bizonylatot (nem számlát) kell kibocsátania, amely dokumentálja a megvásárolt kuponok mennyiségét, értékét, a kuponok jelölő adatait, esetleg a vevő nevét, a beváltás helyét, határidejét, a beváltható termék, szolgáltatás megnevezését, illetve azokat az adatokat, amelyek a kuponkibocsátóval történő elszámoláshoz, illetve a kuponok beváltásához szükségesek. Ezekről a 0. számlaosztályban indokolt a nyilvántartást vezetni.


    Amikor a vevő által átutalt összeg (a kuponok vétel­ára) a kuponforgalmazó bankszámlájára megérkezik, akkor kell a kuponforgalmazónál a pénzmozgást könyvelni (T 384 - K 479), kimutatva azt a kuponkibocsátóval szembeni kötelezettségként. Ez a kötelezettség akkor szűnik meg, ha a kuponok árát a kuponforgalmazó a kuponkibocsátónak - a kuponokkal való elszámoláskor - ténylegesen átutalja (T 479 - K 384). Az átutalás bizonylata a kuponkibocsátóval történő elszámolás, számlázni nem kell! A kuponkibocsátó is csak a pénzmozgást könyveli (T 384 - K 479).


    A kuponforgalmazó áfaköteles tevékenységet végez azzal, hogy az interneten kuponokat értékesít. Ezért jutalékot kap, amelyet a kuponkibocsátó felé áfával növelten a kuponforgalmazó számláz, és a fizetendő áfa nélküli összeget árbevételként, a kuponkibocsátó igénybe vett szolgáltatások költségeként számol el.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 6.

    Fordított áfa

    Kérdés:
    Üvegezéssel foglalkozó cég - TEÁOR 2312 síküveg továbbfeldolgozása - alvállalkozóként ablak - és ajtó üvegeket cserélne ki, illetve újakat rakna be.
    Kérdésem Szűcs Imre úr felé: Kell ebben az esetben
    alkalmazni a fordított áfát?
    Válasz:

    Tisztelt Kérdező,


    Amennyiben a tevékenység építési engedélyhez kötött, illetve alvállalkozója egy építési engedélyhez kötött tevékenységet végző fővállalkozónak akkor igen, egyéb esetben nem.


    üdvözlettel,

    A válasz aktuális: 2014. április 6.