Számviteli műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Befektetett eszközök és forgó eszközök, kötelezettségek (26)
  • Eredményre ható tételek (15)
  • Járulékok (11)
  • Kötelezettségek (13)
  • Normál gazdálkodás (14)
  • Saját tőke, céltartalékok, időbeli elhatárolások (28)
  • Számviteli kérdések (194)
  • Támogatások, juttatások kezelése (11)
  • Friss szakmai hírek

  • Ha nincs osztalék, nincs bér sem? (2014-04-17) »
  • Mentesség ESZJ fizetése alól (2014-04-17) »
  • Csak kézzel tölthető ki a 1329-es adóbevallás néhány sora (2014-04-16) »

  • Számviteli műhely

    Összes kérdés

    Civil szervezetek

    Kérdés:
    Először is elnézést szeretnék kérni ha rossz helyen teszem fel a kérdésemet , de nem találtam megfelelőt a kérdésem , vagy inkább a segítség kéréshez. Azután szeretnék érdeklődni hogy , hogy hogyan tudok annak a feltételnek megfelelni hogy a civil szervezeteket is könyvelhessem , mert úgy gondolom hogy valami kiegészítés vagy teljes továbbképzés biztos szükséges, ha igen akkor hol és mikor lesz erre lehetőségem , kérem legyenek szívesek ebben nekem segíteni. A rendes mérlegképes továbbképzést Békéscsabán szoktam elvégezni. Október - november tájékán. Köszönettel Csatlósné
    Válasz:

    A Számviteli törvény valamint a 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet előírásaiból adódóan a vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezetnél, továbbá a közalapítványnál a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, a beszámoló elkészítését mérlegképes könyvelői (vagy azzal egyenértékű) képesítéssel avagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező természetes személy köteles végezni alkalmazottként, tagként vagy egyéni vállalkozóként. E személynek – az Sztv. 151. § (3)–(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba történt bejegyzés alapján – a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) is rendelkeznie kell. A feladatellátó lehet azonban olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaság is, amelynek a feladat végzésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel a képesítési és az engedélyre vonatkozó kritériumoknak. [224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet 18. §]
    A fenti kötelezettség alól mentesül az a civil szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg.
    A fentiekből látszik,  hogy egyenlőre  kiegészítés nem szükséges, vállalkozási szakon végzett mérlegképes könyvelő is elláthatja a feladatot.
    Tervben van ezzel kapcsolatosan a változás, amelyet amennyiben aktuális, honlapunkon közzétesszük.

    A válasz aktuális: 2013. szeptember 3.

    0-ra leírt tárgyi eszközök kivezetése

    Kérdés:
    Segítséget kérek !

    Több olyan tárgyi eszközünk van, aminek az értéke már 0. A kisértéküek is mennyiségileg nyílvántartottak.
    Most selejtezni szeretnénk, és kivezetni a nyílvántartából ezeket. Hogyan könyveljem ?
    Válasz:

    A tárgyi eszközök selejtezését, az állományból történő kivezetését indokolt megfelelően dokumentálni. Ilyen dokumentum lehet a selejtezési jegyzőkönyv, amelynek tartalmaznia kell - többek között - azt, hogy mi történjen a tárgyi eszközök közül kivezetett eszközzel.
    Könyvelése:
    Először a brutttó érték kivezetésére kerül sor  T 86 - K  14 Tárgyi eszköz bruttó értéke
    majd következik az értékecsökkenés:  
    T 149  Tárgyi eszköz écs  - K 86

    A válasz aktuális: 2013. szeptember 3.

    végelszámolás

    Kérdés:
    Egy BT végelszámol, 2 éve nem tevékenykedik.Nincs pénze, vagyona, de van tagi kölcsöne, amit a tulajdonosok a NAV tartozásra fizettek be.Most végelszámol, de van még NAV tartozás, amit ismét csak tagi kölcsönnel tud kifizetni.Hogyan tud így végelszámolni? Hogyan tudom lezárni a könyvelést?
    Válasz:

    A végelszámolási eljárás befejezéséhez a társaságoknak rendezniük kell kötelezettségeiket. Ez azt jelenti, hogy a végelszámolást addig nem lehet befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása van, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.
    Amennyiben az adózónak még vissza- illetve kifizetetlen, tagok által nyújtott kölcsön kötelezettségük van, azt a végelszámolás zárásáig az alábbi módok valamelyikével
    rendezni kell:
    1) vissza- illetve kifizetik
    2) a tagok lemondanak róla, elengedik
    3) felszámolást kezdeményeznek.
    Amennnyibena tagi kölcsön elengedésre kerül  azt rendkívüli bevételként kell elszámolni. Az ellenszolgáltatás nélkül történő lemondást azonban  be kell jelenteni a NAV felé ajándékozási illeték megállapítására az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül.

    A válasz aktuális: 2013. augusztus 5.

    Jegyzett tőke emelés

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Adott egy Kft 10.000 e Ft-os jegyzett tőkével. Van 3 tulajdonosa a cégnek, akik most úgy döntöttek, hogy jegyzett tőke emeléssel tulajdonrészt adnak 3 újabb tagnak mondjuk 1-1 %-os részesedéssel, tehát fejenként 100 e Ft-tal, összesen 300 e Ft-tal emelnék a jegyzett tőkét. A cég saját tőkéje 250.000 e Ft a 2012-es beszámoló alapján. Lehetséges-e ilyen formában a jegyzett tőke emelése és van-e valami adóvonzata az új tagok belépése kapcsán, hisz a későbbiekben az új tagok a jegyzett tőke arányában majd jogosultak lesznek a saját tőke 1-1 %-ára is. Az tiszta, hogy az osztalék felvételénél a 16% forrásadó és 14% Ehó kifizetőként levonandó és megfizetendő.
    A logika szerint majd akkor kell az új tagoknak (és a régieknek is) adót fizetni,ha esetleg elidegenítik a tulajdonrészüket és a bekerülési értékkel csökkentett bevétel után adóznak.
    Lehetséges-e ilyen formában a jegyzett tőke emelés és mire érdemes odafigyelni a végrehajtás során, hogy kiálljon egy esetleges NAV vizsgálatot is a tőkeemelés?

    Köszönettel
    Válasz:

    A törzstőke felemeléséről a taggyűlés dönthet egyszerő szótöbbséggel meghozott határozattal, ha a társasági szerződés nem tartalmaz szigorúbb szabályozást.
    A tőkeemelésről döntő taggyűlési határozatnak tartalmaznia kell a felemelt törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek értékét, a tagok által a tőkeemelés során fizetendő (szolgáltatott) vagyoni hozzájárulás értékét, módját és idejét.
    A törzstőke felemelhető az új tag pénzbeli, vagy nem pénzbeli hozzájárulásával,  tehát a fent vázolt esetnek nincs akadálya.
    Az új tagok valóban jogosultak majd a jegyzett tőke arányában a saját tőke arányos részére, ami után az esetleges  jövedelemszerzés időpontjában keletkezik adófizetési kötelezettség. Az adó alapja ebben az esetben a jegyzett tőkén felüli saját tőke rész.

    A válasz aktuális: 2013. augusztus 1.

    Szellemi termék

    Kérdés:
    Cégünk gépi hímzést végez. Egy-egy termék hímzését saját munkavállalónk egy fájl formában megalkotja amiről aztán a gép mint egy utasítást kezel és legyártja a megfelelő terméket. Előfordul, hogy a partner elkéri ezt a fájlt amit más gépen is fel lehet használni, hímezni lehet az adott terméket.
    Kérdésem ezt a fájlt mint szellemi termék nyilvántartásba kell vennem? Értékesíthetem mint önálló termék ha nincs ilyen tevékenységem? Ez softvernek minősül? Köszönettel Dósáné
    Válasz:

    A választ azzal kezdjük, hogy nem attól lesz valami szellemi termék, mert annak nevezzük. A szellemi termékek közé sorolandó immateriális javakat az Szt. 25. §-ának (7) bekezdése részletezi.
    Ha a file  tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet, szellemi termékként az immateriális javak között nyilvántartásba kell venni [Szt. 25. §-ának (7) bekezdése]. Az immateriális jószág bekerülési értékét is a Szt. 47-51. §-ai alapján kell meghatározni. E szerint a bekerülési érték az eszköz megszerzése, létesítése használatbavétele érdekében a használatbavételig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.
    Ha a szellemi termék használati jogát értékesíti a társaság, akkor valójában jogot alapított, és annak a vevővel kötött szerződés szerinti értékét - az áfa felszámításával - számláznia kell, az áfa nélküli ellenértéket árbevételként kell elszámolnia. (A szellemi termék bekerülési értékét terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával kell a költségek között kimutatni.)


    A válasz aktuális: 2013. július 15.

    kft tulajdonosának kilépése

    Kérdés:
    Van egy kft, melynek egyik tulajdonosa (három tulajdonos van) kilépne. A kérdésem az lenne, h. elegendő az alapításkori hozzájárulást kifizetni, vagy az eredményekkel módosítani kell azt? Illetve még az is kérdésem, h. lehetséges-e a tulajdonos kifizetése eszközökkel? (pl. építési anyag)
    Mielőbbi válaszát előre is köszönöm.
    Válasz:

    Ha a két tag a társaságból kilépett, akkor az üzletrészét a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával be kell vonni, annak névértékével csökkeni fog a jegyzett tőke összege.
    A tőkeleszállítás tőkekivonással valósul meg. Ez esetben terheli a kilépő tagokkal szembeni elszámolási kötelezettség a kft.-t, és a Gt., illetve a Szt. szerint kell megállapítani a törzstőkén felüli vagyonból (eredménytartalékból, tőketartalékból) a kilépő tagokat megillető összeget.
    Természetesen a kilépett tagokkal való elszámolás eszköz átadással is lehetséges ebben az esetben azonban ügyleni kell az áfára.

    A válasz aktuális: 2013. július 15.

    Szociális hozzájárulási adó kedvezmény elvonás

    Kérdés:
    A 48/2013. (II. 21.) Korm. rendelet (a központi költségvetési szervek szociális hozzájárulási adó kedvezmények igénybevételéből eredő kiadási megtakarításai befizetésének rendjéről)alapján, hogyan kell számvitelileg elszámolni a szociális hozzájárulási adó, a megállapított kedvezmény és befizetési kötelezettség összegét? Pontos könyvelési tételeket szeretnék kérni.
    Válasz:

    A  költségvetési szervek a kedvezményt nem kapják meg, ellenben adatszolgáltatási kötelezettségük van  a MÁK felé, így a változás számukra az, hogy a feladatuk lett több
    A MÁK összesítőt fog küldeni ahol két sorban jelenik meg a  27%-os  szocho, egyrészt a kedvezmény nélküli összeg és a kedvezmény összege.
    Könyvelni  lehet két tételben az összesítő alapján, de könyvelhető változatlan formában egy összegben is.

    A válasz aktuális: 2013. június 21.

    Belföldi engedményezésre vonatkozó szerződés

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!
    Szíves segítségét kérném szépen az alábbi események könyvelésében.Adott egy Bt. árukészletének nettó értéke 2013.03.01-én 3 500 000,-ft/leltárívek alapján/.Tartozik 2 600 000,-ft bérleti díjjal a számára üzlethelyiséget bérbeadó "A" kft-nek. Az "A" kft.a fennálló bérleti díj tartozás kiegyenlítésére készített egy belföldi engedményezésre vonatkozó szerződést, amelyben a bt. az engedményező,az "A" kft. az engedményes, és a készletet megvásároló "J" kft. az engedményezett.A Bt. által kiállított számla és a "J" kft-nek eladott árukészlet számla szerinti értéke bruttó 2500 000,-ft-ot,jelen szerződéssel az "A" kft engedményesre engedményezi a vele szemben fennálló kötelezettségek teljesítésére. A Bt. az engedményezett követelést oly módon ajánlja fel a "J" kft részére, hogy 2 500 000,-ft közvetlenül az "A" kft. bankszámlájára utalja át.Az árukészletet az "A" kft felleltározta és átadta a "J" kft-nek. A Bt. könyvelésében hogyan kell ezeket az eseményeket könyvelni, a könyvekben szereplő nettó árukészlet 3500 000,-ft és az értékesítéskori nettó ár különbségét értékvesztésnek kell elszámolni?
    Segítségét kérném a kontírozási tételekben is.
    Megköszönöm a válaszát.
    Tisztelettel:Kné
    Válasz:

    Az engedményezésnél az alábbiak szerint kell eljárni:
    A készlet kivezetése a könyvekből könyv szerinti értéken:
    T 86.  Átruházott engedményezett készlet  könyv szerinti értéke
      K 31-36. Követelések
    Az engedményes által elismert érték elszámolása:
    T 368. Egyéb követelések
      K 96. Értékesített, átruházott (engedményezett) készlet elismert értéke
    Pénzügyi rendezés
    T 384. Elszámolási betétszámla
      K 368. Egyéb követelések
    Amennyiben nincs pénzügyi rendezés akkor
    T 86. Egyéb ráfordítás
        KI 368. Egyéb követelés
    A vállakozásnak az eseményt analitikus nyilvántartásban rögzítenie kell

    A válasz aktuális: 2013. június 21.

    Pótbefizetés helyesbítése

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértők!

    Betéti társaságnál a negatív saját tőkét 2006-ban banki átutalással pótbefizetéssel ellentételezték. Jelenleg is lekötött tartalékban szerepel az összeg, a cégben azóta nem keletkezett nyereség, nem működik.
    Az egyik probléma, hogy a társasági szerződés nem rendelkezik pótbefizetésről. A másik pedig, hogy a Gt. csak a Kft-nél említi a pótbefizetés lehetőségét, ügyvédünk szerint Bt-nél nem lehetséges pótbefizetéssel élni.
    Önellenőrzéssel helyesbíteném, de hogy lehet orvosolni a helyzetet?
    Válasz:

    A társaság valóban nem Gt. és Szt. előírásai szerint járt el.
    A tulajdonostól kapta, de nem lehet pótbefizetés, akkor célszerűen tagi kölcsönként kellett volna kimutatnia. Mivel nem ezt tette, a hibát önellenőrzés keretében kell korrigálnia. a pótbefizetést stornírozni kell ( 4143 T- 384 K ) és a befizetett összeget tagi kölcsönként kel előírni.( 381T  -  449 K ).

    A válasz aktuális: 2013. június 4.

    Alapítvány - Könyvvizsgálat

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Azt szeretném megtudni,hogy közhasznú iskolai alapítványunk (a következő adatok mellett: évi 200.000 - 500.000 Ft (ADÓ 1%) bevételünk, egyéb bevétel nincs, kiadás: támogatások, banki költs., könyvelés) szükséges-e könyvizsgálót megbízni, illetve kettőskönyvitelről visszatérhet-e egyszeresre a jővőben?
    Köszönettel
    Válasz:

    A beszámoló – a 224-es Korm. rend. szerint – lehet:
    •    egyszerűsített beszámoló,
    •    egyszerűsített éves beszámoló,
    •    a szervezet választása alapján az Szt. szerinti éves beszámoló.
    Egyszerűsített beszámolót készíthet, s ez esetben egyszeres könyvviteltköteles vezetni az az egyesület, alapítvány, köztestület, lakásszövetkezet, amely
    •    nem végez vállalkozási tevékenységet, az éves (alaptevékenységi) bevételösszegétől függetlenül, vagy
    •    vállalkozási tevékenységet is végez, de éves együttes (alaptevékenységi és vállalkozási) bevétele két egymást követő évben, évenként az 50 millióforintot nem haladja meg.

     Az egyszerűsített beszámoló részei: egyszerűsített mérleg, eredménylevezetés.

    Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál a szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintreátszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió forintot.
     Ha az üzleti évet megelőző két üzleti évegyikének vagy mindkettőnek az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre (új alapítású szervezeteknél), akkor a tárgyévi várható (ár)bevételt és – ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított)  (ár)bevételt kell figyelembe venni. Ezzel azonos a szabályozás az egyházi jogi személyek könyvvizsgálati kötelezettségére vonatkozóan.
    Az a szervezet, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett – mert például nem
    végez vállalkozási tevékenységet, vagy végez ugyan, de nem lépi túl az előzőek
    szerinti 200 milliós határértéket – saját elhatározásból is dönthet arról, hogy
    beszámolója felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg (önként vállaltkötelezettség).

    A válasz aktuális: 2013. június 4.