Számviteli szakmai műhely
Összes kérdés
Támogatás elszámolása
Ha nem érkezett meg csak mérlegkészités után, akkor nem lehet beállitani az átmenőbe, csak a következő évben. Akkor is igy van ha a mérleget leadom o3.hóban, tudom hogy meg fog érkezni a támogatás o5.31-ig, és meg is érkezett?
Ha még sem érkezik meg de a mérlegbe bekerült, akkor most önreviziózás a megoldás?
A támogatás elszámolása sokrétű, és a kértésből nem derül ki a pontos cél, ezért feltételezzük, hogy működési célú támogatásról van szó.
A működési költségre kapott támogatások elszámolása a következő:
A működési költségre visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást nem rendkívüli bevételként, hanem egyéb bevételként kell elszámolni. Az összemérés elvéből adódik, hogy az egyéb beételként elszámolt támogatás összegéből a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget az adóév végén a passzívák között kell kimutatni.
Ha a támogatás összege a mérleg fordulónapjáig megérkezik, akkor az elszámolás a következő:
T 384 Elszámolási betétszámla K 9634 Költségek, ráfordítások
ellentételezésére kapott támogatás
Ha az üzleti évhez kapcsolódó igényelt támogatás összege a mérlegkészítésig
megérkezik, akkor a könyvelés a következőképpen változik:
T 391 Bevételek aktív időbeli K 9634 Költségek, ráfordítások elhatárolása ellentételezésére kapott támogatás,
Sajnos hiába tudom, hogy az adott kérdésben szereplő támogatás meg fog érkezni májusig, ha a mérlegkészítés időpontja március akkor sajnos nem szabad lekönyveni, önrevíziózni kell!
innovációs járulék bevallás "önellenőrzése"
Az lenne a kérdésem, hogy hogyan tudom korrigálni a következőt. 2011-re azt hittem, hogy első alkalommal innovációs járulék köteles lett a cég, amelyet könyvelek. Az első negyedévre elküldtem a Nav-hoz egy 1101-es bevallást, utána pedig elküldtem a 1149-es bevallást is. Mind a kettő bevallás innovációs járulék-előleget tartalmaz. Mint kiderült, csak idéntől (2012-től) vagyunk járulékkötelesek. Hogyan tudnám a bevallásokat önellenőrizni és a befizetett összeget átvezetni? A NAV archivumban a következőt találtam:
"Önellenőrzés
2008/23
Archívumba került: 2008.12.31.
Az önellenőrzés az önadózás rendszeréből adódó jogosultság. Ha ugyanis az adózónak saját magának kell megállapítania és bevallania az adóját és költségvetési támogatását, akkor lehetővé kell tenni számára, hogy tévedését utóbb módosítsa, vagy ha mulasztott, mulasztását pótolja. Az önellenőrzés csak azokra a kötelezettségekre, jogosultságokra és támogatásokra terjed ki, amelyet az adózó állapít meg. Az önellenőrzés nem terjed ki a társaságiadó-előlegre, a társas vállalkozást terhelő különadó-előlegre és az innovációs járulékelőlegre, bírságra, késedelmi pótlékra és költségekre, továbbá az adózó gazdasági döntéseire. Nem minősül gazdasági döntésnek, ha az adózó nem érvényesíti az őt megillető valamely adókedvezményt. Ezt később – az elévülési időre tekintettel – az önellenőrzés keretében is érvényesítheti, amennyiben az anyagi jogszabály nem tartalmaz e tekintetben eltérő rendelkezést."
Ezek alapján nem önellenőrizhetem a bevallásokat, de akkor hogyan javíthatom a hibámat?
Köszönöm előre is a választ!
Üdvözlettel:
Polgári Dóra
u.i: Köszönöm, nagyon jó volt a mai napi érdi Adókonferenciájuk!
Az előleget valóban nem lehet önellenőrizni. Az innovációs járulék éves kötelezettségére be kell adni a bevallást, amelyen 0 Ft kötelezettség szerepel, így az előleg túlfizetésként jelenkezik majd.
végelszámolás
Bevételi nyilvántartást vezető EVÁS BT végelszámolással szeretné a társaságot megszüntetni 2012-ben.
Kérdésem az, hogy a végelszámolásnak milyen lépései, és ehhez kapcsolódó könyvvizsgálati és bejelentési kötelezettségei vannak?
A Bt.. EVA alá tartozása megszűnik a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal. A végelszámolás ideje alatt már nem EVÁ-s, eszerint kell a megszűnést elkészíteni.
Első lépésként a végelszámolás kezdő napjával egy adatmódosító lapon át kell jelentkezni a társasági adó tv.hatálya alá, ill. dönteni kell áfa hatályról is Célszerű – amennyiben a törvényi feltételek fennállnak - alanyi mentességet választani.
Ezzel a nappal kezdődik meg a cég végelszámolás alatti adóéve, amiről nyitómérleget kell készíteni tényleges leltár alapján.
Meghiúsult beruházás
Adott X Kft., amely 161 főkönyvi számán több tízmilliós tétel van egy adott beruházás várható megvalósulásához kapcsolódóan. Az összeg tartalma: szakértői díjak, tanulmányok, illetékek - lévén pályázati forrásból valósult volna meg a beruházás, tehát a kiadások a pályázati anyag előkészületeihez kapcsolódnak. Megvalósulás esetén ráaktiváltuk volna a kivitelezett beruházásra. Most viszont egyértelmű, hogy a dolog nem fog megvalósulni. A 161 számon várakozó tételeket ki kell vezetni mint eredményt rontó tétel (mivel nem dologi kiadások, a selejtezés, továbbértékesítés nem jöhet szóba).
KÉRDÉS: Mely főkönyvi számokon át kerül a ráfordítások közé?
53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha
b) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan;
besikolázás
A tanfolyam 150e, vizsgadíj 88e.
Kérdésem , hogy hogy jár a legjobban a cég, ha szakképzési terhére vagy ha költség terhére számolja el? a cég 2011 évi szakképzésije 116e .
Szakképzési hozzájárulás terhére semmiképpeni!
A szakképzési hozzájárulás legfontosabb változása, hogy 2012-től nincs lehetőség csökkenteni a bruttó kötelezettséget sem fejlesztési támogatásról szóló megállapodással, sem pedig a saját dolgozók képzési költségének elszámolásával.
Költségként viszon elszámolható, mert az Szja tv. 4§ (2) értelmében nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog stb.) használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés)
Üzletrész
Egy Kft-nek van egy 90%-os, valamint egy 10%-os tagja. A cég saját tőkéje 100 Mft-ot, a jegyzett tőkéje 10 Mft. Ebből a 90%-os tulajdonosnak 9 Mft, a 10%-os tagnak 1 Mft a tőkéje. A 10%-os tag a tulajdonrészétől megválna 50 Mft-ért. Ezt a Kft. saját maga vásárolná meg, majd később bevonná. Ebben az esetben a 10%-os tag többet kapna,mint amennyi arányosan járna neki a saját tőkéből. Ezt hogyan kell könyvelni, valamint kinek kell itt az szjat-, eho-t megfizetni?
Létezik olyan megoldás a 10%-os tulajdonos pénzbeni megváltására, ahol nem a kifizetőnek, hanem majd a magánszemélynek kell adóznia?
Üzletrész értékesítés:
az eladási ár könyvelése:
T 366 - K 9751, majd a pénzügyi rendezéskor: T 384 - K 366;
- a könyv szerinti érték: T 8751 - K 371;
- ezt követően a 9751 és a 8751 számlákat össze kell vezetni
a különbözet összegében meg kell állapítani, hogy az üzletrész értékesítésének mennyi az árfolyamnyeresége (ha a 9751. számla a nagyobb összegű
Az üzletrész értékesítés után a magánszemélynek van:
16 % szja és
14 % EHO ( max.: 450 ezer Ft ) fizetési kötelezettsége, amelyet a kifizető fog levonni és bevallani.
pénztárkönyv elévülési ideje
Kérdésem az lenne, hogy meddig kell megőriznie egy egyéni vállalkozónak a pénztárkönyveit a számlákkal együtt? A pénztárkönyv leselejtezhető? Ha igen, akkor hogyan? Csak egy egyszerű selejtezési jegyzőkönyvet kell kitölteni, amilyen a nyomtatványboltban beszerezhető?
Köszönettel: Kovács Réka
Elvileg mivel az egyéni vállalkozó az adóelévülési idő után az általános szabályok szerint selejtezheti a pénztárkönyvet.
Figyelembe kell venni azonban, hogy az Art . szerint adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet ellenőrzést tekintettel arra, hogy annak eredményessége alapvető feltétele az adózó birtokában lévő bizonylatok, iratok vizsgálata.
Áfa
Az Áfa-tv. 120. §-ának a) pontjában megfogalmazottakból az következik, ha az adóalany a terméket, a szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet a termékbeszerzéshez, a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított. Mivel a saját vállalkozásban végzett beruházás adóköteles termékértékesítés, az előállításhoz felhasznált termék, igénybe vett szolgáltatás előzetesen felszámított áfája az általános szabályoknak megfelelő módon és időben levonható, függetlenül attól, hogy a saját vállalkozásban előállított tárgyi eszköz adóköteles vagy adómentes tevékenységet fog szolgálni.
A beruházás aktíválásakor meg kell állapítani:
- a felhasznált anyagok költségként elszámolt bekerülési értékét,
- a külső vállalkozók által számlázott munkák költségként elszámolt összegét, továbbá
- a korszerűsítést végző saját dolgozók közvetlenül elszámolt munkabérét, annak járulékait, az egyéb közvetlen költségeket,
és ezek együttes összegét kell a saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint elszámolni
A bekerülési érték lesz a fizetendő áfa alap.Ha a tárgyi eszközt kizárólag adóköteles tevékenységhez használják , akkor ez az áfa le is vonható teljes egészében.
Elektronikus számla befogadása
Szeretném kérdezni, hogy milyen feltételei vannak egy cégnél az elektronikus számla befogadásának?
Köszönöm.
Az e-számlákkal kapcsolatos legfontosabb feladatok:
• érkeztetés, iktatás
• jóváhagyás
• feldolgozás (könyvelés)
• megőrzés
Az elektronikus számla formátuma a kibocsátótól függően változhat; általában egy elektronikusan hitelesített, az ember számára nehezen értelmezhető, .xml állományból, valamint az ügyintéző számára betekintést biztosító képfájlból áll.
A törvény előírja, hogy az e-számlákat csak eredeti, elektronikus formában lehet megőrizni, mivel adóigazgatási azonosításra kizárólag ebben a formában alkalmas
Az elektronikus számlák megőrzésére a befogadói oldalon ugyanazon előírások vonatkoznak mint a számla kibocsátójánál, vagyis az e-számlákat a 2000 évi C törvény (a számvitelről) 169 §-ban meghatározott ideig szükséges megőrizni.
A részletes szabályokat a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007 (XII.29.) GKM rendelet (Digitális archiválás szabályai) tartalmazza.
Készletek selejtezése, szabályai és gyakorlata
A régebbi kérdések között nem találtam olyat, ami a segítségemre lenne, ezért bátorkodom újat feltenni.
Egy építőipari vállalkozás árukészleteinek selejtezésénél ütköztünk akadályba.
A cégben jelenleg csak a többségi tulajdonos dolgozik, alkalmazottak nincsenek.
Készleteik egy részét fóliával takart raklapokon a szabadban, illetve fóliasátor alatt tárolják .
Ezek közül sok -amik főként régóta tárolt elfekvő készletek- az időjárási viszontagságok, csapadék miatt gyakorlatilag beépítésre alkalmatlanokká váltak az idők folyamán.
Mivel év közben nem szoktak selejtezni, most több évről összegyűlve egyben jelentősre duzzadt a tönkrement, selejtezendő áruk mennyisége és értéke. Előzetes becslések szerint is több százezres, milliós nagyságú lehet.
Felmerült kérdések:
- Van speciális előírás a selejtezésre az olyan esetekre, amikor csak egy fő dolgozik a cégben?
- Egymaga is elvégezheti a selejtezést, vagy kellene bizottság?
- Be kell(ene) vonniuk külső személyt?
- Létezik olyan előírás, ami alapján kötelezően be kell jelenteni a selejtezést (önkormányzat, hatóság)?
- Ez esetleg valamilyen konkrét összeghatárhoz kötött? (pl. 100eFt felett, vagy egyéb?)
- Mik a dokumentálási szabályok?
- Elég a részletes jegyzőkönyv, vagy egyebek is kellenek?
- Esetleg külsős szakértői állásfoglalás, fényképek is kellenek?
A vállalkozás selejtezési szabályzatában csak általánosságok vannak. A fentiekkel kapcsolatban semmi használható konkrétum, iránymutatás nincs.
Sajnos a témával kapcsolatban az interneten is sokszor egymásnak ellentmondó információkat találunk.
Minden szakmai segítséget, használható gyakorlati tapasztalatokat előre is nagyon köszönök!
Az eszközök selejtezésének feltétele, hogy azokat , szabályos módon feleslegesnek nyilvánították, azonban a hasznosításukra tett kísérlet nem járt eredménnyel, illetve az eszközök rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak, a rendeltetésszerű használat során elhasználódtak, illetve valamely káresemény során váltak selejtessé.
Ezzel kapcsolatosan jegyzőkönyvet kell felvenni. A társaságnál a többségi tulajdonos dolgozik, viszont ebben az esetben a többi - nem dolgozó – tulajdonost is be kell vonni a selejtezés folyamatába.
A jegyzőkönyv mellé amennyiben megoldható bizonyítékként fényképet is lehet mellékelni.
A kérdés, hogy mi lesz a leselejtezett készlet további sorsa? Amennyiben megsemmisítésre kerül, vagy valamilyen hasznosításra ezt is dokumentálni kell.