Törvények
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
1990.
évi XCIII. törvény
az
illetékekről
Az
Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás,
valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az
illetékek alapvető szabályairól, továbbá az igazgatási és bírósági
szolgáltatások díjának megállapításáról a következő törvényt alkotja:
ELSŐ
RÉSZ
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
I.
Fejezet
AZ
ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
Illeték-
és díjfizetési kötelezettség
1.
§ Öröklés,
ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a
közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e
törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított
igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti
tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni. Jogszabály előírhatja, hogy
igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított illetéken
felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az
ügyfél kérelmére - közigazgatási szolgáltatásként, a hatóság hivatali
munkaidején túli időtartamban meghatározott munkarendben eljárva vagy a hatóság
székhelyén kívül szervezett szolgáltató helyen a hatósági eljáráshoz szükséges
eszközök biztosítása mellett - azonnal lefolytatja.
A
törvény területi és személyi hatálya
2.
§ (1)
Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra
minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő
nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt,
külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni
értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti
államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A
külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst
terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó
rendelkezések nem terjednek ki.
(2)
Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó
rendelkezéseket a belföldi ingatlan, a belföldön nyilvántartásba vett gépjármű
és pótkocsi, illetve az e vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok,
továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje
tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként
rendelkezik.
(3)
Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló
szerzése esetében - a belföldön már nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi,
illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá a belföldi
ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje kivételével - e törvényt
akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog
megszerzése belföldön történt.
(4)
Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló
módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a
vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi
illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.
(5)
E törvénynek az eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit természetes és
jogi személyekre egyaránt alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerződés
másként rendelkezik.
Az
illetékkötelezettség keletkezése
3.
§ (1)
Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik.
(2)
Az ajándékozási illetékkötelezettség
a)
ingatlan
ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján,
b)
ingó,
vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat
aláírása napján; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon
a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény [2. § (3)
bekezdés] bekövetkezett,
c)
ha
az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a
vagyonszerzéskor
keletkezik.
(3)
A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség
a)
a
szerződés megkötése napján,
b)
árverési
vétel esetében az árverés napján,
c)
ingatlannak,
ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő
megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése napján,
d)
az
a)-c) pontban nem említett esetekben a vagyonszerzéskor
keletkezik.
(4)
Az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem
előterjesztésekor keletkezik.
(5)
A hatósági jóváhagyástól (engedélytől, hozzájárulástól, tudomásulvételtől)
függő vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban az illetékkötelezettség a
jóváhagyás - több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás - napján
keletkezik. Ez irányadó akkor is, ha a szerződés érvényességéhez harmadik
személy beleegyezése szükséges.
(6)
A felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő
bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a
szerződés hatályának beálltakor keletkezik.
(7)
A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés irányadó az ingatlanok,
illetve gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén
tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén is.
Illetékmentesség
4.
§ (1)
Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem
kell illetéket fizetni. Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége
(személyes illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet
követelni.
(2)
5.
§ (1)
Teljes személyes illetékmentességben részesül:
a)
a
Magyar Állam,
b)
a
helyi önkormányzatok és azok társulásai,
c)
a
költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a
Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit
gazdasági társaság,
d)
a
társadalmi szervezet, a köztestület,
e)
az
egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,
f)
az
alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
g)
a
vízgazdálkodási társulat,
h)
az
egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős
nyugdíjbiztosítási szerv,
i)
a
Magyar Nemzeti Bank,
j)
a
Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,
k)
az
Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés
tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más
részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve az
említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú,
hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - kizárólag a
szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
l)
a
területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya
alá tartozó fejlesztési tanács,
m)
a
közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
n)
az
Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült
alapjai.
(2)
Az (1) bekezdés c)-g) és m) pontokban említett szervezetet az
illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést,
illetőleg az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott
vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési
kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a
központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.
(3)
Az illetékmentességnek a (2) bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a
szervezet (alapítvány) vagyonszerzése esetén annak illetékkiszabás végett
bejelentésekor, közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás esetén az eljárás
megindításakor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell,
hogy a szervezet (alapítvány) - a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás
megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből
származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában - társasági adó
fizetésére, illetve eredménye után költségvetési befizetésre nem volt
kötelezett.
(4)
Ha a vagyonszerzési illetékkötelezettség keletkezésére és illetékkiszabásra
bejelentésére, illetve eljárási illeték esetén az eljárás megindítására június
1-jét megelőzően kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell
nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik.
Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy az
illetékkötelezettség keletkezése évének július 1. napjáig van lehetősége arra,
hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze, és
az illetéket pótlólag megfizesse.
6.
§ (1)
Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam,
idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek
tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek
hiányában a viszonosság az irányadó.
(2)
A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszternek a
külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az
irányadó.
MÁSODIK
RÉSZ
A
VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKEK
II.
Fejezet
AZ
ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK
7.
§ Az
öröklési és az ajándékozási illeték tárgya a haláleset folytán, illetve az
ajándékozással történt vagyonszerzés.
Az
öröklési illeték tárgya
8.
§ (1)
Az öröklési illeték tárgya: az örökség - ideértve a haszonélvezeti jog
megváltását, valamint az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának
folytatását is -, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a
kötelesrész szerzése, továbbá a halál esetére szóló ajándékozás.
(2)
Az örökhagyó rendelkezése folytán a hagyatékból harmadik személynek juttatott
vagyontárgyat mint az örökhagyóról közvetlenül a harmadik személyre átszállott
hagyományt kell illeték alá vonni. Az ilyen vagyontárgy értékét az örökség
(hagyomány) illetékének alapjául szolgáló értékéből le kell vonni.
(3)
A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállott, de neki még át nem adott
örökséget (hagyományt) is. Az örökhagyóra szállott örökség után ebben az
esetben külön meg kell fizetni az öröklési illetéket az első és a további
örökhagyó közötti rokonsági viszonynak megfelelően. Ezt az illetéket az örökösök
örökrészeik arányában kötelesek megfizetni.
(4)
Nem tárgya az öröklési illetéknek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett olyan
vagyoni értékű jog, amely a dolog tulajdonosának személyében beállott
változásra (öröklésre) tekintet nélkül marad fenn.
Lemondás
az öröklésről, az örökség visszautasítása
9.
§ (1)
Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni. Ha az
öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték
alapulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni.
(2)
Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki
az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja
(Ptk. 674. §).
Rendelkezés
a megnyílt örökségről, hagyatéki osztályos egyezség
10.
§ (1)
Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a
hagyaték tárgyalása során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész
után öröklési illetéket kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget vagy
egy részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a
hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az átengedés
visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző
terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.
(2)
Ha az ingatlan hagyatékot vagy egy részét az azt terhelő adósság fejében az
örökhagyó hitelezője veszi át, az átvett rész után öröklési illetéket nem lehet
kiszabni. Ilyen esetben a hagyatéki hitelező terhére visszterhes
vagyonátruházási illetéket kell kiszabni; ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha
a hagyatéki hitelező egyben az örökhagyó örököse is.
(3)
Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos egyezséget
kötnek, mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után járó öröklési
illetéket köteles megfizetni. Az az örökös azonban, aki az osztály alapján a
hagyatékból a törvény vagy végrendelet szerint ráesőnél nagyobb értékű
örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészen felül átvett rész
értéke után visszterhes vagyonátruházási, az az örökös pedig, aki a
vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedte, öröklési illetéket köteles
fizetni.
Az
ajándékozási illeték tárgya
11.
§ (1)
Az ajándékozási illeték tárgya:
a)
ingatlan
ajándékozása,
b)
ingó
ajándékozása,
c)
vagyoni
értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes
átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
(2)
Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték
alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat
kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi
értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást a 17. § (1)
bekezdésének c), k), l) és m) pontja alá eső
ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.
A bejelentésre a 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.
(3)
Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az
ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást
megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni
értékű joggal terhelten ajándékozzák.
(4)
Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra
száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni.
Az
öröklési és az ajándékozási illeték mértéke
12.
§ (1)
Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét - az egy-egy örökösnek,
hagyományosnak jutott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék
tiszta értéke alapulvételével - a következő táblázatokban foglalt kulcsok
alkalmazásával kell kiszámítani:
a)
Öröklés
esetén:
|
Csoport |
Az
illeték általános mértéke |
Lakástulajdon-szerzés illetékének |
|
I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa,
szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére |
18 millió forintig 11% |
18 millió forintig 2,5% |
|
II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó
unokája, nagyszülője, testvére terhére |
18 millió forintig 15% |
18 millió forintig 6% |
|
III. Minden más örökös terhére |
18 millió forintig 21% |
18 millió forintig 8% |
b)
Ajándékozás
esetén:
|
Csoport |
Az
illeték általános mértéke |
Lakástulajdon-szerzés illetékének |
|
I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője,
valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére |
18 millió forintig 11% |
18 millió forintig 5% |
|
II. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó
unokája, nagyszülője, testvére terhére |
18 millió forintig 15% |
18 millió forintig 8% |
|
III. Minden más megajándékozott terhére |
18 millió forintig 21% |
18 millió forintig 10% |
(2) Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni
értékű jog öröklési és ajándékozási illetékét az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban
a lakástulajdon szerzésére megállapított illetékkulcsok alkalmazásával kell
kiszámítani.
(3)
Az örökhagyó halálának időpontjában, illetőleg az ajándékozáskor fennálló
állapot szerint kell megállapítani, hogy az örökös, illetőleg a megajándékozott
az illeték mértéke szempontjából melyik csoportba tartozik.
(4)
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és
ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes
vagyonátruházási illetékének (24. §) kétszerese.
(5)
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatása és ajándékozása
esetén az illeték mértéke a 13. § (7) bekezdésében meghatározott illetékalap
10%-a.
(6) Abban az esetben, ha az általános
mértékű öröklési vagy ajándékozási illeték alá eső vagyontárgyak között
termőföld is van, akkor a termőföld után egyébként fizetendő illeték
megállapítása során az általános mérték alá tartozó összes vagyont kedvezmény
nélkül terhelő illetékből olyan arányt kell figyelembe venni, mint amilyen
arányt az általános mértékű illeték alá tartozó összes vagyon értékében a
termőföld értéke képez.
Az
öröklési és az ajándékozási illeték alapja
13.
§ (1)
Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak a (2)
bekezdésben foglaltak szerint csökkentett forgalmi értéke.
(2)
A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell
vonni a hagyatékot terhelő tartozást (Ptk. 677. §), illetőleg az ajándékot
terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg
megajándékozottra eső részét. A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki
eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. A
vagyoni értékű jogból álló terheket a 72. § szerint kell számításba venni.
Ilyen esetben az illeték alapját a 15. § (4) bekezdése szerint kell
megállapítani.
(3)
Azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyatékba tartozó egyes illetékfizetési
kötelezettség alá eső vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy
forgalmi értékéből kell levonni. Azokat a hagyatéki terheket pedig, melyek az
örökség egészét terhelik, az örökös által megszerzett illetékfizetési
kötelezettség alá eső és az illetékfizetési kötelezettség alá nem eső
(belföldön lévő mentes és külföldön lévő, e törvény hatálya alá nem eső) vagyon
arányában kell számításba venni.
(4)
Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös (hagyományos),
illetőleg a megajándékozott köteles igazolni. Az örökhagyó eltemettetésének
szokásos költségei azonban bizonyítás nélkül is elfogadhatók.
(5)
A megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után - ide
nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot - visszterhes
vagyonátruházási illetéket kell fizetni.
(6)
Ha a hagyatékban, ajándékban, gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, ennek
értékét az egyéb hagyaték, ajándék tiszta értékének kiszámításánál figyelmen
kívül kell hagyni.
(7)
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatása és ajándékozása
esetén az illeték alapja a működtetési jognak - terhekkel nem csökkentett -
értéke.
(8)
Ha adott ingatlan ajándékozása ugyanannak a megajándékozottnak a javára 5 éven
belül több szerződéssel történik, az illetéket az újabb tulajdoni hányaddal
együtt a tulajdonában álló ingatlanrész tiszta értékének figyelembevételével
kell megállapítani, feltéve, hogy az ingatlan tiszta értéke a 18 millió
forintot meghaladja. A tiszta érték kiindulópontjául szolgáló forgalmi érték
megállapításánál a korábbi tulajdoni hányad megszerzése óta elvégzett
beruházások értéknövelő hatását figyelmen kívül kell hagyni. A fentiek szerint
megállapított illeték összegéből le kell vonni azt az összeget, amelyet az
ingatlan korábban megszerzett tulajdoni hányada (hányadai) után akkor kellene
megfizetni, ha annak (azoknak) megszerzésére az újabb tulajdoni hányad
megszerzésének időpontjában került volna sor.
14.
§ A
kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös örökrészének értékét
csökkenteni kell. Az az örökös, aki a kötelesrészre jogosult követelését a
hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel vagy más ellenszolgáltatással elégíti ki,
visszterhes vagyonátruházási, míg a kötelesrészre jogosult öröklési illetéket
köteles fizetni.
A
haszonélvezet, a használat öröklésének és ajándékozásának illetéke
15.
§ (1)
Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy
használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak a 72. §
szerint számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező,
használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után
fizeti az öröklési illetéket.
(2)
Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az ajándékozó más
személynek ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy részére
biztosítja ennek haszonélvezetét vagy használatát.
(3)
A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját az (1)-(2) bekezdésben meghatározott
módon kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat öröklése
vagy ingyenes alapítása mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az öröklési,
ajándékozási illetéknek.
(4)
A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átruházott (átszállt)
vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében a
tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat
figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek,
használatnak a 72. § szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a
szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak
haszonélvezője, használója szerzi meg.
Öröklési
és ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény
16.
§ (1)
Mentes az öröklési illeték alól:
a)
a
hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott
örökség (hagyomány);
b)
a
takarékbetét öröklése;
c)
a
12. § szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett
örökrész tiszta értékéből 20 millió forint;
d)
az
egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó
része. Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot,
továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a
személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül
kell hagyni;
e)
lakástulajdon
haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs általi öröklése;
f)
az
örökség, ha az örökhagyó kiskorú és a hagyatékát szülője - ide értve az
örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülőt is - örökli;
g)
a
lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az
ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az
örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül
lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete
eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség
legalább 10%-át. Lakóházépítési szándékáról az örökös legkésőbb az
illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami
adóhatóságnál;
h)
az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése.
(2)
Az (1) bekezdés g) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása
érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül
az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi
hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a
vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az állami
adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett
illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves
határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi
engedéllyel igazolja a lakóház felépítését. Amennyiben a vagyonszerző több
telket örökölt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a
telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új
telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább
10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket
és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb
megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket
törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház
felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos
alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális
beépíthetőség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal
növelt összegben kell megfizetni. Ha a maximális beépíthetőség az
illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi
engedély kiadásának időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre
összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni. Ha a lakóház felépítésére
nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, a
lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód köteles.
(3)
Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális
tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a helyi
önkormányzatnak vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást
elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték
alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és
elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból származó
valamennyi örökségét terhelő illeték összegét.
(4)
A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két
évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt
a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány
megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.
(5)
Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentesség alkalmazása során az örökös
által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (a
továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: lakás) után megállapított illetékalapot
kell csökkenteni. Amennyiben az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a
20 millió forintot nem éri el, a 20 millió forintból a lakás tiszta értékének
levonásával fennmaradó összeg erejéig az általános mértékű öröklési illeték alá
eső vagyontárgyak mentesülnek az illeték alól.
(6)
Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként
járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös a termőföldről szóló törvény
szerinti családi gazdálkodó, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi
kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás
jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.
(7)
Azt az örököst, aki a hagyatékból ráeső termőföldet (tulajdoni hányadot) a
termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély
örököstársának ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld
(tulajdoni hányad) után öröklési illeték nem terheli.
17.
§ (1)
Mentes az ajándékozási illeték alól:
a)
a
hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott
ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás
(alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú
közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;
b)
a
lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint
ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a
megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő
bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban
a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben
meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A megajándékozott
lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;
c)
az
olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat
személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi
hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói
értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a
dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő
módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is;
d)
lakástulajdon
kezelői jogának ingyenes megszerzése;
e)
a
lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó
földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése;
f)
az
állami tulajdonban levő természetvédelmi terület kezelői jogának a
természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;
g)
a
takarékbetét ingyenes megszerzése;
h)
termőföld
megszerzése ajándékozással a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának
2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása
feltételeként;
i)
közhasznú
szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék;
j)
jogszabályi
kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás;
k)
a
munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely
mentes a személyi jövedelemadó alól;
l)
hitelintézet,
befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból,
kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt
kiegészítő szolgáltatásból származó 10 000 forintot meg nem haladó
követelésének elengedése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek,
befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból
származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik;
m)
a
közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és
csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtési) díjtartozásnak a
szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós)
és vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem
haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét;
n)
a
18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem
képező ingó vagyontárgyaknak a számvitelről szóló törvény szerinti
térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi
megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás -
ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő
megszerzése;
o)
a
pénzügyi intézmény által elengedett követelés, amennyiben a követelés
elengedése a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének
megelőzése érdekében az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve
alapján történik. E feltételek fennállásáról a pénzügyi intézmény igazolást ad
az adósnak.
(2)
Az (1) bekezdés b) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása
érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az
állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi
hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a
vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az állami
adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett
illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves
határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi
engedéllyel igazolja a lakóház felépítését. Amennyiben a vagyonszerző több
telket kapott ajándékba, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését,
majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha
az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri
a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább
10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket
és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb
megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket
törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház
felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos
alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális
beépíthetőség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal
növelt összegben kell megfizetni. Ha a maximális beépíthetőség az
illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi
engedély kiadásának időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre
összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni. Ha a lakóház felépítésére
nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, a
lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód köteles.
(3)
Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az
egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni. Az (1) bekezdés h)
pontja szerinti mentesség esetén a mentességre való jogosultságot az
ajándékozottnak kell igazolnia. A támogatás elnyerését igazoló okiratot az
ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerülő ajándékozási szerződéshez kell
csatolnia, mely okiratot az ajándékozási szerződés másolatával az ingatlanügyi
hatóság a 92. § (1) bekezdés szerint továbbítja az állami adóhatóságnak.
(4)
Ha az ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletben részt vevő, számviteli törvény
szerinti gazdálkodók egyike a másik 100%-os tulajdonában áll vagy a gazdálkodók
egyazon személy 100%-os tulajdonában állnak, akkor a gazdálkodó vagyonszerzésére
a 12. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti táblázat I. csoportjára
vonatkozó illetékmértékeket kell alkalmazni. Akkor is ezeket az
illetékmértékeket kell alkalmazni, ha a gazdálkodó gazdálkodónak nem minősülő
ajándékozó 100%-os tulajdonában áll.
17/A.
§ Mentes
az öröklési és ajándékozási illeték alól az önálló orvosi tevékenység
működtetési jogának megszerzése, ha a korábbi jogosult az önálló orvosi
tevékenységről szóló törvény erejénél fogva az említett törvény
hatálybalépésétől volt jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység
gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi
tevékenység működtetési jogát szerző magánszemélynek kell igazolnia.
Az
egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye
17/B.
§ (1)
A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó
kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése, továbbá - az
ajándékozó kisvállalkozásának megszüntetésére való tekintettel - az ilyen
vagyonnak az egyéni vállalkozás megszüntetését követő három hónapon belüli
ajándékozása esetén a magánszemély örökös, illetve a magánszemély
megajándékozott az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből a
(3)-(5) bekezdésben meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult. A
kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerző - öröklés esetén a
hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől, ajándékozás esetén az ajándék
elfogadásától számított - 30 napon belül
a)
a
vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy
b)
a
megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló
gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja,
és
a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább
három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni
cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el vagy a többségi tulajdonában
álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény akkor vehető igénybe, ha
a)
öröklés
esetén a túlélő házastárs, illetve túlélő házastárs hiányában vagy annak
egyetértésével a magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson az (1) bekezdés
szerinti feltételek vállalásáról nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot a
közjegyző köteles jegyzőkönyvbe foglalni, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a
teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva megküldeni az állami
adóhatóságnak;
b)
ajándékozás
esetén az ajándékozó a kisvállalkozói tevékenység megszüntetéséről, a
magánszemély megajándékozott az (1) bekezdés szerinti feltételek vállalásáról a
vagyonszerzés bejelentéséig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóságnál.
(3)
A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezetét megszerző túlélő
házastárs esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési
illeték alapját 50%-kal, de legfeljebb 5 millió forinttal csökkentett összegben
kell megállapítani.
(4)
A vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző - a (3) bekezdésben nem említett -
más magánszemély örökös esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként
terhelő öröklési illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal
csökkentett összegben kell megállapítani.
(5)
A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján
megszerző magánszemély esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő
ajándékozási illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal
csökkentett összegben kell megállapítani.
(6)
Ha a (3)-(5) bekezdés szerinti kedvezményben részesülő vagyonszerző az (1) bekezdés
a)-b) pontjai szerinti feltételeket nem teljesíti, továbbá az (1)
bekezdés szerinti 3 éves időtartam letelte előtt a vállalkozási tevékenységet a
gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató
elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló
vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági
társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti, az általa igénybe vett
illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének
kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.
A
kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye
17/C.
§ (1)
A magánszemély vagyonszerző a kisvállalkozásnak minősülő gazdálkodó
szervezetben fennálló vagyoni betét öröklése, ajándékozása esetén a 17/B. §
(3)-(5) bekezdéseiben meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult, ha
a)
a
vagyonszerző által önállóan vagy többi vagyonszerzővel együttesen megszerzett
vagyoni betéttel a tulajdonában, illetőleg több vagyonszerző esetében a
tulajdonukban levő vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás összes
vagyoni betétjének 50%-át, és
b)
a
kisvállalkozás vagyoni betétjének több mint 50%-ával rendelkező örökös vagy
megajándékozott a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik, illetve
több örökös vagy több megajándékozott esetén együttesen nyilatkoznak arról,
hogy a kisvállalkozást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napját
követő három évig nem szünteti meg, illetőleg nem szüntetik meg vagy
megszerzett vagyoni betétje arányát nem csökkenti, illetőleg nem csökkentik.
(2)
Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző az (1) bekezdés szerinti 3 éves
időtartam letelte előtt a kisvállalkozás működtetését a gazdasági
tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok
hiányában megszünteti, vagy a kedvezményes illetékfizetés mellett megszerzett
vagyoni betétje arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékalap-kedvezmény
alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag
megfizetni.
III.
Fejezet
A
VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK
Az
illeték tárgya
18.
§ (1)
Ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni értékű
jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem
eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá
esik. Ezt a szabályt kell alkalmazni az öröklési szerződés alapján történő
vagyonszerzésre is azzal, hogy az illetékkötelezettség keletkezésére a 3. § (1)
bekezdése az irányadó.
(2)
Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra
terjed ki:
a)
az
ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése
folytán bekövetkező vagyonszerzés;
b)
az
ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése;
c)
ingónak
hatósági árverésen történő megszerzése;
d)
gépjármű,
illetőleg pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;
e)
közterületen
álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű
jogának megszerzése;
f)
az
önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése;
g)
az
értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése;
h)
belföldi
ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény,
üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői
részjegy) megszerzésére.
(3)
Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek az ingatlan tulajdonosának
az a vagyonszerzése, mely az ingatlanát terhelő haszonélvezet, használat
jogának a jogosult halála, illetőleg - özvegyi jog esetén - új házasság kötése
folytán történő megszűnésével következik be, továbbá a feltétel
bekövetkezésétől függő vagy a meghatározott időre kikötött haszonélvezet,
használat jogának a feltétel bekövetkeztével, illetve a meghatározott idő
elteltével bekövetkező megszűnése.
(4)
A (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az
illetéket megfizetni, ha
a)
a
vagyonszerző, illetve - magánszemély vagyonszerző esetén - annak házastársa,
bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője,
b)
az
a) pontban felsoroltak - önálló vagy együttes - többségi tulajdonában
álló gazdálkodó szervezet,
c)
az
a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő
gazdálkodó szervezet,
tulajdonában
álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az
összes vagyoni betét 75%-át.
Az
illeték általános mértéke
19.
§ (1)
A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként
nem rendelkezik - a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi
értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező
társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd
forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként
legfeljebb 200 millió forint. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1
milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell
alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió
forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. Ingatlanhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1
milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket,
illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen
arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan - ideértve a tulajdonszerzéssel
egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot - szerzése esetén a vagyoni értékű
jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan
hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint
olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke
képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
(2)
Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja - a 21. §-ban
foglaltak kivételével - a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke.
(3)
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése esetén az illeték
alapja a működtetési jognak - terhekkel nem csökkentett - értéke, az illeték
mértéke pedig az illetékalap 10%-a.
(4)
Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés
esetén az illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke.
(5)
A 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzése
esetén az illeték alapja a társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi
értékének olyan aránya, amekkora arányt a 18. § (4) bekezdésében foglalt
feltétel bekövetkeztének időpontjában az illetékfizetésre kötelezett
tulajdonában lévő vagyoni betétek névértéke a társaság összes vagyoni betétje
névértékének összegében képvisel, csökkentve az illetékfizetésre kötelezett
tulajdonában lévő azon vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel, melyeket az
illetékfizetésre kötelezett
a)
5
évnél régebben, illetve 2010. január 1-jét megelőzően,
b)
a
18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezését megelőző öt éven belül,
de 2010. január 1-jét követően, visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési
kötelezettség alá eső módon vagy a 26. § alapján illetékmentesen,
c)
öröklés
vagy ajándékozás útján
szerzett.
Haszonélvezet,
használat esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja
20.
§ (1)
A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet, használat
esetében a tulajdonszerző a - 72. § szerint számított - haszonélvezet,
használat értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes
vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet,
használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő
vagyonszerzési illetéket.
(2)
Ha az ingatlant az átruházását megelőzően már fennállott és az
ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten
idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a
használat jogának fenntartásával történik, ez esetben a haszonélvezet
fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése illetékmentes. A
tulajdonszerző ilyenkor az (1) bekezdés szerint csökkentett forgalmi érték után
fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ezt a szabályt kell alkalmazni
akkor is, ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi
meg.
(3)
Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a tulajdonszerzőt és a haszonélvezet,
használat jogának szerzőjét terhelő illeték alapját a 15. § (4) bekezdésében
meghatározott módon kell megállapítani. Az így számított illetékalap után - ha
a törvény másként nem rendelkezik - a 19. § (1) bekezdésében meghatározott
mértékű illetéket kell fizetni.
Lakástulajdon
és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke
21.
§ (1)
Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja -
ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az
illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt
meghaladó összege után 4%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió
forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os
illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni.
(2)
Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül,
ennek összegét - a (3)-(5) bekezdésben, valamint (8) bekezdésben említett
esetek kivételével - a forgalmi értékből le kell vonni.
(3)
Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt
ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.
(4)
Kettőnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetén az illeték
alapja az elcserélt legnagyobb és legkisebb - terhekkel nem csökkentett -
forgalmi értékű ingatlanok értékkülönbözete.
(5)
Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát
a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a
vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi
értékének a különbözete. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több
lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező
értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a
szerzést közvetlenül megelőző vagy követő - a fizetésre kötelezett számára
kedvezőbb illetékalapot eredményező - egyetlen értékesítést lehet figyelembe
venni. Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az
előbbi feltételeknek megfelelő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e
lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok [21. § (1)-(2)
bek.] szerint alakul. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a
lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
(6)
Ha az (5) bekezdés szerint megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt
lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon
forgalmi értéke.
(7)
Az (5) bekezdésben említett adásvételnél a vevő az ott említett másik
lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére
alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles
igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az
(5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelt.
(8)
Lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illetőleg az (5) bekezdésben említett
adásvétele esetén, ha az elcserélt, illetőleg eladott lakástulajdont
haszonélvezet, használat joga terhelte és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg
ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot
alapít, a jog szerzője a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni
értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog számított értékével csökkentett
értékkülönbözet után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket.
(9)
Ha a vagyonszerzőt a 27. § (1) bekezdése alapján terhelő illeték összege
magasabb, mint amit az általa megszerzett lakás tulajdonjoga, illetve az ahhoz
kapcsolódó haszonélvezet, használat joga után az (1) bekezdés, illetve a 23. §
szerint fizetnie kellene, akkor tőle csak ez az alacsonyabb összegű illeték
követelhető.
22.
§ Lakástulajdonnak
állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga megszerzése
ellenében történő átruházása esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték
alapja a lakástulajdon forgalmi értékének 50%-a. Az illeték mértékére a 21. §
(1) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.
23.
§ Lakástulajdonhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzéséért a 72. § szerint számított forgalmi
érték után a 21. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű illetéket kell
fizetni. A 4 millió forintnak olyan hányadára alkalmazható a 2%-os
illetékmérték, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel a lakás
forgalmi értékében. Vagyoni értékű joggal terhelt lakástulajdon - ideértve a
tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot - szerzése esetén
a 4 millió forintnak olyan hányadára alkalmazható a 2%-os illetékmérték, mint
amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel a lakás forgalmi értékében.
Ingatlanforgalmazási
célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetéke
23/A.
§ (1)
23/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az
ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a
vagyonszerző
a)
olyan,
ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást)
végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e
tevékenységből származott, vagy
b)
Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget
folytató vállalkozó
és
legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja,
hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven
belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező
pénzügyi lízingbe adja.
(2)
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével működő ingatlanalap
az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése után.
(3)
A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig nyilatkozik. Ha az illetékkiszabásra történő bejelentésre az adóév
hatodik hónapjának 1. napját megelőzően kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell
nyilatkoznia, hogy nettó árbevétele előreláthatólag az (1) bekezdésben
foglaltak szerint oszlik meg. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem
teljesültek, úgy a vállalkozó az illetékkötelezettség keletkezése szerinti
adóév hatodik hónapjának 15. napjáig jelezheti ezt a körülményt az állami
adóhatóság felé, amely a 19. § (1) bekezdés, illetve 21. § (1) bekezdés alapján
egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték
különbözetének 50%-kal növelt összegét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.
Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a
vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a vagyonszerzésre a 19. § (1)
bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1)
bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami
adóhatóság a vállalkozó terhére pótlólag előírja.
(4)
Az ingatlanforgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő
vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott célú ingatlanvásárlás esetén az ott
meghatározott mértékű illetéket fizeti, ha a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az adóév nettó árbevételének
legalább 50%-a ingatlanforgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó
árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a
vagyonszerzés után a 19. § (1) bekezdés, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján
egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerinti illeték különbözetét a
vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának
tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles
bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy
a vagyonszerző nettó árbevétel megoszlásra vonatkozó vállalása nem teljesült, a
vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján
egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének
kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.
(5)
Az (1) bekezdésben meghatározott céllal megszerzett ingatlan
továbbértékesítésének, illetőleg a futamidő végén tulajdonjog átszállást
eredményező pénzügyi lízingbe adásának megtörténtét a vagyonszerzés
illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éves határidő elteltét követően
az állami adóhatóság az ingatlanügyi hatóság megkeresésével vagy saját
nyilvántartása alapján hivatalból ellenőrzi.
(6)
Amennyiben a továbbértékesítés, illetve a pénzügyi lízingbeadás megtörténtét az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás, illetve pénzügyi
lízing esetén a tulajdonjog fenntartással történő vétel tényének feltüntetése
nem igazolja, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1)
bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított
illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére
pótlólag előírja. Igazoltnak kell tekintetni a továbbértékesítést, illetve a
pénzügyi lízingbeadást abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartási
eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy tanúsítja,
feltéve, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog-változás
bejegyzésével, illetve tulajdonjog fenntartással történő vétel tényének
feltüntetésével zárul.
(7)
Ha a megszerzett ingatlanból a vagyonszerző több önálló ingatlant alakít ki,
akkor az illetékkülönbözetet - arányosítással - csak arra az ingatlanra lehet
előírni, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott célból megszerzett ingatlan
illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adott el,
illetőleg nem adott a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező
pénzügyi lízingbe.
(8)
Amennyiben a vagyonszerző személyében a továbbértékesítésre nyitva álló
határidőn belül jogutódlás következik be, az (1) bekezdés szerinti ingatlan
tulajdonjogát megszerző jogutód kizárólag abban az esetben mentesül a jogelőd
által megfizetett és az egyébként fizetendő illeték különbözetének megfizetése
alól, ha az ingatlant a jogelődjének biztosított két éves határidőn belül
eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi
lízingbe adja. Ennek hiányában az állami adóhatóság a (6) bekezdés szerinti
illetékkülönbözetet az ingatlant megszerző jogutód terhére előírja.
Hitelintézet
ingatlanszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke
23/B.
§ (1)
Amennyiben a hitelintézet a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő
bejelentésekor nyilatkozik, hogy az ingatlant - az illetékkötelezettség
keletkezésétől számított legfeljebb hároméves időtartamra - a pénzügyi
veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan
csereügylettel, az adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás
útján szerezte, akkor a fizetendő illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem
csökkentett - forgalmi értékének 2%-a.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott három év elteltét követően az ingatlan
elidegenítését az állami adóhatóság saját nyilvántartása vagy az ingatlan
fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresése útján ellenőrzi.
Amennyiben az ingatlan értékesítése nem történt meg, a vagyonszerzésre a 19. §
(1) bekezdés, illetve 21. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetendő és az (1)
bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a
hitelintézet terhére pótlólag előírja.
A
feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetéke
23/C.
§ Amennyiben
ingatlan tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzése esetén az
ellenszolgáltatás értéke nem éri el a forgalmi érték 50%-át, az
ellenszolgáltatás és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50%-ának
különbözete után a 12. § szerinti ajándékozási illetékmértékkel megállapított
illetéket kell fizetni. A forgalmi értékből az ajándékozási illetékmérték alá
eső rész levonásával fennmaradó részre a visszterhes vagyonátruházási illeték
szabályai szerint egyébként irányadó illetékmértéket kell alkalmazni. Ha az
ellenszolgáltatás az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozásra
tekintettel került a forgalmi értékhez képest alacsonyabb összegben
megállapításra, akkor e bekezdés alkalmazásában az ellenszolgáltatás összegéhez
kell számítani az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozás
összegét.
Gépjármű
és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke
24.
§ (1)
Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor
hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint az alábbi
eltérésekkel:
a)
az
1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t
meghaladó hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3
után 24 forint;
b)
kizárólag
elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének
minden megkezdett 1 kW-ja után 400 forint;
c)
Wankel
hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e
után 36 forint.
(2)
Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb
össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000
forint illetéket kell fizetni.
(3)
Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve
üzembentartói jog megszerzése esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.
(4)
Amennyiben gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg
haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve
gépjármű, pótkocsi tulajdonjogát az azon fennálló használati, haszonélvezeti,
illetve üzembentartói jog jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét
terhelő illeték megállapítása során az (1)-(2) bekezdések alkalmazásával
megállapított illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve
üzembentartói jog megszerzéséért a (3) bekezdés szerint fizetendő illeték
összegével.
(5)
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó
haszonélvezeti, használati jog meghatározott hányadának megszerzése esetén a
megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.
Illeték
közös tulajdon megszüntetése esetén
25.
§ (1)
Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor
kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi
tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési
illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.
(2)
Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös
vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet
után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell
fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert
a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az
értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.
(3)
Az élettársak közös tulajdonának megszüntetése esetén a közös tulajdonban való
részesedésük arányára figyelemmel a (2) bekezdést kell alkalmazni.
Illetékmentességek,
illetékkedvezmények
26.
§ (1)
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
a)
a
lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint
ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a
vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától
számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok)
hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális
beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról
legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az
állami adóhatóságnál;
b)
a
lakástulajdon kezelői jogának a megszerzése;
c)
a
közcélú vízi létesítmények és tartozékaik kezelői jogának a megszerzése;
d)
az
állami tulajdonban lévő természetvédelmi terület kezelői jogának a
természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;
e)
állami
vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése;
f)
a
vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az
ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott
és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a
lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió
forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás
tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja
meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem
igazolja, akkor a 21. § (1) bekezdés szerint megállapított illetékből nem kell
megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15
millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15
millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a
vagyonszerzőt;
g)
a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett
átalakulás keretében történő vagyonszerzés;
h)
a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett
részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés;
i)
j)
a
kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanért kapott csereingatlan
szerzése vagy a kártalanítási összegből rá eső rész erejéig a kártalanítottnak
az ingatlanvásárlása, ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt
megillető jog megszűnéséért kapott kártalanítási összegből azonos jog
megszerzését is;
k)
a
kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárából
történő ingatlanvásárlás, ide értve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt
megillető jog megszűnéséért a vételárból történő azonos jog vásárlását is;
l)
gépjármű,
pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző
adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik
értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó
általi megszerzése;
m)
a
helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló lakás tulajdonjogának,
haszonélvezeti jogának a lakások és helyiségek bérletére, valamint az
elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény
(a továbbiakban: lakástörvény) 45. §-ának (1) bekezdése alapján vételi joggal
rendelkező, továbbá 49. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján elővásárlási joggal
rendelkező személy által történő megszerzése;
n)
a
birtokösszevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson
alapuló termőföldtulajdon szerzése, valamint ehhez kapcsolódóan haszonélvezet,
használat jogának alapítása, abban az esetben, ha az elcserélt földrészletet
azonos jogosult javára haszonélvezet, használat joga terhelte;
o)
az
ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkező
vagyonszerzése, amikor a létrejövő iroda (irodák) a korábbinak jogutódja(i)
lesz(nek);
p)
termőföldnek
a külön jogszabály alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet
végző magánszemély általi, visszteher ellenében történő megszerzése, feltéve,
ha az így vásárolt termőföldet a vásárlástól számítva legalább 5 évig nem
idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként
vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja.
A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás
jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a
vagyonszerző a termőföldet az 5 év letelte előtt elidegeníti, vagy azon vagyoni
értékű jogot alapít, igazolhatóan nem mezőgazdasági célra hasznosítja, az
egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie;
q)
ingatlannak,
illetve a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétnek a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett
eszközátruházás keretében történő átruházása, az alábbi feltételek együttes
teljesülése esetén:
qa)
az
átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két naptári évben nem vette
igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket és a 26. § (1) bekezdés
a) pontja alapján felfüggesztett illetéktartozással nem rendelkezik,
qb)
az
átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett
értékében az ingatlanok értékének aránya nem haladja meg az 50%-ot,
qc)
az
átruházó társaság legalább két üzletággal rendelkezik, melyek az átruházást
megelőző két teljes, 12 hónapos adóévben önálló üzletágként működtek,
qd)
az
átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő 2. naptári év végéig
nem veszi igénybe a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket,
qe)
az
üzletágat átvevő társaság vállalja azt is, hogy az átvett eszközöket az
illetékkiszabásra történő bemutatást követő egy éven belül nem idegeníti el.
(2)
Az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása
érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül
az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi
hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a
vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az állami
adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett
illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves
határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi
engedéllyel igazolja a lakóház felépítését. Amennyiben a vagyonszerző több
telket vásárolt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a
telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új
telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább
10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket
és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb
megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket
törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház
felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos
alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális
beépíthetőség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal
növelt összegben kell megfizetni. Ha a maximális beépíthetőség az
illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi
engedély kiadásának időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre
összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni. Ha a lakóház felépítésére
nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, a
lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód köteles.
(3)
Ha az (1) bekezdés j) pontjában említett csereingatlan a kisajátítottnál
értékesebb, vagy ha a megszerzett ingatlan forgalmi értéke a kártalanítási
összeget, illetőleg ennek a vevőre eső arányos részét meghaladja, az
illetékmentesség a többletre nem terjed ki.
(4)
Az (1) bekezdés k) pontjában említett vevő a kisajátítási eljárás
lefolytatására jogosult szerv nyilatkozatával köteles igazolni, hogy helye lett
volna kisajátításnak arra a célra, amelynek megvalósítása érdekében az
ingatlant tőle megvásárolták.
(5)
A vagyonszerző az (1) bekezdés q) pontjában említett feltételekről a
fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az adóhatóságnál.
Amennyiben a vagyonszerző az (1) bekezdés qb-qe) pontjai szerinti
feltételek tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, illetőleg vállalását nem
teljesíti, az adóhatóság a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése
alapján megállapított illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag
előírja.
(6)
Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal
első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként
fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre
jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem
haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás részaránytulajdonának megszerzése
esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű
kedvezmény illeti meg.
(7)-(8)
(9)
A (6) bekezdés alkalmazásában első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek
nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni
hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen
kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan
lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését
megelőzően idegenítettek el. Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki
a (6) bekezdés szerinti kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését
megelőzően igénybe vette. A kedvezmény igénybevételéről, valamint a
kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az
illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.
(10)
Az (1) bekezdés l) pontja szerinti mentességre jogosult
gépjármű-forgalmazó adóévente nyilatkozik az állami adóhatóságnál arról, hogy
az előző adóévi nettó árbevételének megoszlása alapján e § alkalmazásában
gépjármű-forgalmazónak minősül azzal, hogy
a)
ha
a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja előtt kerül sor, a
vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása
alapján előreláthatólag gépjármű-forgalmazónak minősül. Amennyiben a
nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának
15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett
illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az
állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan
nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték
kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja,
b)
a
gépjármű-forgalmazást a nyilatkozattétel adóévében kezdő vállalkozó arról
nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból
fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem
teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett
illetéket a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás
meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig
köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében
megállapítja, hogy a vagyonszerző vállalása nem teljesült, a nyilatkozat
alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag
előírja.
(11)
Abban az esetben, ha a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmérték
alkalmazására egyébként jogosult vagyonszerző valamely ingatlan szerzésével
kapcsolatban az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyilatkozatot
tesz, ezen illetékkötelezettségére a továbbiakban kizárólag e nyilatkozathoz
kapcsolódó rendelkezések vonatkoznak. Ilyen esetben erre a vagyonszerzésre a
23/A. § rendelkezései nem alkalmazhatók.
(12)
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az önálló orvosi tevékenység
működtetési jogának megszerzése, ha az átruházó az önálló orvosi tevékenységről
szóló törvény erejénél fogva, az említett törvény hatálybalépésétől volt
jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására. Az
illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység működtetési
jogát szerző magánszemélynek kell igazolnia.
(13)
Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott mentesség, illetve kedvezmény
feltételeinek teljesülését - amennyiben az az adásvételi szerződésből nem
állapítható meg - a vagyonszerzőnek kell az állami adóhatóságnál a vállalkozó e
feltételek teljesüléséről szóló nyilatkozatával igazolni legkésőbb a fizetési
meghagyás jogerőre emelkedéséig.
(14)
Az állami, helyi önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen műemlék vagy
műemléki jellegű ingatlan (ingatlan együttes) haszonélvezeti jogának, az
ingatlan helyreállítása, fejlesztése és az ezt követő állagmegóvása ellenében
történő megszerzése esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket nem kell
fizetni.
26/A.
§ (1)
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a természeti katasztrófa
következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott (a
továbbiakban: megsemmisült) lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon
(erre vonatkozó vagyoni értékű jog) megszerzése, ha
a)
a
magánszemély a tulajdonában (résztulajdonában), haszonélvezetében vagy
használatában álló, természeti katasztrófa következtében megsemmisült lakást
életvitelszerűen lakásaként használta, nincs másik lakástulajdona, másik
lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, illetve másik lakástulajdonon
fennálló haszonélvezeti, használati joga, valamint
b)
a
megsemmisült lakástulajdon pótlására 6 millió forintot meg nem haladó forgalmi
értékű lakástulajdont (ilyen értékű lakástulajdonban tulajdoni hányadot)
vásárol, vagy visszterhesen ilyen lakástulajdonon haszonélvezet, használat
jogát szerzi meg, és ezt a vagyonszerzést legkésőbb a másik lakástulajdona
megsemmisülését követő év március 31-ig illetékkiszabásra bejelenti.
(2)
Az (1) bekezdés b) pontjában említett tulajdoni hányad megszerzése
esetén az illetékmentesség csak akkor alkalmazható, ha annak aránya nem haladja
meg a vagyonszerzőnek a megsemmisült lakástulajdonra vonatkozó tulajdoni
hányadát.
(3)
A vagyonszerző a megsemmisült lakás tulajdoni viszonyait hiteles tulajdoni lap
másolatával, az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat pedig a
megsemmisült lakástulajdon fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzője
által illetékmentesen kiállított hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni a
vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor.
IV.
Fejezet
A
VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK FIZETÉSÉRE KÖTELEZETTEK
27.
§ (1)
A vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni. Lakástulajdonok
cseréje esetén a 21. § (3)-(4), illetve (8) bekezdésében foglaltaknak
megfelelően megállapított illetéket az egyes vagyonszerzők olyan arányban
viselik, mint amilyen arányt az általuk megszerzett lakástulajdon forgalmi
értéke képez a csereügyletben szereplő valamennyi lakástulajdon forgalmi
értékének együttes összegében. Az előzőek szerint megállapított arányt
(arányokat) nem növeli, ha a szerző felek valamelyikénél a 21. § (9) bekezdése
alkalmazásának van helye.
(2)
A 18. § (2) bekezdésének h) pontján alapuló illetékkötelezettség esetén
a 18. § (4) bekezdésének a)-c)pontjaiban felsorolt személyek kötelesek
az illetéket megfizetni a 19. § (5) bekezdése szerint a tulajdonukban lévő
vagyoni betét alapján számított illetékalap után.
(3)
Az illeték megfizetéséért felelősök körére egyebekben az adózás rendjéről szóló
törvény rendelkezései az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az öröklési
illeték megfizetéséért az örököstárs egyetemleges felelőssége nem állapítható
meg.
HARMADIK
RÉSZ
AZ
ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA
V.
Fejezet
A
KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK
Az
illeték tárgya
28.
§ (1)
A közigazgatási hatósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell
fizetni.
(2)
Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság
a)
a
kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja;
b)
az
eljárást megszünteti;
c)
az
eljárást egyezséget jóváhagyó határozattal zárja le.
(3)
Ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, az illetéket ismét meg kell
fizetni.
(4)
Nem tárgya a közigazgatási hatósági eljárási illetéknek az olyan eljárás,
amelyért a 67. §-ban említett módon megállapított díjat kell fizetni.
Az
illeték mértéke
29.
§ (1)
Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért - ha e törvény melléklete
másként nem rendelkezik - 2200 forint illetéket kell fizetni (általános tételű
eljárási illeték).
(2)
Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény
melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke
pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden
megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb
500 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem
állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint.
(3)
Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés
iránti kérelemért a 29. § (2) bekezdésében meghatározott illetéket kell
fizetni. A megfizetett illeték visszatérítésére a 32. § rendelkezései az
irányadók.
(4)
Végzés elleni fellebbezésért - ha e törvény másként nem rendelkezik - 3000
forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást
megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a
végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés
illetékét kell megfizetni.
(5)
A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában
hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint.
(6)
Az újrafelvételi eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illetéket kell
fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre.
Az
eljárási illeték alapja
30.
§ (1)
Az értékhez igazodó közigazgatási hatósági eljárási illeték alapja az eljárás
tárgyának az eljárás megindítása időpontjában fennálló értéke.
(2)
Az eljárás tárgyának, illetőleg az eljárás tárgya értékének megváltozása
esetén, ha az eljárásért fizetett illetéknél több jár, a különbözetet meg kell
fizetni.
(3)
Nincs helye az illeték leszállításának vagy visszatérítésének, ha az illeték
fizetésére kötelezett az eljárás tárgyát, illetőleg az eljárás tárgyának
értékét úgy változtatja meg, hogy ennek folytán az érték csökken.
Az
illeték fizetésére kötelezettek
31.
§ (1)
A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az
köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Az egyes közigazgatási
hatósági eljárások külön illetéke tekintetében e törvény melléklete eltérően
rendelkezhet.
(2)
Ha több ügyfél ügyében indul egy közigazgatási hatósági eljárás, az ennek
megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért.
Megszűnik az egyetemlegesség, ha a közigazgatási hatóság mindegyik ügyfélre
nézve külön döntést hoz.
(3)
Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban az egy beadványban
előterjesztett több kérelem esetében az illetéket - a (4) bekezdésben foglalt
kivétellel - csak egyszer, mégpedig annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell
megfizetni, mely után a legmagasabb illeték jár.
(4)
Ha egy beadványban terjesztenek elő olyan kérelmeket, amelyek elbírálása
más-más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a kérelmek ugyanazon hatóság
különböző hatásköreit érintik, az eljárási illetéket úgy kell megfizetni,
mintha külön-külön kérelmet terjesztettek volna elő.
(5)
Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt és az eljárás jellege kizárja azt, hogy
az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzen, csak annyi
illetéket kell fizetni, mint amennyi abban az esetben járna, ha az eljárás csak
egy ügyfél ügyében folyna. Ellenkező esetben annyi illetéket kell fizetni, mint
amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna.
(6)
Ha a kérelem több határozat vagy önálló fellebbezéssel támadható végzés ellen
irányul, az illetéket úgy kell fizetni, mintha minden döntés ellen külön-külön
kezdeményezték volna az eljárást.
(7)
(8)
A szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket - az alapeljárás illetékével
(igazgatási szolgáltatási díjával) egyidejűleg - annak kell megfizetnie, akinek
érdekében az eljárás indul. Az előzetes szakhatósági eljárásért fizetendő
illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás
kezdeményezésekor kell megfizetni.
A
jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése
32.
§ (1)
A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza
kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált
közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy
egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
(2)
A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárást lezáró, vagy arra
tekintettel hozott határozatban kell elrendelni és azt a visszatérítés
foganatosítása végett - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügyfél
lakóhelye, székhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes állami
adóhatóságnak kell megküldeni.
(3)
A 73. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság illetékbeszedési számlája javára
megfizetett jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítését az alapügyben
eljárt elsőfokú adóhatóság foganatosítja.
Illetékmentesség
33.
§ (1)
Nem kötelezhető illeték fizetésére az, akit az államigazgatási hatóság külön
jogszabály alapján költségmentességben részesített.
(2)
Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése,
valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a
külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál
fogva illetékmentes eljárások:
2.
az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási
eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;
a)
a
magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történő
házasságkötéséhez szükséges irat;
b)
a
nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat,
továbbá
c)
az
anyakönyvi kivonat kiállítása;
d)
5.
az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha
a)
a
születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt
részére első ízben;
b)
az
intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez;
c)
az
1953. január 1-je előtti bejegyzésről a névmutató szerint illetékmentes
kivonatot még nem adtak ki, és
ca)
a
születési anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az
örökbefogadó részére,
cb)
a
házassági anyakönyvből a házastárs részére,
cc)
a
halotti anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenesági rokona
részére,
d)
a
tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1957. június 20-án
kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 53. tvr. alapján folyó
eljárás céljára,
e)
a
szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének
anyakönyvezéséhez,
f)
az
elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset
anyakönyvezéséhez,
g)
a
nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján kijavított
anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben
történik
a kiállítása;
5/A.
a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás;
7.
az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához
szükséges bizonyítvány;
12.
az ösztöndíj adományozásával, a külföldön folytatott iskolai tanulmányok
beszámításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány,
oklevél, illetőleg tudományos fokozat honosításával, továbbá a külföldi
oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, valamint oklevél elismerésével
kapcsolatos eljárás;
14.
munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához
szükséges irat;
15.
foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (munkanélküli segély, járadék,
átképzési támogatás stb.) igénybevételével, nyugdíjazással kapcsolatos
eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok;
17.
az állampolgárok számára kötelezően elrendelt általános és egyéni betegség
megelőzést szolgáló, továbbá hatósági eljárásokhoz kapcsolódó orvosi
vizsgálatokról kiállított igazolások, orvosi bizonyítványok;
19.
az áldozatsegítő támogatások engedélyezésére irányuló eljárás;
20.
széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából a tulajdonos vagy kezelő,
használó helyett viselt költség megtérítésére irányuló eljárás;
21.
az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából - jogszabály rendelkezése
alapján - iratra vezetett hivatalos záradék;
23.
az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál
kezdeményezett első fokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adó jellegű
kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve a
méltányossági eljárást, a fizetési könnyítésre (halasztás, részletfizetés)
irányuló eljárást, továbbá az adó-, a vám-, az illeték- és a
társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása,
valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;
26.
közigazgatási hatóságnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások
jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése;
30.
az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés
tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;
31.
az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban indított
eljárás;
32.
őstermelői igazolvány cseréje, ha arra az őstermelői igazolványban szereplő
helységnév, utcanév, illetve házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján
történő változása, illetve az őstermelő lakóhelyének más megye illetékességi
területéhez való csatolása miatt kerül sor;
Az
államigazgatási eljárási illeték fizetésének módja
34-36.
§
VI.
Fejezet
A
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK
Az
illeték tárgya
37.
§ (1)
A bírósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni.
(2)
Nem tárgya a bírósági eljárási illetéknek az olyan bírósági eljárási cselekmény
(szolgáltatás), amelyért a 67. §-ban említett módon megállapított díjat kell
fizetni.
(3)
A bíróság, valamint büntető ügyben a nyomozó hatóság által készített
iratmásolat illetékére - ha e törvény másként nem rendelkezik - a melléklet IV.
címében foglaltak az irányadók.
Az
illeték fizetésére kötelezettek
38.
§ (1)
Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles
megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Az
utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez.
(2)
Több kötelezett esetén - ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az
érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg - a kötelezettek
egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket
megfizetni.
(3)
Ha az eljárást nem a jogosult, hanem ennek nevében és érdekében az arra
feljogosított indítja, a kötelezettség azt terheli, akinek érdekében az eljárás
indul.
A
POLGÁRI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK
A
polgári eljárás illetékének alapja
39.
§ (1)
A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként
nem rendelkezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló
értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy
követelésrész értéke.
(2)
A Pp. 24. §-a (2) bekezdésében felsorolt perekben az illeték számításának
alapja az ott meghatározott pertárgy értéke.
(3)
Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem
állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának
alapja:
a)
a
helyi bíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nemperes eljárásban
200 000 forint;
b)
a
Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt:
-
első fokon indult peres eljárásban 450 000 forint, nemperes eljárásban pedig
250 000 forint,
-
fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes
eljárásban pedig 170 000 forint,
c)
az
ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint,
nemperes eljárásban 300 000 forint;
d)
a
Legfelsőbb Bíróság előtt:
-
fellebbezési eljárásban 500 000 forint,
-
felülvizsgálati eljárásban 600 000 forint.
40.
§ (1)
Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több
jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének
megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett
igények együttes értékét kell figyelembe venni.
(2)
Vagylagos kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek
megfelelő mértékben kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár.
(3)
A választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti eljárásban az
illetéket a választottbírósági határozatban megállapított perérték alapján,
ennek hiányában a 39. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.
41.
§ (1)
Ha a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb
összegben állapítja meg, az illeték alapjának ezt kell tekinteni.
(2)
Az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak
utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap
mérséklésének - ha e törvény kivételt nem tesz - nincs helye. Ha az eljárás
tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást tartalmazó
iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet,
amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb
érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik.
Az
elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke
42.
§ (1)
A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem
rendelkezik - az illeték mértéke:
a)
peres
eljárásban 6%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 900 000 forint;
b)
bírósági
meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb
450 000 forint;
c)
egyezségi
kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása
iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
d)
fizetési
meghagyásos eljárásban 3%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 450 000 forint;
e)
a
végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 200 000 forint,
ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei
bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint,
legfeljebb 450 000 forint;
f)
a
határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek
módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban
1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
g)
a
kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése
iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 18 000
forint;
h)
egyéb
nemperes eljárásokban - a közigazgatási nemperes eljárás kivételével - az
eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000
forint.
(2)
Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett eljárás az első tárgyaláson
érdemben nem fejeződik be, illetve a d) pontban említett eljárás perré
alakul, az illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni.
(3)
A végrehajtási eljárás megindítása iránti beadvány: a végrehajtás elrendelése
iránti kérelemnek, illetve a végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak a
bíróságnál történő benyújtása. Ide kell érteni a pénzkövetelés biztosítására,
illetve meghatározott dolog zárlatára irányuló kérelem benyújtását is.
(4)
A birtokháborítás megszüntetése iránti perben a közigazgatási hatóság
eljárásáért fizetett illetéket a bírósági eljárás illetékébe be kell számítani.
Tételes
illetékek
43.
§ (1)
A házassági bontóper illetéke 12 000 forint.
(2)
A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény,
valamint az egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös
vagyon megosztása iránti igény esetében ezek pertárgyértékét az illeték
megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi
igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell
megfizetni.
(3)
A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha
törvény másként nem rendelkezik, és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű
kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel,
versenyüggyel, műsorszolgáltatással - kivéve a panaszügyeket -, elektronikus
hírközléssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatos - 20 000 forint.
(4)
A kisajátítási kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő
felülvizsgálata esetén az illeték mértéke 10 000 forint.
(5)
A Pp. 349. §-ában meghatározott munkaügyi perek illetéke - ha az eljárás
tárgyának értéke nem állapítható meg - 7000 forint.
(6)
Bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás illetéke 18 000 forint.
(7)
A közigazgatási nemperes eljárások illetékének mértéke 7500 forint.
A
csőd- és felszámolási eljárás illetéke
44.
§ (1)
A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.
évi XLIX. törvény 3. §-ának a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel
rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 50 000
forint, csődeljárásának illetéke 30 000 forint, jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke
25 000 forint, a csődeljárás illetéke 20 000 forint.
(2)
A
cégbírósági eljárás illetéke
45.
§ (1)
A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke:
a)
nyilvánosan
működő részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság esetében 600 000
forint,
b)
zártkörűen
működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetében 100 000
forint,
c)
az
a) és b) pont alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén 100 000
forint,
d)
jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 50 000 forint,
e)
egyéni
cég esetén 30 000 forint,
f)
külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 50 000 forint,
g)
külföldi
vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 50 000 forint.
(2)
Ha a cégbejegyzésre irányuló kérelemben fióktelep bejegyzését is kérik, az (1)
bekezdésben meghatározott illetéken kívül további illetéket nem kell fizetni.
(3)
Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem, valamint a (4)-(7)
bekezdésben nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke
(4)
Az átalakulás, minősített többséget biztosító befolyás létrejötte, valamint az
elismert vállalatcsoportként való működés, illetve a nyilvánosan működő
részvénytársaság cégadataira vonatkozó változás bejegyzése iránti kérelem
illetéke
(5)
A cég vagyonában bekövetkezett változás bejelentése iránti eljárásért az (1)
bekezdésben meghatározott illeték 40%-át kell megfizetni. Ez az illeték magában
foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.
(6)
A cégkivonat elkészítésének illetéke 5000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának
illetéke 3000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 7000 forint illetéket
kell fizetni.
(7)
A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratok elektronikus úton történő
megküldéséért, illetve papír alapú másolatáért cégiratonként 2000 forint illetéket
kell fizetni.
A
JOGORVOSLAT ILLETÉKE A POLGÁRI ELJÁRÁSBAN
A
fellebbezés illetéke
46.
§ (1)
A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke ítélet
elleni fellebbezés esetében 6%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 900 000
forint.
(2)
Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték
8000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén -
kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezést - az (1)
bekezdésben foglaltak az irányadók.
(3)
A beavatkozó fellebbezésének illetékére a fél által benyújtott fellebbezés
illetékére vonatkozó szabályok az irányadóak.
(4)
A csatlakozó fellebbezés illetéke az (1) bekezdés szerint járó illeték fele, de
legalább 5000 forint.
47.
§ (1)
A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés,
valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 7000
forint, legfeljebb 175 000 forint.
(2)
A közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban hozott határozata
elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint.
(3)
A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni
fellebbezés illetéke 7000 forint.
48.
§ Ha
a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési
határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény
módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 8000 forint.
A
perújítás illetéke
49.
§ A
perújítási eljárásban az e törvény szerinti illetéket kell fizetni, tekintet
nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre.
A
felülvizsgálati eljárás illetéke
50.
§ (1)
A 39-41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke ítélet
elleni felülvizsgálat esetén 6%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 2 500
000 forint.
(2)
A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az (1) bekezdés szerint számított
illeték fele, de legalább 7000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.
(3)
A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az (1) bekezdésben meghatározott
illeték fele, de legalább 7000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.
(4)
A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni
felülvizsgálat illetéke 8000 forint.
Jogorvoslati
eljárásokban érvényesülő kedvezmények
51.
§ (1)
Ha a 46-48. és az 50. §-ban szabályozott eljárásokban a bírósági határozatot a
jogorvoslati eljárásban előadott kérelem, illetve ellenkérelem kereteire
tekintet nélkül helyezi a bíróság hatályon kívül, a megismételt eljárásban a
fél az illeték ismételt megfizetése alól mentesül; keresetváltoztatás
(felemelés) esetén pedig csak az ennek következtében keletkezett
illetékkülönbözetet kell megfizetnie.
(2)
A perújítási eljárás során az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kell a
megfizetett illetéket visszatéríteni vagy a feljegyzett illeték viseléséről
határozni, ha a fél a perújítással támadott ítélet hozatalában részt vett
bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt, a törvény ellenére
lett pervesztes, vagy a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra
nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak.
A
büntetőeljárás illetéke
52.
§ (1)
A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 5000
forint, a fellebbezés illetéke 6000 forint, a perújítási kérelem és a
felülvizsgálati indítvány illetéke 7000 forint.
(2)
Ha magánvádas eljárásban több feljelentő egy beadványban tesz feljelentést,
továbbá, ha több feljelentő különálló ügyeit egyesítik, mindegyik feljelentő
köteles az illetéket megfizetni. Ha ugyanannak a feljelentőnek több ügyét
egyesítik, az egyesítést követően csak egyszer kell az illetéket megfizetni.
Viszonvád esetén az illetéket mindkét vádra vonatkozóan külön kell megfizetni.
(3)
Nem tekinthető kizárólag magánvád alapján folytatottnak az eljárás, ha az
ugyanannak a sértettnek a sérelmére elkövetett és egymással összefüggő olyan
bűncselekmények miatt indult, amelyek miatt részben közvádnak, részben
magánvádnak van helye.
(4)
Nem kell illetéket fizetni az eljárásnak abban a szakaszában, amelyben a vádat
az ügyész képviseli.
A
polgári jogi igény és az állammal szembeni kártalanítási igény érvényesítésének
illetéke
53.
§ (1)
Ha a büntetőeljárás során polgári jogi igényt érvényesítenek, csupán az igény
bejelentésére és a fellebbezésre kell ezen a címen illetéket fizetni. Ezt az
illetéket - a polgári peres eljárásra vonatkozó illetékszabályok szerint - a
büntető eljárás illetékén felül kell megfizetni.
(2)
A büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási
igény érvényesítése iránti eljárás illetékére a polgári peres eljárás
illetékére vonatkozó szabályok az irányadók.
A
büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek illetéke
54.
§ (1)
Ha a kérelmet nem nyomban a tárgyalás befejeztével szóban, vagy nem a
szabadságvesztés-büntetés végrehajtása alatt terjesztették elő, 2000 forint
illetéket kell fizetni:
a)
a
szabadságvesztés, a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére irányuló
halasztás, illetve a közérdekű munka félbeszakítása iránti kérelem,
b)
a
pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés, az államot illető bűnügyi költség vagy
rendbírság megfizetésére irányuló halasztás, illetve részletfizetés iránti
kérelem
esetében.
(2)
A kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem illetéke 5000 forint.
(3)
Vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az igazságügyért felelős
miniszterhez előterjesztett kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1%-a,
de legalább 5000 forint, legfeljebb 20 000 forint.
(4)
Ha az e §-ban és az 52. §-ban említett illetéket a kérelmező, illetve a
magánvádló felhívás ellenére nem fizeti meg, a bíróság leletet készít.
Választottbírósági
eljárásban az illeték mértéke
55.
§ Választottbírósági
eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1%-a, de legalább 5000
forint, legfeljebb 250 000 forint. Ha az eljárás értéke nem állapítható meg, az
illeték 10 000 forint.
ILLETÉKKEDVEZMÉNYEK
A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN
Illetékmentesség
56.
§ (1)
Nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint
költségmentességet, vagy e törvény szerint illetékmentességet élvez. A
személyes illetékmentesség a fél jogutódjára nem terjed ki.
(2)
Az illetékmentesség szabályai a beavatkozóra is irányadóak.
(3)
Illetékmentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a bíróság által
készített jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat.
57.
§ (1)
Illetékmentes a polgári ügyekben:
a)
az
eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása -
nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén
hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert
a Pp. 157. §-a a) pontja alapján megszünteti;
b)
a
költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat
elleni jogorvoslati eljárás;
c)
a
bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;
d)
a
holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás,
ha az eltűnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán
következett be;
e)
az
alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az európai
területi együttműködési csoportosulás, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi
Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet
nyilvántartásba vételére irányuló eljárás, valamint az európai területi
együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló
eljárás;
f)
a
megszűnt cég törlése iránti kérelem, ideértve az egyszerűsített
végelszámolásban - a végelszámoló személyének bejelentésével együtt -
előterjesztett törlés iránti kérelmet;
g)
a
határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem;
h)
a
választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás;
i)
a
jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követően a változások bejelentésével
kapcsolatos eljárás;
j)
az
áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés;
k)
a
kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási döntés bíróság általi felülvizsgálata;
l)
a
helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása;
m)
az
önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási
eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása, továbbá a polgári és
kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és
végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendelet, a nem vitatott követelésekre
vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK
rendelet és a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó
eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és
végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló 2201/2003/EK rendelet alapján hozott bírósági határozat (bírósági
egyezség), kiállított közokirat végrehajtását kezdeményező eljárás;
n)
az
eredményes alkotmányjogi panasz alapján induló eljárás;
o)
a
személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával
összefüggésben indított per;
p)
a
jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági
felülvizsgálata;
r)
a
külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az
ideiglenes megelőző távoltartó határozat bírói felülvizsgálatára, valamint a
megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárások;
s)
az
áldozatsegítés tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata.
(2)
Illetékmentes a büntető ügyekben:
a)
az
52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárásban a terhelt és a védő fellebbezése,
perújítási kérelme és felülvizsgálat iránti indítványa;
b)
az
52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárás, ha az eljárást a személyes
meghallgatás megkezdése előtt a bíróság megszünteti, illetve ha az eljárás
megszüntetésére kegyelem folytán kerül sor;
c)
az
54. § (2) bekezdésében említett kérelem, ha azt az elítélt vagy a védő
nyújtotta be;
d)
a
személyes költségmentesség engedélyezése iránti eljárás;
e)
a
terhelt, a védő és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője részére a
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70/B. §-a (2) bekezdésében, (5)
bekezdésének a) pontjában, (6) bekezdésében, valamint (10) bekezdésében
meghatározott iratokból a másolat egyszeri kiadása;
f)
a
feljelentő részére a feljelentésről készített jegyzőkönyv másolata.
Mérsékelt
illeték
58.
§ (1)
Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a
a)
ha
a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll;
b)
ha
az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés
folytán megszűnik;
c)
ha
az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az első
tárgyalás előtt a követelést teljesíti;
d)
ha
a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek;
e)
ha
a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik.
(2)
Az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha az első tárgyalást követően az
eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik
meg, illetőleg a per megszüntetését a felek közösen kérik.
(3)
Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az első
tárgyalást követően kerül sor. Ha a felek az első tárgyalást követően külön
törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, és ezt követően a
bíróság az egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetendő peres eljárás
illetékek 50%-ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de
legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét kell megfizetni, feltéve ha a
közvetítői eljárást törvény nem zárja ki; a fizetendő illeték mértéke azonban
ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál.
(4)
Ha a per szünetelés folytán szűnik meg, a bíróság az eljárást kezdeményező
felet kötelezi az illeték megfizetésére.
(5)
Az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezését a nemperes eljárásokban
megfelelően alkalmazni kell, ha a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi
határozatának meghozatala előtt kerül sor. A 42. § (1) bekezdésének c)-d)
pontjában említett eljárásoknál - amennyiben ennek feltételei egyébként
fennállnak - a mérséklési kötelezettség csak a 42. § (2) bekezdése szerint
kiegészített illetékre terjed ki.
(6)
A büntető eljárásban érvényesített polgári jogi igény illetékére az (1)-(2)
bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(7)
A polgári és büntető fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati eljárás
illetékének a 10%-át kell megfizetni, ha a fellebbezést vagy a felülvizsgálati
kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának megkezdése előtt
visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás
időpontjáig kerül sor.
(8)
A csatlakozó fellebbezés illetékére a (2), (3) és (7) bekezdés rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni. Ha a fellebbező fél a fellebbezést a tárgyalás
megkezdése után vonja vissza, a csatlakozó fellebbezést előterjesztő az
eljárási illetéknek csak a 10%-át köteles megfizetni.
(9)
Ha a felek a polgári eljárást megelőzően külön törvényben szabályozott
közvetítői eljárásban vettek részt, az eljárás illetékének a közvetítő
általános forgalmi adóval növelt - az illetékfizetésre kötelezett fél által
viselt - díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét, de legalább
az egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni. Nem jár
illetékkedvezmény, ha
a)
a
közvetítői eljárást törvény kizárja, vagy
b)
a
közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással
rendezett jogvita tárgyában a felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve ha a
per tárgya kizárólag a megállapodásban foglaltak érvényesítése.
(10)
Az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert -
akár közjegyző, akár bíróság előtt lefolytatott - előzetes bizonyítási eljárás
előzte meg.
Illetékfeljegyzési
jog
59.
§ (1)
Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése
alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.
(2)
Az illetékfeljegyzési jog szabályai a beavatkozókra is irányadók.
60.
§ (1)
Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival
arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes
megfizetése alól, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa,
valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben
elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja.
(2)
Illetékfeljegyzési jog illeti meg az ügygondnokot és a gyámhatóság által
kirendelt eseti gondnokot, valamint azt a felet, akinek érdekében az őt
megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult
szervezet indított pert.
61.
§ (1)
Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki
házastársával együtt él, csak akkor részesíthető az illetékfeljegyzési jog
kedvezményében, ha ennek feltételei mind a félre, mind a vele együttélő
személyre nézve fennállnak.
(2)
Nem részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében a fél, ha perlekedése
rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén
akkor sem, ha mint engedményes lép fel és valószínű, hogy az engedményezés az
illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetővé tételét célozta.
(3)
Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény
szerinti harmadik országbeli állampolgár részére az illetékfeljegyzési joggal
járó perlés kedvezménye csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés
vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A viszonosság kérdésében az
igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata irányadó.
(4)
Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni:
a)
a
házasság felbontására irányuló kereset esetén;
b)
a
cégeljárásban;
c)
az
54. §-ban említett eljárásokban.
62.
§ (1)
A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési
jog illeti meg:
a)
a
munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan
károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló polgári jog szabályai
szerinti kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a
végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az
a minimálbér hússzorosát meghaladja;
b)
a
személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a
vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a
személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt;
c)
a
bűncselekményből - ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy
egészségében okozott kárt -, valamint a szabálysértésből származó kár
megtérítése iránti igény esetén;
d)
a
házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági perben
érvényesített vagyonjogi igényt;
e)
a
névviselési jog megszüntetése iránti perben;
f)
a
személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben;
g)
a
közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben;
h)
a
közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban;
i)
a
munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított
felszámolási eljárásokban, valamint a csőd-, a felszámolási és a helyi
önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló,
illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokban;
j)
a
találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a
topográfia szerzője, valamint a közreműködő által a találmánnyal, a használati
mintával, az újítással, az ipari mintával, a topográfiával, a know-how-val,
illetve a közreműködői díjjal kapcsolatban indított polgári peres és nemperes
(végrehajtási) eljárásban;
k)
a
lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház
közösséget a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös
költség megtérítése iránt indított eljárásban;
l)
a
büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási
igény érvényesítése iránt indított perben;
m)
az
olyan kártérítési perben, amelyet a fél a per tisztességes lefolytatásához,
illetve ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jogai
megsértése miatt indít;
n)
magánszemély
lakástulajdonát elidegenítő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt
indított perben;
o)
külön
törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató és központi
hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás ellen, a központi
hitelinformációs rendszerbe történő adatátadás és kezelés miatt, illetőleg a
referenciaadatok helyesbítése vagy törlése iránt indított perben;
p)
a
hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba vett, hibás adatokon alapuló vagy más
okból hibás bejegyzések kijavítása iránti eljárásban, valamint abban az
eljárásban, mely annak megállapítására irányul, hogy valamely hatóság vagy
bíróság nem tett eleget a cégjegyzékbe hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba
kerülő adat megküldésére vonatkozó kötelezettségének;
r)
a
közigazgatási eljárás során hozott végzés felülvizsgálatára irányuló nemperes
eljárásban.
(2)
Az (1) bekezdés a)-c) és g)-h), továbbá l) pontjaiban
említett perek esetén, ha az összegszerűség megállapítása a bíróság
mérlegelésétől függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges
pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését
mellőzheti.
(3)
Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott, a munkaviszonyból származó
munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárás esetén
az illeték viseléséről a bíróság az eljárást megszüntető vagy a felszámolást
elrendelő végzésében dönt.
63.
§
A
költségmentesség szabályainak alkalmazása
64.
§
Cégbírósági
felügyeleti illeték
65.
§ (1)
A cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért
(2)
Kérelemre indult eljárás esetén, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti
eljárás lefolytatása iránti kérelmet jogsértés hiányában elutasítja, a
kérelmezőt
(3)
A törvényességi felügyeleti eljárás alá vont céget terhelő felügyeleti illeték
megfizetéséről a bíróság a törvénysértő működés megállapításával egyidejűleg
végzésben rendelkezik. A törvényességi felügyeleti eljárást alaptalanul
kezdeményező kérelmezőt terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a cégbíróság
a kérelmet elutasító végzésben rendelkezik.
(4)
Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a bírósági eljárási illetékre vonatkozó
szabályok az irányadók.
66.
§
VII.
Fejezet
AZ
IGAZGATÁSI ÉS BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA
67.
§ (1)
Egyes közigazgatási hatósági eljárásokért, illetőleg egyes intézmények
igazgatási jellegű szolgáltatásának igénybevételéért, továbbá egyes bírósági
eljárási cselekményekért (szolgáltatásokért) díjat kell fizetni.
(2)
Azt, hogy mely eljárásért vagy szolgáltatásért kell díjat fizetni, továbbá a
díj mértékét - törvény, eredeti jogalkotó hatáskörben kiadott
kormányrendeletben létrehozott eljárás vagy szolgáltatás esetében az eljárást
vagy szolgáltatást létrehozó kormányrendelet felhatalmazása alapján - az
érdekelt miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben vagy a
Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben szabályozza. A lakosság széles körét
érintő díjfizetési kötelezettséget csak törvény állapíthat meg.
(3)
A fizetendő díj mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az adott eljárással
kapcsolatban az eljáró hatóságnál felmerülő és másra át nem hárítható
valamennyi költségre fedezetet biztosítson. Változó költségigényű eljárások
(szolgáltatások) esetében a díj összegét átalány jelleggel kell meghatározni.
(4)
A díjat - amennyiben a díjat megállapító miniszteri rendelet eltérően nem
rendelkezik - átutalással kell megfizetni. Átutalás, készpénzátutalás útján
történő megfizetés esetén a díjjogszabályban meg kell jelölni a díj beszedésére
jogosultat, valamint a fizetési számla megnevezését és számát.
(5)
A díjat megállapító jogszabályban rendelkezni kell a díj - ideértve a
jogorvoslati díjat is - beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával,
visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokról. A díjat megállapító
jogszabályban nem szabályozott kérdésekre a (6) bekezdésben foglaltak
kivételével e törvénynek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók - ideértve a
személyes és tárgyi mentességet is -, amelyekre a díjat megállapító jogszabály
konkrétan utal.
(6)
A szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a díj
megállapításáról rendelkező jogszabályban előírtak szerint kell megfizetni, és
a megfizetés tényét az alapeljárás iránti kérelem mellékleteként igazolni kell.
Előzetes szakhatósági eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a
szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni.
(7)
Az igazgatási szolgáltatási pótdíj az eljáró hatóság bevétele. Az igazgatási
szolgáltatási pótdíj mértékének és az adott eljárásért fizetendő illetéknek az
összege nem lehet magasabb, mint az eljárással és a közigazgatási
szolgáltatással összefüggésben ténylegesen felmerülő költség.
NEGYEDIK
RÉSZ
AZ
ILLETÉK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS FIZETÉSE
VIII.
Fejezet
AZ
ILLETÉK ALAPJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA
Az
illeték alapjául szolgáló érték
68.
§ (1)
A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az
abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a
vagyonszerzést a közjegyző bejelenti, illetve az ingatlanügyi hatóság a hozzá
érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja [92. § (1) bekezdés] az állami
adóhatóságnak, vagy a vagyonszerzésről az állami adóhatóság más módon tudomást szerez.
(2)
Ha az (1) bekezdésben említett esetekben a vagyonszerzési ügy iratainak illetékkiszabásra
való bejelentése (továbbítása) közigazgatási hatóság, bíróság vagy közjegyző
bármilyen intézkedése, illetőleg közigazgatási hatóság, bíróság vagy közjegyző
mulasztása miatt az illetékkötelezettség keletkezését követő hat hónapon túl
történik, az állami adóhatóság az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az
illetékkötelezettség keletkezésétől a vagyonszerzési ügy iratainak bejelentése
(továbbítása) napjáig terjedő időszak minden naptári napja után a felszámítás
időpontjában érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben, de legfeljebb
50%-kal mérsékli. A mérsékelt forgalmi érték nem lehet alacsonyabb a
szerződésben megjelölt, illetőleg ennek hiányában a fizetésre kötelezett fél
által bejelentett értéknél (a továbbiakban: bejelentett érték).
(3)
Az eljárási illeték alapjának megállapításánál az eljárás megindítása iránti
kérelem előterjesztésekor fennálló forgalmi érték az irányadó.
Az
illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása
69.
§ Az
illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél
köteles bejelenteni a jogügylet vagy a hagyaték bejelentésekor, ha e
kötelezettség őt terheli. Más esetben az állami adóhatóság felhívására kitűzött
határidő alatt kell a forgalmi értéket bejelenteni.
70.
§ (1)
Ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a
feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése
szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az állami adóhatóság
állapítja meg. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt az állami adóhatóság
nem bírálhatja felül.
(2)
Az állami adóhatóság a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító
értékadatok alapján, valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata
ismeretében - szükség esetén külső szakértő bevonásával - állapítja meg.
(3)
Az állami adóhatóság a forgalmi érték megállapítása érdekében az összehasonlító
értékadatok közül a következőket köteles - más értékmeghatározókkal együtt -
mérlegelni:
a)
ingatlanszerzés
esetében a település, nagyobb település esetén az egésztől elhatárolható kisebb
területi egység, külterület esetében a gazdaságilag összefüggő térség
ingatlanforgalmának legalább 2 évet átfogó értékmeghatározóit; így különösen a
folyamatában növekvő vagy csökkenő ingatlanforgalmat, vagy az ingatlanforgalom
teljes hiányát, a település, illetőleg a térség ennek megfelelő vagy ettől
eltérő értékadatait, továbbá az illetékkiszabás tárgyát képező ingatlanhoz
térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés olyan adatait, amely a forgalmi
érték megállapításánál számításba vehető. Összehasonlítani elsősorban az azonos
rendeltetésű ingatlanokat kell. Ha a településen összehasonlításra alkalmas
ingatlan nincs, a forgalmi érték megállapításánál a térséghez tartozó hasonló
adottságú települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók;
b)
ingó
szerzése esetén az azonos rendeltetésű ingódolog kereskedelmi, illetőleg piaci
árát.
(4)
A vagyoni értékű jog forgalmi értékének a 72. § alapján számított értéket kell
tekinteni.
71.
§ (1)
Az illeték alapját forintban kell megállapítani.
(2)
Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket az illetékkötelezettség
keletkezésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának
alapulvételével kell forintra átszámolni.
(3)
A százalékos illeték alapjának kikerekítésénél - ha e törvény másként nem
rendelkezik - az 50 forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az
50 forintot vagy ennél nagyobb maradékot pedig 100 forintnak kell számítani.
A
vagyoni értékű jogok értékének megállapítása
72.
§ (1)
A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem
csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.
(2)
A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a
kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg
az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött
haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában
meghatározott életkor szerinti többszörösét.
(3)
A bizonytalan időre terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke - a (4)
bekezdésben foglaltak kivételével - az egy évi érték ötszöröse.
(4)
Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy
özvegységének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához
képest a következő módon kell megállapítani:
a)
ha
a vagyoni értékű jog jogosultja:
|
25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték |
10-szerese, |
|
25-50 éves, az egyévi érték |
8-szorosa, |
|
51-65 éves, az egyévi érték |
6-szorosa, |
|
65 évnél idősebb, az egyévi érték |
4-szerese; |
b)
ha
a vagyoni értékű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete,
házassága vagy özvegysége idejétől függ, az a) pontban megállapított
szorzók alkalmazásánál a két személy közül az idősebbnek az életkora az
irányadó;
c)
ha
a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától
függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy
halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó;
ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a
legfiatalabb személy életkora szerint történik. Az így kapott értéket, mint
illetékalapot az egyes jogosultak között olyan arányban kell megosztani, mint
amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jog értéke ezek
együttes értékében képvisel;
d)
ha
a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az
idősebb házastárs életkora az irányadó.
(5)
Az időleges üdülőhasználati jog értéke: e jog egy évi értékének [72. § (1)
bekezdés] annyiszor háromszázhatvanötöd része, ahány nap megszerzéséről szól a
szerződés. Egyebekben a 72. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
(6)
Az (1)-(5) bekezdéstől eltérően az önálló orvosi tevékenység működtetési
jogának értékét a vonatkozó adásvételi vagy ajándékozási szerződésben megjelölt
- illetőleg folytatás esetén a szerző fél által bejelentett - érték alapján
lehet megállapítani. Amennyiben az előzőek szerinti érték nem fejezi ki a valós
értékviszonyokat, az állami adóhatóság becslés útján állapítja meg az értéket.
IX.
Fejezet
AZ
ILLETÉK MEGFIZETÉSE
Az
illetékfizetés módja
A
közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetése
73.
§ (1)
A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel
az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni a (2)-(4), a (7) és (8),
valamint a (11) bekezdésekben foglaltak kivételével.
(2)
Az okmányirodánál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági
eljárás illetékét
a)
az
eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási megbízás útján, vagy
b)
amennyiben
az okmányirodán erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg
bankkártyával vagy házipénztárba készpénzzel
kell
megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla
javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénzátutalási
megbízással az okmányiroda naponta fizeti meg az említett számla javára.
(3)
Az elsőfokú adóhatóságnál és az elsőfokú vámhatóságnál (a továbbiakban:
adóhatóság) indított eljárás - ideértve az elektronikus úton kezdeményezett
eljárást is - illetékét - a másolat, kivonat illetékének kivételével -,
valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen
kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét az illetékes adóhatóság
illetékbeszedési számlája javára kell megfizetni. A 73/A. § (1) bekezdésében
foglaltaktól eltérően az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a
mulasztási bírság összegét az adóhatóság határozatban közli az ügyféllel, azzal
hogy az eljárási illetéket a határozat közlésétől számított 8 napon belül az
adóhatóság illetékbeszedési számlájára mulasztási bírság nélkül fizetheti meg.
Az így meg nem fizetett illetéket és a mulasztási bírságot az adóhatóság hajtja
be.
(4)
Elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás esetén az
eljárási illetéket az eljárás megindítását megelőzően készpénzátutalási
megbízás vagy azt követően az eljáró hatóság által az ügyfél rendelkezésére
bocsátott ügyiratszámra hivatkozással átutalási megbízás útján kell megfizetni
az elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairól szóló külön
jogszabály szerint.
(5)
Az eljárási illeték előzetes megfizetését az eljárás megindításakor a (2)
bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a feladóvevénynek a
kérelemhez csatolásával, a (4) bekezdésben szabályozott esetben pedig a
készpénzátutalási megbízás feladóvevényén szereplő azonosító szám (8 számjegyű
azonosító), a megfizetett eljárási illeték összegének és a befizetés
időpontjának feltüntetésével kell közölni az eljáró hatósággal.
(6)
Az eljárási illetéket, ha azt elektronikusan kezdeményezett közigazgatási
hatósági eljárás esetén az eljárás megindítását (kérelem előterjesztését)
megelőzően nem fizették meg, legkésőbb az ügyazonosító ügyfél általi
megismerését követő munkanapon kell megfizetni.
(7)
A (2)-(4) bekezdésben meghatározott eljárások kivételével a 10 000 forintot
meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján
vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással,
illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben
az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami
adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az
eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság.
(8)
A külképviseletnél, illetőleg ennek útján kezdeményezett magyar hatósági
eljárás esetén az eljárás illetékét a konzuli díjakra vonatkozó külön
jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni.
(9)
Belföldi székhelyű közigazgatási hatóság a külföldi célra kért, tényt
bizonyító, adatot rögzítő vagy egyéb tartalmú iratot az illeték megfizetése
nélkül köteles kiállítani és a fizetendő illeték összegét
a)
ha
az irat szabályszerű továbbítása külföldre diplomáciai úton történik, az irat
megküldésével egyidejűleg a külpolitikáért felelős miniszterrel,
b)
minden
más esetben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - lelet útján az illetékes
állami adóhatósággal
közölni.
Az ilyen illetékhiány után mulasztási bírság nem szabható ki.
(10)
A (9) bekezdés a) pontjában említett esetben az iratokat a
külpolitikáért felelős miniszter azzal küldi meg a külképviseleti szervnek,
hogy az illetéket az irat kézbesítése előtt szedje be. Az így beszedett
összeget a konzuli ügyszámra hivatkozással a Konzuli Információs Rendszerben
vagy a konzuli alnaplóban kell elszámolni.
(11)
Törvény, kormányrendelet vagy az adópolitikáért felelős miniszter
egyetértésével kiadott miniszteri rendelet előírhatja, hogy a szakhatósági
eljárás - ide nem értve az előzetes szakhatósági eljárást - illetékét az
alapeljárást lefolytató szervnél az alapeljárásért fizetendő illeték vagy
igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módjával azonos módon kell
megfizetni. Az alapeljárást lefolytató hatóság a szakhatósági eljárásért így
megfizetett illeték összegének jogszabályban megjelölt bankszámlán való
jóváírását követő munkanapon, készpénzben való fizetés esetén a készpénz
átvételének napján átutalja a Magyar Államkincstár által vezetett illeték-bevételi
számlára.
(12)
Ha az ügyfél az eljárás megindítása nélkül a (2) bekezdés a) pontja vagy
a (4) bekezdés szerinti módon fizetett illetéket, akkor a készpénzátutalási
megbízás feladóvevényével az állami adóhatóságnál kérheti az illeték
visszatérítését. Az állami adóhatóság a kincstár megkeresésével ellenőrzi a
visszatérítési igényt, melynek eredményeként az illetéket visszatéríti vagy
határozatot hoz a visszatérítés megtagadásáról.
Hiánypótlás
73/A.
§ (1)
Ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró
hatóság az eljárás megindításakor, elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén
a 73. § (6) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen leteltét követően
- postai úton előterjesztett beadvány esetén postai úton, elektronikus úton
kezdeményezett eljárások esetén elektronikus úton is - az ügyfelet
figyelmezteti az illeték megfizetésére azzal, hogy ha
a)
a
megfizetni elmulasztott illetéket illetékbélyegben kellett leróni, akkor
illetékbélyegben, postai úton történő felhívás esetén válasz-levelezőlapon,
b)
egyéb
fizetési mód esetén átutalással vagy készpénzzel
8
napon belül nem fizeti meg és a hatóság az eljárást az illetékfizetési
kötelezettség elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg, a 82.
§-ban említett mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. A fizetési határidőt a
hiánypótlási felhívás kézhezvételétől kell számítani. Ha a felhívásra postai
úton kerül sor, akkor az illetéken felül a felhívás postaköltségét - e címen
200 forintot - a válasz-levelezőlapon illetékbélyegben, egyéb esetben pénzzel
kell megfizetni. A figyelmeztetés megtörténtét, illetőleg a felhívás elküldését
az iraton fel kell jegyezni, illetőleg az ügyféllel igazoltatni kell.
(2)
Ha az ügyfél az illeték megfizetésének mellőzését kérte, a hatóság döntéséig az
(1) bekezdésben foglalt felhívásnak nincs helye.
(3)
Ha az ügyfél az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8
napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az eljáró
hatóság az eljárást végzéssel nem szüntette meg, az illetékhiányról leletet
kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a
mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő.
A
bírósági eljárási illeték megfizetése
74.
§ (1)
A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton
kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha
az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. A 10
000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási
megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra
átutalással, illetve amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is
megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával
az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra
történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság.
(2)
Ha az illeték megfizetését a kötelezett felhívás ellenére elmulasztotta, de a
beadványt nem utasították el, a meg nem fizetett illetéket a mulasztási
bírsággal együtt lelet alapján az állami adóhatóság előírja.
(3)
Az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére és megvonására, valamint az eljárás
kezdeményezésekor meg nem fizetett illeték, illetve a cégbírósági felügyeleti
illeték viselésére, nyilvántartására és a megfizetésével kapcsolatos bírósági
intézkedésekre az e törvényben nem rendezett kérdésekben a költségmentességről
szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(4)
A választottbírósági eljárásban az illetéket a megállapított költségekkel
együtt kell megfizetni és azt az eljárás befejezésekor az eljárt
választottbíróság utalja át az állami adóhatóságnak.
(5)
Az adópolitikáért felelős miniszter - kérelemre - az általános szabályoktól
eltérően a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő
megfizetését engedélyezheti annak a gazdálkodó szervezetnek [Ptk. 685. § c) pont],
amely igazolja, hogy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban legalább 1000
bírósági (peres és nemperes) eljárást kezdeményezett. Az engedély egy évre
szól, meghosszabbítását az adópolitikáért felelős miniszter engedélyezi,
amennyiben a gazdálkodó szervezet igazolja, hogy a megelőző 12 hónapban az
engedély kiadására meghatározott feltételek teljesültek. Az engedélyről,
valamint annak meghosszabbításáról az adópolitikáért felelős miniszter
„Tájékoztató”-t tesz közzé a Pénzügyi Közlönyben.
(6)
Utólagos elszámolás esetén a gazdálkodó szervezet az utólagos elszámolás körébe
tartozó ügyekben mentesül az eljárás kezdeményezésekor a bírósági eljárási illeték
megfizetése alól. A gazdálkodó szervezetnek az engedély megadását
(meghosszabbítását) követő hónap 15. napjáig előleget kell fizetnie. Az előleg
összege a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kezdeményezett bírósági
eljárásokért fizetett illeték 50%-a. A különbözetet utólagos elszámolás alapján
az engedély lejártát követő hónap 15. napjáig a székhelye szerint illetékes
állami adóhatóság számlájára kell megfizetni.
(7)
Az engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet társasági formaváltása vagy
egyesülése esetén az adópolitikáért felelős miniszter az engedélyt kérelemre
módosítja, szétválása esetén pedig a létrejövő új gazdálkodó szervezetnek új
engedélyt kell kérnie. Az új engedély annak a jogutód gazdálkodó szervezetnek
adható meg, amely igazolja, hogy a jogelőd gazdálkodó szervezet engedélyének
kiadása alapjául szolgáló tevékenységet tovább folytatja. Ha e tevékenységet
több jogutód gazdálkodó szervezet is folytatja, az engedélyt valamennyinek meg
kell adni.
(8)
Az engedélyért, az engedély meghosszabbításáért és módosításáért külön
jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Az
eljárási illeték megfizetésére vonatkozó közös szabályok
74/A.
§ (1)
Az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az eljárást kezdeményező iratra (jegyzőkönyvre)
vagy ezek hiányában az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani. A
lerovandó eljárási illeték összegét kerekíteni kell oly módon, hogy az 50
forint alatti maradékot el kell hagyni, az 50 forintot és az azt meghaladó
összeget pedig 100 forintnak kell számolni.
(2)
Az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az ügyfélnek átírnia
vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia nem szabad. A bélyeget az eljáró
hatóság értékteleníti felülbélyegezéssel, amelynél az eljárást kezdeményezték.
(3)
A 73. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott illetékfizetés esetén az
eljárási illetéket megfizetettnek kell tekinteni, a bizonylatot pedig az
ügyirathoz kell csatolni.
(4)
Átutalási megbízással történő fizetés esetén az eljárási illeték megfizetésének
ellenőrzésére vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter
rendeletben szabályozza.
(5)
Amennyiben az illetékköteles iraton az állami adóhatóság a 73. § (7) bekezdése,
illetve a 74. § (1) bekezdése szerint igazolja az illetékkiszabásra történő
benyújtás tényét, az eljáró bíróság vagy más hatóság az illetéket
megfizetettnek tekinti.
Az
illetékbélyeg értéktelenítése
75.
§ (1)
Az iratra ragasztott illetékbélyeg akkor értékteleníthető, ha a bélyeg állapota
kifogástalan. Ellenkező esetben a felülbélyegzést mellőzve - a megfelelő
fizetésre vonatkozó felhívás eredménytelensége esetén - leletet kell készíteni,
amelyet a leletkészítés okának feltüntetésével az állami adóhatóságnak kell
megküldeni.
(2)
Ha az illetékfizetés céljából az iratra felragasztott illetékbélyeg olyan
mértékben csonka, hogy ez korábbi felhasználás lehetőségét nem zárja ki, vagy
ha az illetékbélyeg egymástól elválasztott részeit illesztették össze, úgy kell
tekinteni, mintha azon nem fizettek volna illetéket. Az ilyen bélyeg értékét
sem beszámítani, sem visszatéríteni nem lehet.
(3)
A felülbélyegzés napját is jelző hivatalos bélyegző lenyomatot az iratra
felragasztott illetékbélyegek mindegyikére akként kell ráütni, hogy a lenyomat
fele - időpontot jelző bélyegzőnél az ezt feltüntető jelzés is - az
illetékbélyeg egyik felére, másik fele pedig az irat papírjára essék. Ilyen
bélyegző hiányában az értéktelenítés tényét és ennek időpontját az
illetékbélyegekre tintával kell rávezetni.
(4)
Ha az illetéket az eljáró hatóság által kiszolgáltatott iraton kell leróni, a
lerovásra kötelezett az illetékbélyeget az iratra történő felragasztás és
értéktelenítés céljából köteles átadni.
Gépjármű,
pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése
76.
§ (1)
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó
vagyoni értékű jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármű,
pótkocsi átírását megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénz-átutalási
megbízás útján, illetve - amennyiben erre lehetőség van - az okmányirodán
bankkártyával kell az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt
számla javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni. A 89.
§-ban foglaltak kivételével az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot - a 26. §
(1) bekezdésének l) pontja szerinti mentesség igénybevétele esetén az
erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával - annak keltétől
számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes
okmányirodánál kell bemutatni.
(2)
A házipénztárba befizetett illetékről az ügyfél számára számviteli bizonylatot
kell kiállítani és a befizetett illetékről nyilvántartást kell vezetni,
amelynek tartalmaznia kell a vagyonszerző nevét, lakóhelyét (székhelyét) és az
illeték összegét. A nyilvántartás alapján az okmányiroda készpénzátutalási
megbízással naponta fizeti meg az illetéket az illetékes állami adóhatóság
illetékbeszedési számlája javára. Az okmányiroda a bankkártyával megfizetett,
valamint a házipénztárba befizetett illetékről hetente kimutatást készít a
vagyonszerző nevének, lakóhelyének (székhelyének) és a befizetett összeg
feltüntetésével és azt a tárgyhetet követő hét 5. napjáig az illetékes állami
adóhatósághoz eljuttatja.
(3)
Az (1) bekezdésben meghatározott okmányirodai közreműködéstől függetlenül a
gépjármű- és pótkocsiszerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsőfokú
illetékhatóság. Ha a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény
ezt indokolja, az állami adóhatóság határozattal (78. §) állapítja meg a
vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzés késedelmes bejelentését terhelő
mulasztási bírságot az állami adóhatóság határozattal szabja ki.
Az
illeték fizetése kiszabás alapján
77.
§ Kiszabás
alapján pénzzel kell megfizetni
a)
a
vagyonszerzési illetéket, ideértve az illetékelőleget is,
b)
e
törvényben meghatározott esetben az eljárási illetéket,
c)
a
megfizetni elmulasztott illetéket.
Az
illetékelőleg
77/A.
§ (1)
Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak
ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése
után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget
köteles fizetni. Ha a törvény külön szabályt nem állapít meg, az
illetékelőlegre a vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
Az illetékelőleg fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a
vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja.
(2)
Az illetékelőleg összegét (ideértve a mulasztási bírságot is) az állami
adóhatóság a fizetési meghagyásban közli. A fizetési meghagyás az illetékelőleg
összege erejéig fellebbezésre való tekintet nélkül, végrehajtható okiratnak
minősül.
(3)
Nem kell a fizetési meghagyásban illetékelőleg-fizetési kötelezettséget
elrendelni, ha az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárásban
hozott határozatát [92. § (2) bekezdés] az illeték megállapítását megelőzően
továbbítja az állami adóhatóságnak.
(4)
Az illetékelőleget a vagyonszerző előzetesen még az azt kiszabó határozat
meghozatala előtt, a bejelentett érték és az adott vagyonszerzésre irányadó
mérték figyelembevételével, az illetékes állami adóhatóságnál - amennyiben erre
az állami adóhatóság lehetőséget biztosít - készpénzben vagy az állami
adóhatóság illetékbeszedési számlája javára befizetheti. A készpénzbefizetési
mód esetén a befizetéssel egyidejűleg be kell mutatni a jogügyletről kiállított
- az ingatlanügyi hatóság érkeztető bélyegzőjével ellátott - okiratot. Az
illetékbevételi számla javára történő befizetés esetén az említett okiratot és
a befizetési bizonylatot az igazolás kérésekor kell bemutatni az állami
adóhatóságnál. Az állami adóhatóság az illetékelőleg befizetéséről szóló
igazolást a készpénz átvételét követően, illetve a befizetett összegnek a
számlára való beérkezését követően haladéktalanul kiadja.
(5)
Az állami adóhatóság a megfizetett illetékelőleget 30 napon belül hivatalból
visszatéríti, ha az illeték-visszatérítés (80. §) feltételei fennállnak.
Fizetési
meghagyás
78.
§ (1)
A kiszabás alapján fizetendő illetékről - ideértve a mulasztási bírságot is -
fizetési meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza
a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az
alkalmazott jogszabályokat.
(2)
Ha az illeték kiszabásakor a rendelkezésre álló adatok alapján az illeték
alapja egyértelműen nem állapítható meg, az állami adóhatóság a fizetési
meghagyásban közli az ügyféllel, hogy a határozat módosításának a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint a döntés módosítására
vagy visszavonására nyitva álló időtartamon belül van helye.
(3)
A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a (4)-(5)
bekezdésben foglalt kivételekkel, a határozat jogerőre emelkedését követő napon
válik esedékessé. A megállapított illeték - ha e törvény alapján a fizetési
meghagyás hosszabb határidőt nem állapít meg - a fizetési meghagyás (határozat)
jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen
fizethető meg.
(4)
A fizetési meghagyásban megállapított illetékből az illetékelőleg - ha a
törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt nem állapít meg - a
határozat közlésétől számított 15. napon válik esedékessé. Az esedékesség
napját követő 15 napon belül az illetékelőleg késedelmipótlék-mentesen
fizethető meg.
(5)
A jogerős fizetési meghagyásban megállapított illeték és az illetékelőleg
különbözetének (a továbbiakban: illetékkülönbözet) megfizetésére az állami
adóhatóság a megszerzett vagyon ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően
[92. § (2) bekezdés] fizetési felhívást bocsát ki. A felhívásban megjelölt
illeték - kivéve, ha a törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt
állapít meg - a közléstől számított 15. napon válik esedékessé. Az illeték az
esedékesség napját követő 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen fizethető
meg.
Az
illeték törlése és visszatérítése
79.
§ (1)
A meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték
visszatérítésének - jogorvoslati eljáráson, valamint e törvény 16. § (2)
bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 21. § (5) bekezdésében és 26. § (2)
bekezdésében említett eseteken kívül - csak a 80. § (1) bekezdésében
megállapított esetekben van helye.
(2)
A meg nem fizetett illeték bármikor törölhető, a megfizetett illeték a
megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza.
(3)
Ha a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy
korlátozza a vagyonszerzést, az illeték visszatérítését öt éven túl is - de
legfeljebb a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon
belül - lehet kérni.
(4)
Az illetékek visszatérítésére az adózás rendjéről szóló törvény
adó-visszatérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
80.
§ (1)
Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket e törvény egyéb
rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg
nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték
visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja
kérelmére - a következő esetekben van helye:
a)
ha
az illeték jogerős megállapítása után olyan körülmény állott be, amely az
örökség vagy hagyomány értékét az öröklés megnyíltának idejére visszaható módon
csökkenti;
b)
ha
a jogügyletet a bíróság módosítja, átváltoztatja vagy megszünteti, illetőleg
felbontja, s emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, illetőleg illeték
nem jár;
c)
ha
a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával
megszüntetik vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll és ezt ingatlan esetén
az ingatlanügyi hatóság határozata igazolja, más esetben a közös megegyezésről,
illetve az elállásról szóló okirattal igazolják;
d)
ha
a vagyoni értékű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének
idejére terjed, de e jogosultság a 72. § (4) bekezdésében megállapított
szorzókkal vélelmezett évek felénél rövidebb idő elteltével megszűnik;
e)
ha
a jogügylet tárgya határozott időre kikötött vagyoni értékű jog, és az
illetéket a 72. § (2) bekezdés szerint számított érték után szabták ki, de a
jogosultság a figyelembe vett évek felének eltelte előtt szűnik meg;
f)
ha
az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése
folytán a szabályszerű illetéknél többet fizetett;
g)
ha
az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték
kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás
esetén;
h)
ha
a bontó feltételtől függő jogügyletnél a feltétel bekövetkezik;
i)
mindazokban
a bírósági eljárásokban, ahol az eljárás illetékmentes, vagy az illeték
mérséklésének van helye, de az illetéket megfizettették, vagy nagyobb összegben
fizették meg;
j)
a
hatóság visszatéríti a természetes személy ügyfél által lerótt illetéket, ha
számára az eljárás során költségmentességet engedélyez, vagy ha hatásköre az ügy
elbírálása alatt megszűnt, és az ügy elbírálására nincs hatáskörrel rendelkező
más hatóság.
(2)
Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott esetekben a vagyoni értékű
jog tényleges ideje után számított illetéket meghaladó részt kell törölni,
illetve visszatéríteni.
81.
§ (1)
A fellebbezési eljárásban fizetett illetéket vissza kell téríteni, ha a
fellebbezéssel is támadott bírósági határozatot igazolási kérelem folytán
helyezték hatályon kívül.
(2)
Az (1) bekezdésben és a 80. § (1) bekezdésében, valamint az 58. §-ban említett
esetben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, a bíróság a
határozatát a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak küldi meg. Ha
pedig az illetéket a 74. § (2) bekezdésében foglaltak szerint pénzzel fizették
meg, a bíróság a határozatot annak az állami adóhatóságnak küldi meg, amelynek
számlájára az illetéket befizették.
Mulasztási
bírság, adóbírság
82.
§ (1)
Az illeték fizetésére kötelezett terhére, ha az eljárás kezdeményezésekor
fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét - felhívás ellenére -
egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott határidőben
teljesítette, továbbá a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség
elmulasztása illetve hiányos teljesítése vagy késedelmes teljesítése esetén, a
fizetendő illetéken felül, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott
mértékű, mulasztási bírságot kell fizetni.
(2)
Az e törvényben szabályozott mentességek, kedvezmények jogosulatlan
igénybevétele esetén - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adózás
rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű adóbírságot kell fizetni.
Ellenőrzés
83-85.
§
Elévülés
86.
§ Az
illeték megállapításához, valamint az illeték behajtásához való jog elévülésére
az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
Késedelmi
pótlék
87.
§ (1)
A fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetről kibocsátott,
valamint a bíróság határozata alapján az állami adóhatóság által kiadott
fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az
adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot
fizetni.
(2)
Ha a 16. § (1) bekezdés g), 17. § (1) bekezdés b), és 26. § (1)
bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, vagy a
vagyonszerző -, illetve a lakóház felépítésére e törvény alapján köteles
jogutódja - a lakóház felépítésére biztosított határidőn belül kéri az illeték
felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett
illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő
naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.
(3)
Ha a törvény 21. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezmény igénybevétele
jogosulatlan volt, akkor az adott vagyonszerzésre irányadó általános szabályok
szerint járó és a 21. § (5) bekezdésében meghatározott kedvezményes illetékalap
figyelembevételével előírt illeték különbözetének háromszorosát kell a
vagyonszerző terhére pótlólag előírni. Ha a 26. § (6) bekezdésében
meghatározott kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az igénybe vett
kedvezmény összegének háromszorosát kell a vagyonszerző terhére pótlólag
előírni.
Az
illeték biztosítása, behajtása, fizetési kedvezmények
88.
§ (1)
Az e törvényben külön nem szabályozott eljárási kérdésekre - így különösen az
illeték megfizetéséért egyetemleges felelősség megállapítására, a tartozás
megfizetésére, behajtására, részletfizetés vagy halasztás engedélyezésére, az
illetéktartozás méltányosság címén történő részbeni vagy teljes elengedésére, illetve
behajthatatlanság címén való törlésére - az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezései irányadóak.
(2)-(4)
X.
Fejezet
EGYES
ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
A
hagyaték (vagyonátszállás) bejelentése a közjegyző által
89.
§ (1)
Ha a hagyatékot közjegyző adja át, az illetékkiszabás végett a közjegyző
köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak.
(2)
A hagyaték bejelentése céljából a közjegyző a teljes hatályú hagyatékátadó
végzést a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül az illetékes állami
adóhatóságnak küldi meg. A végzéshez csatolni kell a hagyatéki leltár
másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetőleg hagyatéki tárgyalási
jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.
(3)
Az (1)-(2) bekezdést kell alkalmazni a póthagyatéki eljárásban keletkezett
hagyatékátadó végzés megküldésére is.
A
hagyaték bejelentése az örökös által
90.
§ (1)
Valamennyi örökös külön-külön köteles „hagyatéki kimutatás” nyomtatványon az
örökhagyó halálától számított 90 napon belül, az örökhagyó utolsó belföldi
lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóságnál az örökölt ingóságokról
bevallást adni, vagy ugyanezen időn belül ezekre az ingókra a hagyatéki eljárás
lefolytatását a közjegyzőnél kérni, ha ezekkel kapcsolatban a közjegyző a
hagyatéki eljárást hivatalból megindítani nem köteles, valamint a 16. § (1)
bekezdésének b) és d) pontja szerinti illetékmentesség feltételei
nem állnak fenn.
Erre
a kötelezettségre a halálesetet követő meghallgatás, illetve leltározás során
meghallgatott örököst a leltározásra jogosult szerv figyelmeztetni köteles. A
figyelmeztetés megtörténtét az eljárás során az iraton fel kell tüntetni.
(2)
Ha a hagyatéki kimutatásban bejegyzett adatok a köztudomással vagy az állami
adóhatóság tudomásával ellentétesek, az állami adóhatóság jogosult azokat
felülvizsgálni és ezzel kapcsolatban ellenőrzést végezni. Erre az adózás
rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(3)
Ha a hagyatéki eljárást sem hivatalból, sem kérelemre nem kell megindítani, a
közjegyző a hozzá beterjesztett hagyatéki kimutatást az illetékes állami
adóhatóságnak továbbítja.
(4)
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatását az erre jogosult
személy a korábbi jogosult halálától számított 60 napon belül köteles - a
vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával -
illetékkiszabásra az állami adóhatósághoz bejelenteni. A másolatot az állami
adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.
Az
ajándék és a visszterhes vagyonszerzés bejelentése
91.
§ (1)
Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű
jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell
bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat)
benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az
ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az
illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30
napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy
hiányosan teljesíti, e törvény 82. §-ában említett mulasztási bírság
megfizetésére kötelezhető.
(2)
A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlannyilvántartási eljárást nem
igénylő jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett eset kivételével -
közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az
illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést
rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az
ilyen másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.
(3)
Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet
jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés
megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.
(4)
A 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti vagyonszerzést csak a 18. § (4)
bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén kell bejelenteni annak, akinek
vagyonszerzésével a feltétel teljesült. Az illetékkiszabásra történő
bejelentéssel egyidejűleg a vagyonszerző közli a 18. § (4) bekezdésének a)-c)
pontjaiban felsorolt személyek közül azoknak az azonosító adatait (név,
adóazonosító jel vagy adószám), melyek a vagyonszerzéssel érintett társaságban
további vagyoni betétekkel rendelkeznek.
(5)
Az (1)-(4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség jogszabály szerint
illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.
92.
§ (1)
Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott
szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az
illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal - ideértve a
26. § (9) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot is - együtt az érkezését
követő nyolc napon belül kísérőjegyzékkel továbbítja az állami adóhatósághoz. A
kísérőjegyzék átadása történhet számítógépes adathordozón is.
(2)
Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően
a tulajdonjog, illetve vagyoni értékű jog bejegyzéséről, törléséről szóló,
illetve a bejegyzési kérelmet elutasító határozatát megküldi az állami
adóhatóságnak. A határozathoz csatolja az illetékkiszabáshoz szükséges olyan
iratokat, melyek az (1) bekezdésben meghatározott időpontban még nem álltak
rendelkezésére.
(3)
Az ingatlanügyi hatóság (1)-(2) bekezdésben említett kötelezettsége független
attól, hogy a vagyonszerzés illetékköteles vagy illetékmentes.
Az
illetékbélyeg értékének visszatérítése
93.
§
94.
§ (1)
A megrongálódott, a tévesen felragasztott, továbbá a feleslegessé vált
illetékbélyeg értékét az ügyfél részére vissza kell téríteni.
(2)
A visszatérítés az illetékbélyeg, illetőleg az illetékbélyeggel ellátott irat
benyújtása mellett az eljáró hatóság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye
(székhelye) szerint illetékes állami adóhatóságnál írásban kérhető.
(3)
Nincs helye a visszatérítésnek, ha
a)
alapos
a gyanú, hogy az illetékbélyeg hamisított, vagy azt már korábban felhasználták;
b)
az
illetékbélyeg elválasztott részekből van összeillesztve, vagy olyan mértékben
csonka, hogy a hiányzó részből korábbi használatra lehet következtetni, vagy
nem a felbélyegzett teljes iratot, hanem annak csak egy részét vagy az iratról
elválasztott (eltávolított) illetékbélyeget nyújtották be;
c)
az
ügyfélnek adóhatóság által nyilvántartott köztartozása van.
(4)
A (3) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben az
illetékbélyeget - ha már felragasztották, az irattal együtt - elismervény
ellenében vissza kell tartani, és szükség esetén a felelősségre vonást
kezdeményezni kell. Az elismervényen fel kell tüntetni az ügyfél
személyazonosításra alkalmas adatait, a visszatartott illetékbélyeg címletét és
az illetékbélyeg beszerzésének helyét.
Illetékesség
az illeték kiszabására
95-96.
§
ÖTÖDIK
RÉSZ
ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK
XI.
Fejezet
HATÁLYBALÉPTETŐ,
MÓDOSÍTÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
Hatálybaléptető
és átmeneti rendelkezések
97.
§ (1)
Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit - a (2)
bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatálybalépését követően
illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására
jutott vagyonszerzési ügyekben, illetőleg kezdeményezett eljárások esetében
kell alkalmazni.
(2)
Ha a vagyonszerzési illetékkötelezettség 1991. január 1-je előtt keletkezett és
az 1990. december 31-én hatályos illetékjogszabályok e törvényben
meghatározottnál kedvezőbb fizetési kötelezettséget állapítottak meg, akkor
ezeket a - fizetésre kötelezett számára kedvezőbb - rendelkezéseket kell
alkalmazni az e törvény hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett
vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben,
ideértve az 1991. január 1-je után elbírált ügyeket is.
(3)
A törvény hatálybalépését megelőzően illetékkiszabásra bemutatott a 16. § (1)
bekezdés g), 17. § (1) bekezdés b) és 26. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott vagyonszerzésekre - a 87. § (2) bekezdésében foglaltak
kivételével - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ott megállapított
feltétel nem teljesül.
(4)
(5)
E törvény nem érinti azokat a jogszabályokat, amelyek illetékmentességet
állapítanak meg.
(6)
Ahol valamely jogszabály közigazgatási hatósági eljárásért állapít meg
illetékkötelezettséget, a továbbiakban e törvényben meghatározott általános
tételű eljárási illetéket kell fizetni.
(7)
A 67. § rendelkezései nem érintik az e törvény hatálybalépése előtt kiadott
díjrendelkezéseket.
(8)
Ha valamely jogszabály az 1986. évi I. törvényre, illetőleg az ezzel a
törvénnyel hatályon kívül helyezett rendelkezésre hivatkozik, a továbbiakban
ennek a törvénynek a megfelelő rendelkezését kell érteni, illetőleg alkalmazni.
98.
§
99.
§
Felhatalmazás
100.
§ (1)
Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendelettel
állapítsa meg
a)
a
vagyonszerzési illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésének, az illetékek
kiszabásának, elszámolásának és könyvelésének szabályait,
b)
az
eljárási illetékek megfizetésére és a megfizetés ellenőrzésére vonatkozó
részletes szabályokat,
c)
az
illetékbélyegek előállításával, forgalomba hozatalával és forgalmazásával
kapcsolatos szabályokat,
d)
a
bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetése iránt
kezdeményezett eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét,
valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével
kapcsolatos részletes szabályokat,
e)
az
állami adóhatóság által nyilvántartott, ingatlanok értékesítésével kapcsolatos
adatokról teljesített adatszolgáltatás rendjét és az eljárásért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével,
kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes
szabályokat.
(2)
Felhatalmazást kapnak a feladatkörrel rendelkező miniszterek, hogy az
államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben írják elő - a
közigazgatási szolgáltatás meghatározása mellett - igazgatási szolgáltatási
pótdíj fizetését, illetve rendeletben határozzák meg az igazgatási
szolgáltatási pótdíj mértékét.
Adó-
és értékbizonyítvány
101.
§ Az
ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által
kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők
(tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket,
továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.
Értelmező
rendelkezések
102.
§ (1)
E törvény alkalmazásában
a)
vagyon: az
ingatlan, az ingó, a vagyoni értékű jog;
b)
ingatlan:
a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;
c)
ingó: a
fizetőeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét,
valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog;
d)
vagyoni értékű jog: a
földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti
háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a
vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, az
üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés;
e)
forgalmi érték: az
a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az
illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő
adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor
megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető,
azzal, hogy:
ea)
vagyontárgy
kiadására vonatkozó követelés esetén a vagyontárgy illetékkötelezettség
keletkezésének napján fennálló forgalmi értéke;
eb)
szolgáltatás
nyújtására irányuló követelés esetén a szolgáltatás - független felek közötti
ügylet estén irányadó - pénzben kifejezhető értéke,
ec)
tagsági
jogviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén
az illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tőzsdei átlagár alapján
számított érték. Ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek,
egyéb jogi személynek - amelyben a vagyonszerző tagsági jogot szerzett - az
illetékkötelezettség keletkezésének napján rendelkezésre álló, a gazdasági
társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra feljogosított döntéshozó szerve
által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében (ilyen mérleg hiányában
az alapításkori nyitó vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség keletkezésekor
felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy
esetén a felszámolás kezdő napját megelőző napra elkészített zárómérlegében)
szereplő saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra,
üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada,
ed)
a
belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén a társaság
ingatlanvagyonának forgalmi értéke a társaság tulajdonában lévő ingatlanok
forgalmi értéke, növelve a társaság közvetett vagy közvetlen 75%-os
tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló ingatlanok forgalmi
értékének olyan arányával, mint amekkora arányt az o) pontban foglaltak
alapján a társaság közvetett vagy közvetlen részesedése a gazdálkodó szervezet
összes vagyoni betétjéhez képest képvisel;
f)
lakástulajdon: lakás
céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás
megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá
tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház
céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész
állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az
ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az
épületet - a hozzá tartozó kivett területtel együtt - lakástulajdonnak kell
tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten
létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még
akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági
épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként)
nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését
megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak;
g)
értékpapírnak olyan
okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és
továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel
rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő
megjelenítését jogszabály lehetővé teszi;
h)
takarékbetét: a
Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a
hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély
bankszámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát,
kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz
kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási
számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát;
i)
gépjármű: az
olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz - a mezőgazdasági vontató, az önjáró
vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével
-, amelyet beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja
elő;
j)
pótkocsi: az
i) pont szerinti gépjárművel történő vontatásra készült jármű, teher- és
sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésben
való részvételét - külön jogszabály - hatósági nyilvántartásba vételhez köti;
k)
l)
lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a
településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére
szolgáló, beépítetlen földrészlet;
m)
termőföld:
az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és
erdő művelési ágban, vagy halastóként nyilvántartott és a felsorolt valamelyik
célra hasznosított külterületi földrészlet; ide nem értve a földrészleten
bármilyen célra létesített épületet;
n)
nettó árbevétel: a
helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel;
o)
belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó
szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), mely belföldön lévő
ingatlantulajdonnal, vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó
szervezetben legalább 75%-os - közvetett, vagy közvetlen - részesedéssel
rendelkezik. Ingatlan tulajdonjogával rendelkező gazdálkodó szervezetben való
közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett
gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes
vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes
vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben
fennálló tulajdoni hányadával. Több köztes vállalkozás esetén a köztes
vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait össze kell
adni. Amennyiben a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal
rendelkező gazdálkodó szervezet között nem köztes vállalkozás, hanem több
gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi láncolat)
áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát - több
köztes tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként megállapított szorzatok
összegét - kell a közvetett részesedés arányának tekinteni. A részesedés
arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket együttesen
kell figyelembe venni;
p)
r)
természeti katasztrófa: az ár- és belvíz, a földcsuszamlás, valamint a
földrengés;
s)
lakóépület: kizárólag
vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület;
sz)
kisvállalkozás: az
az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynél az éves összes
foglalkoztatott létszám az 50 főt nem éri el és éves nettó árbevétele
legfeljebb 700 millió forint. Az éves foglalkoztatottak létszámát az egyes
foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári
napok összegezésével, majd az így kapott összeg 365-tel történő elosztásával,
tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni;
t)
vállalkozói vagyon: minden
olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termőföld, telek, épület, egyéb építmény),
ingó vagyon (műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb
berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet a
kisvállalkozó kizárólag a vállalkozói tevékenységével (tevékenységeivel)
kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti
nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősül vállalkozói
vagyonnak a személygépkocsi, a lakástulajdon (tulajdoni hányad), valamint az
ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog;
v)
alapítvány (közalapítvány): magánszemély, jogi személy, jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által tartós közérdekű célra
alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság
által nyilvántartásba vett szervezet;
w)
közigazgatási hatósági eljárás: a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény szerinti hatósági ügy, a Polgári Törvénykönyvről
szóló törvény szerinti eredeti birtokállapot helyreállítására vagy a
birtokállapot zavarásának megszüntetésére irányuló eljárás, valamint minden
olyan eljárás, amelyre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
szóló törvény rendelkezései irányadók, továbbá a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben
meghatározott bejelentés;
z)
cég: a
cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi
V. törvény 2. §-ában meghatározott jogalany.
(2)
A 2. § (1) bekezdésében megjelölt Magyarországon élő nem magyar állampolgárnak
azt kell tekinteni, aki
a)
a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkezik,
b)
a
harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény
hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású;
c)
külön
jogszabály értelmében menekültnek minősül.
(3)
Az (1) bekezdés f) és l)-m) továbbá s) pontjaiban
foglaltak alkalmazásakor a vagyontárgy minősítése tekintetében az
illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapot az irányadó.
(4)
A 26. § (1) bekezdésének f) pontja alkalmazásában új lakásnak minősül a
lakástulajdon a használatbavételi engedély kiadását követő első - illetve, ha a
lakást a használatbavételi engedély kiadását követően a vállalkozótól a 23/A. §
(1) és (4) bekezdésében meghatározott ingatlanforgalmazó vásárolja meg,akkor
második - megvásárlásáig.
(5)
A 26. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásában vállalkozónak kell
tekinteni a Ptk. szerinti gazdálkodó szervezetet, illetve a vállalkozói tevékenység
végzésére jogosult egyéb szervezetet.
103.
§ (1)
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)
b)
a
Bizottság 94/1069/EGK ajánlása a kis- és középvállalkozások átruházásáról,
c)
az
Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz
és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról,
továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a
75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül
helyezéséről, 24. cikk.
Melléklet
I.
A szabálysértési eljárás illetéke
2.
Az 1. pontban nem említett szabálysértési eljárás illetékmentes, kivéve a
részletfizetési kedvezmény, halasztás engedélyezésére irányuló eljárást,
amelyre a törvény 29. §-ában foglaltak az irányadóak.
II.
Az állampolgársággal kapcsolatos eljárás illetéke
2-3.
4.
Illetékmentes a honosítás, visszahonosítás, a magyar állampolgárság
nyilatkozattal történő visszaszerzésére, valamint a magyar állampolgárságról
történő lemondásra irányuló eljárás.
III.
Jogszabályról és joggyakorlatról kiállított bizonyítvány illetéke
1.
Az igazságügyért felelős miniszter által külföldi használatra az ország
területén hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályról kiállított
bizonyítvány illetéke annyiszor 2000 forint, ahány jogszabályszakaszról (§-ról)
a bizonyítványt kiállították.
IV.
A másolat és kivonat illetéke
1.
Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen
másolat, illetőleg kivonat illetéke - ha e Melléklet kivételt nem tesz -
oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat
esetében 300 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100
forint.
2.
3.
Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell
megfizetni.
4.
Illetékmentes az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely
illetékmentes eljáráshoz szükséges.
V.
A fordítás illetéke
1.
Az eljáró hatóság által készített fordítás illetéke oldalanként 1000 forint.
2.
Illetékmentes: a tárgynál fogva illetékmentes eljáráshoz (Tv. 33. §) szükséges
irat fordítása.
VI.
A hitelesítés illetéke
1.
Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt
nem tesz:
a)
másolat,
kivonat vagy fordítás után oldalanként 100 forint;
b)
iraton
levő aláírás után aláírásonként 500 forint.
2.
Külföldi használatra szánt iraton levő aláírásnak bármely hatóság, bíróság
vezetője általi hitelesítése (közbenső felülhitelesítése) esetében minden
aláírás után 2000 forint; az ilyen hitelesítésnek miniszter általi
felülhitelesítése 5000 forint.
3.
E cím rendelkezései nem vonatkoznak a külföldi felhasználásra szánt okiratoknak
a)
a
Konzuli Szolgálat,
b)
a
Magyar Országos Közjegyzői Kamara
általi
felülhitelesítésére.
4.
Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. által végzett hitelesítés
illetéke oldalanként 300 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a
másolat és fénymásolat hitelesítéséért is.
5.
Illetékmentes: a Tv. 91-92. §-ában említett irat hitelesítése.
VII.
A levéltár által készített másolat illetéke
VIII.
Az iskolai, tanfolyami bizonyítványmásolat, másodlat illetéke
Iskolai
bizonyítvány - ideértve a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított
oklevelet is -, továbbá a tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának
kiállításáért 2000 forint illetéket kell fizetni.
IX.
Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke
I.
Az úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke
1.
5.
Illetékmentes:
a)
a
diplomata-útlevél,
b)
a
külügyi szolgálati útlevél,
c)
a
határátlépési igazolvány,
d)
az
úti okmány cseréje, amennyiben arra azért kerül sor, mert az úti okmány
biometrikus azonosítót tartalmazó tároló eleme nem tartalmazza vagy hibásan
tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat.
6.
Az elveszett, megsemmisült, továbbá - az 5. pont d) alpontjában
meghatározott eset kivételével - a megrongálódott és utazásra alkalmatlanná
vált úti okmány helyett kiállított új úti okmány kiadásának illetéke a 2-4.
pontban meghatározott illeték kétszerese.
7.
Az úti okmányban történő idegen nyelvű bejegyzésért - az 1-4. pontban foglalt
illetéken felül - 2000 forint illetéket kell fizetni.
8.
Az útlevél-hatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 5000 forint.
II.
Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló
hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke
1.
Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke 1500
forint. Ha az eljárásban az állandó személyazonosító igazolvány átmenetileg nem
adható ki és ezért ideiglenes személyazonosító igazolvány kiadása is szükséges,
az eljárás illetéke összesen 3000 forint.
2.
Illetékmentes
a)
a
14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iránti kérelme,
kivéve az elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén,
b)
a
70. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme, ha
útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel nem rendelkezik.
3.
Illetékmentes a személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges -
jogszabályban meghatározott - anyakönyvi kivonat kiállítása.
5.
Illetékmentes a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány
kiadása, ha arra a személyazonosító igazolvány kiadása, lakcímváltozás, illetve
- 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén - a kérelemre feltüntethető adatok
változása miatt kerül sor.
III.
A gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásával
kapcsolatos eljárás illetéke
IV.
Egyéb rendelkezések
1.
Az I-III. pontokban meghatározott okmányok egy eljárásban történő igénylése
esetén is az eljárási illetéket az igényelt okmányonként külön-külön kell
megfizetni.
2.
Illetékmentes:
a)
az
e címben meghatározott okmány cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén
alapul vagy az okmány gyártáshibás;
b)
a
személyi azonosító képzése - ideértve a személyi azonosító megváltozását
eredményező adatváltozást is - miatt kiállított hatósági igazolvány;
c)
az
érintett polgár adatainak a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás;
d)
a
lakcímet igazoló hatósági igazolvány és a forgalmi engedély cseréjére irányuló
eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének
vagy számának megváltozása miatt kerül sor.
X.
Anyakönyvi és névváltoztatási eljárás
3.
Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által megváltoztatott név ismételt
megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 30 000 forint.
5.
Nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges olyan
igazolás alóli felmentésért, amely tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a
személyes joga szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket kell fizetni.
XI.
A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások illetéke
A
külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén az eljárásra egyébként
irányadó illetékmérték kétszeresét kell fizetni.
XII.
XIII.
Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárási
illetékek
1.
Az alapeljárás illetéke
Ha
jogszabály a kérelemre induló környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi
közigazgatási hatósági eljárásokra igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít
meg, az alapeljárás illetéke 5000 forint.
a)
e
törvény eltérő rendelkezése hiányában az első fokú határozat ellen benyújtott
fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese;
b)
vízgazdálkodási
bírságot (1995. évi LVII. tv. 29. § (3) bekezdés) megállapító határozat esetén
a bírság összeg 10%-a, de legalább 20 000 forint;
c)
vízkészletjárulékot,
valamint ezzel összefüggő késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot
megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6%-a, de legalább 20 000 forint;
d)
hivatalból
indult vagy folytatott környezet- és természetvédelmi, illetőleg
vízgazdálkodási ügyben kötelezettséget megállapító egyéb - az a)-c) pontokban
nem érintett - eljárásokban hozott határozat esetén a fellebbezés illetéke 15
000 forint.
XIV.
XV.
Az építésügyi hatósági eljárás illetéke
1.
Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke
a)
b)
elvi
építési engedélyezési eljárás esetében, ha
ba)
a
telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és
építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése)
tisztázására szolgál, 15 000 forint,
bb)
a
műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és
környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi,
tűzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a műszaki követelményeket
előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai
követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő - műszaki
megoldások alkalmazhatóságára szolgál, 30 000 forint,
bc)
a ba)-bb)
pontokban meghatározottak együttes tisztázására szolgál, 45 000 forint,
c)
építési
(továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében
ca)
új
egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület
építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési
egység építése és bővítése esetén
-
önálló rendeltetési egységenként
-
a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési
egységenként 100 000 forint,
cb)
meglévő
épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az
építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként
10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként
10 000 forint,
cc)
műtárgy
építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden
megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban
kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
cd)
meglévő
műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése
esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként
10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként
10 000 forint,
ce)
egyéb
építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
cf)
antennák,
antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát
képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve,
megkezdett méterenként 50 000 forint,
d)
módosított
építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében
az alapeljárás illetékével egyező mértékű,
e)
az
építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban
meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000
forint,
f)
felvonó,
mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén 15 000
forint,
g)
építési
tevékenység bejelentési eljárása esetén 20 000 forint,
h)
bontási
engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény 100 m2-ként 10 000
forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint,
i)
fennmaradási
engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén a
c), f), g) és h) pontok szerint megállapított
illeték másfélszerese,
j)
használatbavételi
engedélyezés esetében a c), f) pontokban megállapított illetékkel
megegyező mértékű,
k)
használatbavétel
bejelentése esetén a g) pontban megállapított illetékkel megegyező
mértékű,
l)
rendeltetésmegváltoztatási
engedélyezési eljárás esetén az érintett - önálló rendeltetési egységenként -
10 000 forint, amennyiben azonban a rendeltetés megváltoztatása építési
engedélyköteles munkával jár együtt, az a c)-e) és g) pont
szerinti illetékkel megegyező mértékű,
m)
az
a)-l) pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárás (pl. bármely
építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása, jogutódlás kérése)
esetében 10 000 forint,
n)
az
építésrendészeti hatósági intézkedés kérése esetében 15 000 forint,
2.
az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés ellen
igénybe vehető fellebbezés esetén 30 000 forint,
XVI.
1-11.
XVII.
A vállalkozói igazolvány és az üzlet működési engedélyének illetéke
2. Üzlet működési engedélye iránti
eljárás illetéke 10 000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok
módosításáért - a változtatások számára tekintet nélkül - 3000 forint illetéket
kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a működési engedélyben
feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés
alapján történő megváltoztatása, illetve a vállalkozó székhelyének,
telephelyének más megye illetékességi területéhez történő csatolása miatt kerül
sor.
XVIII.
A külkereskedelemmel kapcsolatos eljárások illetéke
3.
Az e törvény szerint teljes személyes illetékmentességben részesülő szerv
megbízása alapján indított a 2. pontban említett eljárás illetékmentes. Az
illetékmentességet a mentesség jogcímének megjelölésével és a megbízási
szerződéssel kell igazolni.
4.
5-7.
8-10.
11.
XIX.
A külön jogszabályban meghatározott eljárásokhoz szükséges adó- és
értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke
Az
adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 4000 forint illeték alá
esik.
Ha
egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az
illetéket ezek számától függően, külön-külön kell megfizetni.
XX.
Külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély illetéke
Ingatlan
tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes
személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett
eljárásért - ingatlanonként - 50 000 forint illetéket kell fizetni. Azon
külföldi természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező, illetve letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság
megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély
iránti eljárásért 10 000 forint illetéket köteles megfizetni.
XXI.
A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke
3.
Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke - kivonatonként - 2000
forint.
4.
Az adózás rendjéről szóló törvény 36/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott
együttes adóigazolás illetékmentes. Az ilyen igazolás más eljárásban nem
használható fel.
XXII.
A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások illetéke
1.
Kérelemre indult eljárások illetéke
a)
közműpótló
berendezés - a külön jogszabályban meghatározott talajvízkút, szennyvízszikkasztó
- létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén, továbbá
vízi állás létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának vagy
átalakításának engedélyezése esetén 5000 forint;
b)
szennyvíz-előtisztító
berendezés létesítésének, átalakításának, illetve használatbavételének
engedélyezése esetén 10 000 forint.
a)
az
alapeljárás illetékének kétszerese;
b)
első
fokon hivatalból indult, vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni
fellebbezés esetén 10 000 forint.
XXIII.
A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai szolgáltatások nyújtása
engedélyezésének illetéke
XXIV.
A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke
A
településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárás illetéke a követelt
kárösszeg 2%-a, de legalább

