Járulékparadicsom - Iskolaszövetkezet és szociális szövetkezet tagjainak tb jogállása

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik biztosítottnak minősül. Kivételt képez, azaz nem lesz biztosított - a személyes közreműködés ellenére sem - az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag. Milyen közterheket kell fizetni esetükben és milyen tb jogosultságokat szereznek?

ISKOLASZÖVETKEZET

Az iskolaszövetkezetet két jogszabály is szabályozza. Az egyik a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, míg a másik a 2012. évi I. törvény, azaz a munkatörvénykönyv. Az iskolaszövetkezet tagjai olyan tanulók, akik középfokú iskolával, kollégiummal, alapfokú művészeti iskolával tanulói jogviszonyban, vagy felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állnak. 

Az iskolaszövet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjai nem biztosítottak. Igaz ez akkor is, ha a hallgatói jogviszony szünetel, ez esetben azonban további feltétel, hogy a tanuló, hallgató 25. életévét még nem töltötte be. 

Tekintettel arra, hogy biztosítási jogviszony a fenti esetben nem jön létre, így az iskolaszövetkezetben foglalkoztatott, nappali rendszerű képzésben tanuló tag jövedelméből semmilyen járulék nem kerül levonásra, míg az iskolaszövetkezetnek nem kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót. 

Kérdés, hogy kell-e az iskolaszövetkezetnek szakképzési hozzájárulást fizetni?

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy szakképzési hozzájárulásra kötelezett a szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet. Azaz az iskolaszövetkezetnek a 1,5 százalék mértékű szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie.

Mindezek alapján levonható az a következtetés, hogy közteherfizetés vonatkozásában ez az egyik legkedvezőbb foglalkozatási forma, hiszen a nappali tagozatos tag jövedelméből a személyi jövedelemadó előlegen túl nem kerül levonásra egyéb közteher, a foglalkoztató pedig sem szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást nem fizet.

Abban az esetben, ha adott jövedelem esetében nem kell tb közterheket fizetni, felmerül a kérdés, hogy kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni? 

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény alapján nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is - az iskolaszövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért kapott ellenszolgáltatásért. Azaz a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag jövedelme után még egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni. 

Biztosítási jogviszony hiányában milyen tb ellátásra jogosult az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja?

Nappali oktatás keretében tanuló jogosult egészségügyi szolgáltatásra, azaz többek között jogosult orvosi ellátásra, és tb támogatottan kaphat gyógyszert, gyógyászati segédeszközt és gyógyfürdő ellátást. Az egészségügyi szolgáltatásának a fedezetét a központi költségvetésből finanszírozzák.

SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK

A szociális szövetkezetről a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezik. A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. Szociális szövetkezet tagi munkavégzés keretében munkát végző tagjai nem biztosítottak. Erre tekintettel közteherfizetésük – eltérően az iskolaszövetkezet tagjaitól - az alábbiak szerint alakul:

Szociális szövetkezeti tag jövedelméből – a személyi jövedelemadó előlegen túl- levonásra kerül a nyugdíjjárulék, amelynek mértéke 10 százalék. Ha a tag nem rendelkezik jövedelemmel, akkor természetesen ezen közterhek levonására sem kerül sor.

Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet a tagja után egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, amelynek mértéke havi 7050 forint. Egyedi módon alakul azonban ez az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés. A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben is csak az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékát kell megfizetnie. A harmadik évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 50 százalékának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap negyedévente megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére. A kedvezmény kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe a kedvezményt. 

Mint arról a fentiekben már szó esett a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy szakképzési hozzájárulásra kötelezett a szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet. Azaz a szociális szövetkezetnek sem kell megfizetnie a 1,5 százalék mértékű szakképzési hozzájárulást. 

Biztosítási jogviszony hiányában milyen tb ellátásra jogosult a szociális szövetkezet tagja?

Nyugdíjjárulék megfizetése alapján majd a későbbiekben nyugellátásra lehet jogosult a tag. Továbbá a tag egészségügyi szolgáltatást is kaphat. Azaz, az 1997. évi LXXX. törvény alapján a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát, egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Vagyis az iskolaszövetkezet tagjához hasonlóan a tag betegsége, terhessége esetén kaphat orvosi ellátást, valamint tb támogatottan gyógyszert, gyógyászati segédeszközt és gyógyfürdő ellátást. Ellátásának fedezetét a szociális szövetkezet (és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap) által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék biztosítja.

ÖSSZEFOGLALVA