Májusban kihirdetett változások az egészségbiztosítási ellátásokban

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

VÁLTOZÁS A GYERMEKÁPOLÁSI TÁPPÉNZBEN

Az egyedülálló szülő kétszer annyi táppénzes napra jogosult a 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermeke kapcsán, mint a nem egyedülálló. Ezt a különbséget szünteti meg 2016. július 1-jétől hatályba lépő módosítás. A törvény indokolása alapján „szükséges megteremteni a lehetőségét annak, hogy az együttélő szülők összesen (apa–anya együtt) ugyanannyi napnyi gyermekápolási-táppénzre szerezhessenek jogosultságot, mint az egyedülálló szülő.” Továbbá ehhez kapcsolódóan meg kell említeni, hogy a gyermekápolási táppénz megállapításnak ügymenete is egyszerűbb lesz, hiszen nem kell más szervet megkeresni annak megállapítására, hogy a másik szülő az adott időszakban hány nap gyermekápolási táppénzt használt már fel.

 

PASSZÍV JOGON JÁRÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS

Sokan ismerik azt a szabályt, ha valakinek megszűnik például a munkaviszonya, vagy ha a diák befejezi a tanulmányait és ennek következtében a diákigazolványa már nem lesz érvényes, akkor ezen jogosultságok megszűnése után ún. passzív jogon még 45 napig (kivéve, ha ennél rövidebb ideig állt fenn a jogosultsági feltétel, akkor 45 napnál rövidebb ideig) jár az egészségügyi szolgáltatás. Azaz ezen időtartamban „zöld” lámpát kapnak az orvosi ellátásra, támogatottan kiválthatják a gyógyszert, a gyógyászati-segédeszközt stb. Ez a szabály vonatkozik külföldire és belföldire egyaránt. 

2016. július 1-jétől a fenti passzív ellátási jogosultság megszűnik a külföldiek esetében, azaz ez a jogosultság csak az 1997. évi LXXX. törvényben foglalt belföldiek* esetében fog fennállni.

*Magyarázat: belföldi az, aki Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, vagy aki a szabad mozgás és tartózkodás joga alapján 3 hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén úgy gyakorolja, hogy Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint a hontalan.

 

CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJ, A GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ, A TÁPPÉNZ, A BALESETI TÁPPÉNZ IGÉNYLÉSE

A hatályos szabály alapján a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az OEP honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki. 

A fenti szabály kiegészül azzal, hogy a kérelmek a fővárosi és megyei kormányhivatalnál történt regisztrációt követően, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatók be. Ezt a szabályt 2017. január 1-től kell alkalmazni. A fenti ügyintézés előnye lehet, hogy az elektronikus ügyintézés alapján - az ügyfélkapun keresztül - a kérelem gyorsabban érkezhet be a hivatalhoz, mintha postán küldenék be. Nyomtatványkitöltő program fog segíteni abban, hogy csak a hiánytalanul, hibátlanul kitöltött nyomtatványokat lehessen beküldeni.

 

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓ ELLENŐRZÉSE

A hatályos szabály alapján az egészségbiztosító a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása, valamint ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett foglalkoztató ezen kötelezettségének eleget tett-e. Ha a kérelem elbírálása vagy az ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy a foglalkoztató nem teljesítette bevallási kötelezettségét, akkor az egészségbiztosító először felhívja, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja, és ha ez nem vezet eredményre, akkor az egészségbiztosító az állami adóhatósághoz fordul.

A fenti szabály úgy módosul 2016. július 1-jétől, hogy az egészségbiztosító már nem hívja fel a bevallásra kötelezettet arra, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja, hanem mulasztás esetén azonnal értesíti az adóhatóságot