Iskolapadból munkahelyre - TB közterhek ösztöndíjas foglalkoztatás és hallgatói munkaszerződés esetén

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

ÖSZTÖNDÍJAS FOGLALKOZTATÁS

Az ösztöndíjas foglalkoztatás részletes szabályait a 2004. évi CXXIII. törvény tartalmazza. A jogszabály alapján ösztöndíjas foglalkoztatott az a személy lehet, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában

  • a 30. életévét még nem töltötte be;
  • akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző 2 éven belül került kiadásra; és
  • munkaviszonyban (ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatást és a háztartási munkára irányuló munkaviszonyt), közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban nem áll.

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal, legalább 9 hónapig, legfeljebb 1 évig terjedő határozott időre létesíthető. 

A foglalkoztató lehet a munkatörvénykönyv vagy a közalkalmazotti, közszolgálati törvény hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy és egyéni cég is. Ha azonban a foglalkoztató hatósági feladatokat is ellát, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott személy hatósági, igazgatási tevékenységet nem láthat el. Továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakör ellátásával sem bízható meg, így munkáját a szakmai segítő támogatja. 

Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel jön létre, amit hasonlóan a munkaszerződéshez írásba kell foglalni. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján nem kerülhet sor 

  • próbaidő kikötésére, 
  • az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződéstől eltérően való foglalkoztatásra,
  • munkakörbe történő átirányításra, helyettesítésre, más munkáltatóhoz való kirendelésre, 
  • rendkívüli munkavégzésre, 
  • ügyeletre és készenlétre.

Társadalombiztosítási szempontból az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony biztosítási jogviszony, ezért az ösztöndíjas foglalkoztatottat, mint biztosítottat a T1041-es nyomtatványon, 1140-es kódon kell bejelenteni. A bejelentéskor a FEOR kódot és a heti munkaidőt is meg kell adni.

A foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatási szerződés alapján ösztöndíjat fizet, amelynek havi mértéke - teljes munkaidő esetén - nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.

Személyi jövedelemadó törvény alapján adómentes az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke. Mivel ezen összeghatárig nem kell személyi jövedelemadó előleget fizetni, így a tb járulék vonatkozásában nem érvényesülhet az a szabály, hogy tb közteher alapja az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem. Erre tekintettel külön került meghatározásra a tb járulékok és szociális hozzájárulási adó alapja. A foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatási szerződés alapján köteles ösztöndíjat fizetni, így ezen kifizetett ösztöndíj képezi a járulékok és a szociális hozzájárulási adó alapját. 

A szociális hozzájárulási adótörvény alapján ez a foglalkoztatási forma munkaviszonynak minősül, így jogosultság esetén szociális hozzájárulási adókedvezmények is igénybe vehetők. A kedvezmények közül ki kell emelni a 25 év alattiak, illetve a 25 év alatti pályakezdők kedvezményét, amelyet azonban költségvetési szervként működő foglalkoztató nem érvényesíthet.

 

HALLGATÓI MUNKASZERZŐDÉS

A hallgatói munkaszerződést a 2011. évi CCIV. törvény tartalmazza. Hallgatói munkaszerződés alapján végezhető

  • a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,
  • a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató

  • részére próbaidő nem köthető ki,
  • éjszakai valamint rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető,
  • napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, 
  • legfeljebb egy heti munkaidőkeretben dolgoztatható,
  • számára legalább 12 óra tartalmú napi pihenőidőt kell biztosítani.

Továbbá nem lehet alkalmazni a hallgató esetén az alábbiakat: 

  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül beoszthatók,
  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható.  

A hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgató – szemben az ösztöndíjas foglalkoztatottal - nem lesz biztosított, így esetében sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. Erre tekintettel ez esetben fel sem merülhet a szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítése.