Minden, amit a családi kedvezményről tudni kell - 5. rész: A családi kedvezmény érvényesítése
A családi kedvezményt havonta a rendszeres jövedelem adóelőlegéből, járulékaiból, illetve az év egészére megállapított összegben az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban) az összevont adóalap adójából és a járulékalapot képező jövedelem járulékaiból lehet igénybe venni.
Az ugyanazon kedvezményezett eltartott után közösen jogosultak (házastársak, regisztrált élettársak, a közös gyermek tekintetében a nem regisztrált élettársak) havonta már az adóelőlegnél is közösen vehetik igénybe a kedvezményt, illetve ettől függetlenül az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban) alkalmazhatják annak megosztását. Ez a lehetőség arra az esetre is vonatkozik, amikor a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.
A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetének kivételével – független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.
Közös jogosultság hiányában a havi közös érvényesítésre nincs lehetőség, csak az az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban) alkalmazható a megosztás.
A kedvezmény érvényesítése a jogosult magánszemély nyilatkozata alapján történik.
Több jogosult esetén (akkor is, ha nem osztják meg) az érintett magánszemélyeknek közös nyilatkozatot kell tenniük, amelynek a jogosultság (magzat esetében a várandósság) tényének közlése mellett tartalmaznia kell, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe. A nyilatkozatban egymás adóazonosító jelét, valamint az eltartottakra vonatkozó adatokat is (2017-től az eltartottak adóazonosító jelét is kötelezően) fel kell tüntetni.
Közös igénybevétel/megosztás esetén a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kedvezmény összegének - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztására vonatkozó döntést is. Jelölni kell azt is, hogy az eltartottak (ideértve a magzatot is) az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, továbbá azt is, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében történik közös érvényesítés, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. Például válás és új élettársi kapcsolat esetén egy magánszemély az adott éven belüli időszakok szerinti családi állapot alapján egymás után akár több más magánszeméllyel is érvényesítheti közösen a családi kedvezményt ugyanazon kedvezményezett eltartottra tekintettel.
Ha a kedvezmény várandósság alapján jár, a várandósságról szóló nyilatkozatot orvosi igazolás alapján lehet megtenni, azonban az igazolást nem kell csatolni a nyilatkozathoz, illetve az adóbevalláshoz, de az elévülési idő végéig meg kell őrizni. Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető [Szja tv. 29/B. § (3) bekezdés].
Fontos, hogy járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó előleg nyilatkozatot csak a családi adóalap-kedvezményre jogosult magánszemély tehet, azaz nem tehet ilyen nyilatkozatot a családi adóalap-kedvezmény érvényesítésére a saját jogán nem (csak megosztással) jogosult magánszemély.
A kifizetők a járandóságok adóelőlegének megállapításánál a családi kedvezményt akkor veszik figyelembe, ha a számfejtés előtt rendelkezésükre áll a kedvezményre jogosultak írásbeli nyilatkozata.
Családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozat az adóelőleget megállapító munkáltató számára adható. Ilyennek minősül a kifizető akkor, ha
- a magánszemély vele munkaviszonyban (ide értve az adózás szempontjából azonosnak tekintett hasonló, például köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyokat is) áll, vagy
- a magánszemély részére rendszeresen munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást fizet.
Ez azt jelenti, hogy a családi kedvezményt nem csak a rendszeres havi bérek adóelőlegénél lehet (kell) figyelembe venni, hanem minden olyan esetben (például megbízási szerződés alapján, tiszteletdíj, személyes közreműködői díj esetében), amikor a járandóság havonta rendszeresen esedékes.
A nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen.
A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot kell adni. Ugyanis az Szja tv. szerint, ha a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény vagy más adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb 10 ezer forintot meghaladó szja befizetési különbözet mutatkozik, annak 12 százalékát különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Emellett, ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie, továbbá ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot meghaladja, annak szintén 12 százalékát különbözeti bírságként meg kell fizetnie.
A munkáltató (meghatározott sorrendben) először a családi adóalap-kedvezményt vonja le a megállapított személyi jövedelemadó alapból. Hha az nem nyújt teljes fedezetet, a fennmaradó összeg 16 százalékával
- először a természetbeni,
- majd a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
- majd a nyugdíjjárulékot csökkenti,
azaz nem vonja le a magánszemély járandóságából, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak.
A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztatónak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti (08-as) bevallásában kell bevallania, valamint arról év végén igazolást kell adnia a magánszemélynek.
Amennyiben az egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő az adóév során családi járulékkedvezményt kíván érvényesíteni, azt saját magának kell megállapítania a következők figyelembevételével:
A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
- természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
- ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
- ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, nyugdíjjárulékként
nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.
Az adóelőlegnél érvényesített családi járulékkedvezményről az éves adóbevallásban vagy a munkáltatói adómegállapítás során el kell számolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni
- a családi járulékkedvezmény megállapított alapját,
- a kedvezmény összegét, továbbá
- azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.
Ha a családi járulékkedvezmény megállapított összege több mint amennyit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözetet az adóbevallásban lehet igényelni, illetve munkáltatói adómegállapítás esetén a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a visszajáró, illetve a még igényelhető járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó javára/terhére kell rendezni.