24/48 órás munkarendre vonatkozó szabályozás

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Kérdés:

Tisztelt Szakértő! Egy lakásszövetkezetnél több munkavállalót is foglalkoztatnak 24/48 órás munkarendben. A következő kérdésekben szeretném a segítségét kérni: 1. Milyen pótlék jár a dolgozóknak a 24 órás munkavégzésre? Alkalmazható a 22-06 óráig tartó időszakra a 15%-os éjszakai pótlék? A 100%-os fizetett ünnepre járó pótlékot is alkalmazni kell? Van ezeken túl olyan pótlék, amit figyelembe kell venni, pl vasárnapi munkavégzés keretében? 2. Mi a teendő akkor, ha az egyik szabadságon lévő munkavállalót a másik helyettesíti? Hogyan kell számfejteni a helyettesítés bérét? Logikám szerint ez túlórának minősülne, de sajnos nem találtam rá jogszabályi hivatkozást. Olyat is hallottam, hogy ezt a munkaidőkeret megadásával szabályozzák le, alkalmazható ez ilyen esetben? Segítségét előre is köszönöm!

Válasz: 

Tisztelt Kérdező!

Kérdése kapcsán mindenekelőtt tisztázni kell, hogy mi a munkanap és a műszakpótlék.

Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik pl: 18 - 06-ig. 

Ha munkanapon a munkavállaló úgy dolgozik, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, akkor 18-06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzésre 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. Rendszeres változás azt jelenti: havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van.

Ha a munkavállaló a fenti műszakpótlékra nem jogosult, mert pl: nem rendszeresen változik a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete, akkor 22 óra utáni, éjszakai munkavégzésre – ha ennek tartama az egy órát meghaladja – jár a 15 % bérpótlék.

A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 % bérpótlék illeti meg. Ez a bérpótlék jár húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén is.

Egyéb vasárnapi munkavégzés esetén 50 % bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,

  • ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, vagy a készenléti jellegű munkakörben, illetve kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási alapján kötelezhető, továbbá
  • a rendkívüli munkaidőre, a fenti esetben és akkor, ha a munkavállaló a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem osztható be.

A helyettesítés kérdése 

Több olyan jogszabály is van, amely rendezi a helyettesítés esetén fizetendő díjazást pl: ilyen szabály a közszolgálati törvény, ahol a helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25-50%-áig terjedhet. 

A munkatörvénykönyv nem rendelkezik külön a helyettesítési díjról. Belső szabályzat hiányában akkor, ha a helyettesítő az eredeti munkakörét is ellátja, és ezáltal a két feladatkör ellátására túlmunka keretében kerül sor, akkor a túlmunkára tekintettel a munkavállalónak 50 % bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár. Túlmunka: 

  • munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
  • munkaidőkereten felül vagy
  • az elszámolási időszakon felül

végzett munka esetén. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.