Mit kell bejelenteni a tb-nek, ha külföldre megyünk dolgozni?

Az egészségbiztosítási törvény úgy rendelkezik, hogy a TAJ számmal rendelkező személy, aki

• valamely EGT tagállamban, illetve 
• Svájcban, valamint 
• a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított,

köteles a külföldön létrejött biztosítását 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. 

Azaz, ha egy TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár Ausztriába megy keresőtevékenységet folytatni, akkor ezt köteles bejelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének. A nyomtatvány, amelyen be kell jelenteni a külföldi munkavállalást a következő: „Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy.”

A bejelentés azt eredményezi, hogy arra az időre, amíg a bejelentést tett személy az EGT területén lévő valamelyik országban vagy Svájcban dolgozik, illetve Magyarországgal tb egyezményt kötött másik államban folytat keresőtevékenységet, addig a TAJ száma ideiglenesen érvénytelenítésre kerül. A TAJ szám ideiglenesen érvénytelenítése pedig azt jelenti, hogy a TAJ számával nem tud Magyarországon egészségügyi szolgáltatást igénybe venni, de ennek eredményeként nem is köteles megfizetni – még akkor sem, ha a magyar lakcíme megmaradt – a havi 6930 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. 

Miként kap egészségügyi szolgáltatást a külföldön dolgozó magyar állampolgár, ha hazajön Magyarországra és eközben beteg lesz?

Az ausztriai példánál maradva, Ausztriában lesz biztosított a magyar állampolgár, ahol igényelheti az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, amely alapján Magyarországon orvosilag szükséges ellátást fog kapni. 

Továbbá lehetősége van arra is az Ausztriában dolgozó személynek - ha Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik -, hogy az osztrák biztosítótól igényelje az S1-es nyomtatványt. Az S1-es nyomtatványt az osztrák biztosító megküldi a magyar lakóhely szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének, amely alapján az Ausztriában dolgozó személy Magyarországon is igénybe veheti a teljeskörű egészségügyi szolgáltatást (azaz jogosult lesz a tb ellátás keretében orvosi ellátásra, támogatottan gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, gyógyfürdőre). Megjegyzés: S1-es nyomtatványt nem állítja ki Nagy-Britannia, Írország, illetve Olaszország.

Melyek azok az országok ahol, ha keresőtevékenységet folytatunk, akkor azt be kell jelentenünk?

Ezek az országok, illetve államok a következők:

• Amerikai kontinensen: Kanada, Québec, Amerikai Egyesült Államok (ez utóbbi állammal megkötött egyezmény ki lett hirdetve, de még nem lépett hatályba), 
• Ázsiában: India, Mongólia, Dél-Korea, Japán
• Ausztrália 
• Európában: Európai Gazdasági Térség országai, Svájc, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Ukrajna, Szerbia, Koszovó, Macedónia, továbbá
• Oroszország és Törökország (ez utóbbi országgal kötött egyezmény ki lett hirdetve, de még nem lépett hatályba).

Honnan értesül az egészségbiztosító, hogy a külföldi keresőtevékenység lezárult?

A kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének azt is be kell jelentetnünk, ha a külföldön létrejött biztosításunk megszűnik. Erre a biztosítás megszűnését követő 15 napon belül kell sort keríteni.

Mi történik akkor, ha valaki nem jelenti be vagy késedelmesen jelenti be a külföldi keresőtevékenységet?

Az egészségbiztosítási törvény alapján, ha a külföldi keresőtevékenységet folytató a TAJ számának érvénytelenítést megelőzően úgy vett igénybe egészségügyi szolgáltatást, hogy annak igénybevételére nem volt jogosult, akkor köteles az egészségügyi szolgáltatás E. Alapot terhelő költségeit megtéríteni. Azaz, ha a külföldi biztosítási jogviszony alapján az EU kártyával lehetett volna igénybe venni az ellátást Magyarországon, ennek ellenére a TAJ szám alapján pl: műtétre került sor, majd ennek kapcsán támogatottan gyógyszert kapott a beteg és rehabilitációs kezelésekre is járt, amelyre a biztosító pl: 250 000 forintot fizetett ki, akkor a beteg köteles ezt a 250 000 forintot visszafizetni az egészségbiztosítónak.

Továbbá a bejelentést azért is meg kell tenni, mert az egészségbiztosítási törvény azt is szabályozza, hogy azt a személyt, aki a bejelentési kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesíti, a biztosító 10 000 forinttól 100 000 forintig terjedő összegű - az elkövetett mulasztással arányos - mulasztási bírság megfizetésére kötelezheti. Tájékoztatásul szeretném azonban azt is jelezni, hogy a mulasztási bírsággal szemben van helye fellebbezésnek.