Mi köze öcsém cégének az iparűzési adómhoz? Faragjunk az adóalapból, de figyeljünk a kapcsolt vállalkozásainkra is!

Azok, akik az adótörvényeket összeállítják, bizonyára nagyon kedvelik a kapcsolt vállalkozásokat, hiszen több olyan adótörvényben is fontos szerepe van. Így például – a teljesség igénye nélkül – a társasági adózásban, az egyszerűsített vállalkozói adóban, a reklámadóban, és az iparűzési adóban is.

KAPCSOLT FELEK ÉS AZ IPARŰZÉSI ADÓ

A vállalkozásoknak a kapcsolt vállalkozással, mint fogalommal mindössze két problémája szokott lenni

• nem értik a fogalmat és/vagy
• elmulasztják a kapcsolt viszonyt bejelenteni az adóhatósághoz.

Kezdjük az utóbbi kérdéssel, az az egyszerűbb!

Az Art. 15 napon belüli bejelentési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha a kapcsolt vállalkozások között szerződéses kapcsolat jön létre, vagy az megszűnik, valamint akkor is, ha a kapcsolt felek egymillió forintot meghaladó mértékben készpénzzel fizetnek egymásnak.

Az már picit bonyolultabb kérdés, hogy mikor beszélhetünk a vállalkozók közti kapcsolt viszonyról.

A kérdésben érintett adótörvények fogalmai szerint kapcsolt viszonyban áll

• az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik;
• az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
• a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az előzőekben megnevezett viszonyban áll;
• az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az előzőekben megnevezett viszonyban áll.

(A hazai vállalkozások jelentős többségét kitevő kkv-ék esetében az utolsó kategória ritkán fordul elő.)

Nézzünk fentiek értelmezéséhez egy példát!

PÉLDA

Az Alma Kft a Banán Kft szavazati jogainak 75%-át birtokolja: azaz közvetlen befolyást gyakorol e társaságra, ezért esetükben kapcsolt vállalkozásokról beszélünk. De nehezítsük kicsit a feladatot!

Tegyük fel, hogy a Banán Kft 100%-os szavazati joggal bír a Citrom Kft-ben. Ebből az a „pikáns” helyzet adódik, hogy a Citrom Kft így az Alma Kft-vel is kapcsolt vállalkozói viszonyba kerül, hiszen – bár közvetve, de – az Alma Kft a Banán Kft-én keresztül többségi befolyást szerzett a Citrom Kft-ben. És még nincs vége!

Tegyük fel, hogy az Alma Kft a Banán Kft-ben 75%-os szavazati joggal rendelkezik, míg a Citrom Kft-ben a szavazati jog 70%-a az övé. Ebben az esetben már nem csupán az Alma Kft és Banán Kft, továbbá az Alma Kft és a Citrom Kft, hanem már a Banán Kft és a Citrom Kft is egymás kapcsolt vállalkozásai. 

Az Alma Kft-ben 50%-os tulajdonrésszel (és ennek megfelelő szavazati joggal) rendelkező Alma Aladár és a Banán Kft tulajdonosai – Alma Attila, Banánné Alma Andrea és Alma Aladárné – közeli hozzátartozók. A közeli hozzátartozók tulajdonrészét (szavazati jogát) össze kell számítani, így az Alma Kft és a Banán Kft kapcsolt vállalkozási viszonyban van. És: tegyük fel, hogy az Alma Kft és a Dió Kft ügyvezetői teendőit ugyanaz a magánszemély látja el. Nos, (az idei évtől) már emiatt is kapcsolt viszonyról van szó a két cég között. 

Mi köze ennek az iparűzési adóhoz?

A helyi adókról szóló törvény (Htv.) 39.§.(4)- (6) bekezdései adnak erre választ. Arról van szó, hogy az egymással kapcsolt viszonyban álló vállalkozások meghatározott feltételek – ezekről is lesz szó - teljesülése esetén az adó alapját összevontan kötelesek megállapítani. A helyi adótörvény nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a tárgyév mely időpontjában kell a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó minősítéseket elvégezni, így ha a viszony az adóév egy napján is fennáll, akkor az összevonásokra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

A külföldi illetőségű kapcsolt vállalkozások adatait az összevonásba nem kell beszámítani, hiszen nem tartoznak a helyi adótörvény hatálya alá.

A belföldi illetőségű kapcsolt vállalkozásoknak pedig csak abban az esetben kell az iparűzési adójuk alapját az összevont adatok alapján megállapítaniuk, ha az eladott áru beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege az adott kapcsolt vállalkozás nettó árbevételének 50%-át meghaladja. 

A fenti feltételnek meg nem felelő tagvállalat kimarad az összesítésből.

Ennek megfelelően, például 3 kapcsolt vállalkozás adatai forintban kifejezve a következők:

Ahogy a példából látható a 3 kapcsolt vállalkozás közül kizárólag Almának és Citromnak kell az adóalapját összevonás útján megállapítania, míg Banán kimarad az összesítésből, mivel esetében az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatás együttes értéke kisebb, mint a nettó árbevétel 50 százaléka.

Az összevonás azt jelenti, hogy az ide sorolandó kapcsolt vállalkozások nettó árbevételét össze kell adni és ugyanígy a nettó árbevételeket csökkentő tételeket is össze kell adni. Így kell megállapítani a teljes vállalatcsoportra jutó teljes adóalapot. Az egyes adóalanyok adóalapja pedig a vizsgált adóalany árbevételének a csoport teljes árbevételéhez viszonyított aránya szerint határozható meg a csoportra kiszámított teljes adóalapból.

A tárgyalt előírás szerint akkor kell eljárnia a cégnek, ha megfelel valamennyi következő feltételnek:

• a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősül, 
• a helyi iparűzési adó alanya,
• az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege meghaladja a nettó árbevétel 50%-át, és  
• kapcsolt vállalkozása is megfelel a fenti három feltételnek.

Fontos, 2015-től hatályos változás, hogy csak a kapcsolt vállalkozási viszonyra időarányosan jutó tételeket kell figyelembe venni az összeszámítási szabály alkalmazásakor. 

Az iparűzési adó egyebekben méltánytalanul elhanyagolt területe az adótervezésnek is! Az alábbiakban néhány lehetséges megoldást vesszünk górcső alá.

ADÓTERVEZÉS

Feladatok kiszervezése, alvállalkozók

A termelési folyamatok megbontásával, kiszervezésével, azaz alvállalkozói szerződések kötésével a termelő tevékenységet folytató – illetve egyes szolgáltatásokat nyújtó - vállalkozások tudják csökkenteni az iparűzési adóalapjukat.

Fontos, hogy bár a Htv. az alvállalkozói teljesítések és a közvetített szolgáltatások értékével egyaránt megengedi az adóalap csökkentést, de e két fogalom – a számviteli törvénnyel ellentétben - e jogszabályban mégis két külön kategóriát jelent. Az említett fogalmak helyes értelmezésével, az ügyletek megfelelő nyilvántartásával, a szabályos számlázással, a kapcsolódó szerződések körültekintő megfogalmazásával jelentős helyi iparűzési adó takarítható meg.

Érdemes tehát a Htv. értelmező rendelkezései közt az említett két fogalmat kikeresni és gondosan áttanulmányozni, mielőtt kiszámítjuk a fizetendő adót. Az alvállalkozói teljesítések és a közvetett szolgáltatások vizsgálata ugyanis mind a NAV, mind az önkormányzati adóhatóságok ellenőreinek is egyik kedvenc terepe. (És a vállalkozások sokszor hiányos „papírmunkája” miatt a könnyű siker örömével is megajándékozzák a revizorokat..)

Abban az esetben, ha a vonatkozó törvényi feltételek nem állnak fent, az ellenőrzés nem fogadja el a bevallásba beállított közvetített szolgáltatást, illetve alvállalkozói teljesítményt. Az iparűzési adó alapját megnöveli ezek értékével, és adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapít meg.

Sokasodjunk!

Új munkavállaló a cégnél 1 millió forint (fejenként!) adóalap-kedvezményt is jelenthet a vállalkozás számára. Az adóalap csökkenthető ugyanis, ha az előző adóévhez képest az átlagos statisztikai állományi létszám növekedett a vállalkozásnál! Fontos, hogy a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a létszámbővítéshez a vállalkozás nem kapott – a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból - állami támogatást.

Az adó megállapításának egyszerűsített módja

Az iparűzési adó megállapításának egyszerűsített módját a 8 millió forintot (az adóévben és az azt megelőző adóévben) meg nem haladó nettó árbevételt elért vállalkozások alkalmazhatják. A számítás lényege az, hogy – függetlenül a ténylegesen felmerült költségektől – a nettó árbevétel 80 százalékát kell adóalapként figyelembe venni. Ez nyilvánvalóan előnyös azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek az anyagköltsége, alvállalkozói költsége nem éri el ezt a mértéket. 

Számít az útdíj is!

A  Htv. 40/A.§. alapján a fizetendő iparűzési adó csökkenthető az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó és a fizetendő útdíj 7,5 százalékának megfelelő összeggel.

(Fenti tippek többségükben nem segítenek a 2014. évi adóalapon, hiszen ezeket „elő kell készíteni” az adott év folyamán. De iparűzési adót 2015-ben is fizetni kell!)

Sinka Júlia