Adózás szakmai műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Adóhatósági ellenőrzés (6)
  • Adózási kérdések (143)
  • Áfa (81)
  • SZJA (32)
  • Friss szakmai hírek

  • Ha nincs osztalék, nincs bér sem? (2014-04-17) »
  • Mentesség ESZJ fizetése alól (2014-04-17) »
  • Csak kézzel tölthető ki a 1329-es adóbevallás néhány sora (2014-04-16) »

  • Adózás szakmai műhely

    Áfa

    Tételes áfa

    Kérdés:
    Tisztelt Hölgyem/Uram!

    Tételes áfával kapcsolatban szeretném feltenni a kérdéseimet!
    1) Tegyük fel, hogy egy azon partnerhez tartozó számlák összességében meghaladják a 2 millió Ft-ot tartalmazó áfát, viszont egyénileg nem. Ugyanezen áfaidőszakban az egyik számlát lesztornózzák így egyenlegében nem haladja meg a 2 millió Ft-os áfatartalmat az egyazon partnertől befogadott számlák összege.
    Kérdésem tehát a következő: Itt jelen esetben csak az egyenleget kell figyelembe venni, így a tételes áfabevallásban nem kell szerepeltetni a tételeket?

    2) Egyazon partnerhez tartoznak kisebb értékű számlák, valamint egy olyan számla, mely áfa értéke meghaladja a 2 millió Ft-ot. Ugyanezen áfaidőszakban a 2 millió Ft-os áfa tartalmú számlát lemódosítják.
    Elgondolásom szerint itt minden számlát szerepeltetni kell a tételes áfabevallásban, mivel a törvény azt mondja, hogy mind a módosító tételben, mind a módosítandó tételben az áfa összege meghaladja a 2 millió Ft-ot azt a tételes áfabevallásban szerepeltetni kell.

    Előre is köszönöm segítségüket!

    Üdvözlettel
    Kovács Mónika
    Válasz:

    1)    Amennyiben ugyanazon áfa elszámolási időszakban keletkezett a módosítás akkor  nem kell az összesítő nyilatkozatban szerepeltetni, hiszen az egy partner felé történő teljesítés nem haladja meg a 2 millió forintot.
    2)    Valóban ha a módosítások után is az ugyanazon partnernek történő számlázás meghaladja a 2millió foritn áfa értéket,  akkor szerepelteni kell a bevallásban.


    A válasz aktuális: 2013. január 4.

    EV megszüntetésekor kell-e az ingatlan után szja-t és áfa-t fizetni?

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Először a régebben feltett kérdéseket olvasgattam, hátha találok olyan szakértői választ, ami a mi helyzetünkre is megoldás lehet, és találtam is.
    A weboldalukon 2012. május 14-én az "EV megszüntetésekor az ingatlanvagyon szja és áfa vonzata" kérdésben taglaltak részben megegyeznek a mi helyzetünkkel is, de az ott adott válaszuk nem volt egyértelmű számomra, ezért szeretném kérni az alábbi helyzetre a konkrétabb, részletes válaszukat.

    Adott egy EV (az édesanyám), akinek egyszeres könyvvezetése van.
    A tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel egy épületrész (üzlet), amit a vállalkozása érdekében épített hozzá az édesapámmal közös tulajdonban lévő családi házukhoz.
    Esetünkben fontos körülmény, hogy az EV:
    – Az építkezés megkezdésekor (1999) még nem volt főállású EV, mert máshol állt napi 8 órás alkalmazásban, de 2000-ben megszűnt a munkahelye, és az ingatlan aktiválásakor (2000) már főállású EV volt.
    – Az üzlete építését régebbi, a korábbi évekből származó megtakarításaiból finanszírozta.

    - Az épületrész bekerülési értéke 9500eFt volt, és 2000.07. hóban lett aktiválva.
    - A 2011. december 31-ig elszámolt értékcsökkenése 2180eFt.
    - Az EV a beruházás Áfa-ját levonta és visszaigényelte.
    - Költségként csak az értékcsökkenés összege került elszámolásra.

    Édesanyám időközben már nyugdíjba ment, s mivel a vállalkozása nem működik jól, inkább szeretné megszüntetni azt.
    Az ingatlanrész a vállalkozása megszüntetése után is az édesanyám tulajdonában maradna, idegennek értékesíteni nem is tudná.

    Kérdéseim:
    - Keletkezik-e az édesanyámnak az EV megszüntetésekor az ingatlana miatt áfa és szja fizetési kötelezettsége? S ha keletkezik, akkor ezek milyen összegeket jelentenének, ha még idén (2012) megszüntetné a vállalkozását?
    - Kedvezőbb megoldás lenne anyagilag, ha az EV megszüntetése előtt eladná/átírnák az ingatlanrész tulajdonjogát az édesapámnak?



    Kérdésem beküldése előtt igyekeztem párhuzamot vonni a levelem elején említett régi kérdésre adott válaszukból, de be kell valljam, hogy laikusként nem volt egyértelmű számomra amit ott olvastam.
    Önök ezt válaszolták akkor a kérdezőnek:
    „A figyelési időszak 20 év lett de a 2008. január 1-je előtt beszerzett tárgyi eszköz ingatlanok esetén – tekintve, hogy annak figyelése még az új szabályozás hatályba lépése előtt megkezdődött – 10 éves marad a figyelési időszak.
    Ha a figyelési időszak, azaz ebben az esetben a 120 hónap eltelt a rendeltetésszerű használatbavételtől számítva, akkor a megszűnés pótlólagos adófizetést nem eredményez.

    Az ÁFA tv. 11. § -sa szerint a vállalkozásból kivont eszközöket is termékértékesítésnek tekinti, de az Áfa tv. A 86.§ (1)j) pontja alapján a használt ingatlan értékesítése adómentes.

    Mivel az üzlet a vállalkozó nyilvántartásában szerepel, az értékesítés a vállalkozói bevételt növeli! ( Szja törvény 10 sz. melléklet II )”

    Válaszuk első két bekezdését úgy értelmezem, hogy a kérdező EV-nek sem szja, sem áfa fizetési kötelezettsége nem keletkezik, azonban a harmadik bekezdés szerint -ha jól értem- mégis keletkezik adófizetési kötelezettség. Mit értek rosszul?
    Megtisztelő válaszukat köszönettel várom.
    Válasz:

    A korábban adott válasz miszerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség, kizárólag az Áfára vonatkozik, mivel 2008. január elseje előtt történt az aktiválás, és az ingatlan értékesítés fő szabály szerint adómentes (Áfa tv. A 86.§ (1)j).
    A  vállalkozói személyi jövedelemadót meg kell fizetni az értékestésnél, sőt akkor is ha más nevére kerül az ingatlan.

    A válasz aktuális: 2013. január 4.

    Teherautó áfája

    Kérdés:
    Egy cég több mint tíz éve vásárolt tehergépkocsiját eladja egy Nigériai magánszemélynek. A cég a vásárláskor visszaigényelte a jármű után az áfát. Most akkor kötelező áfás számlát kiállítania, ugye?
    Válasz:

    Amennyiben nem harmadik országba ( export ) történik az értékesítés, akkor áfát kell felszámítani. Az áfa tv. 87 §-a alapján történő mentes értékesítés szeméygépkocsira vonatkozik.

    A válasz aktuális: 2012. december 17.

    Tárgyi eszköz értékesítés

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Segítséget szeretnék kérni az alábbi témában.
    Egy Bt. megszűnik és van a tárgyi eszközei között egy személygépkocsi, aminek a nettó értéke nullára kifutott.A cégtől szeretné a magánszemély tulajdonos megvásárolni. Milyen értéken számlázhatja ki a cég illetve áfa felszámítására kerül-e sor vagy mentes az szgk. értékesítés? Nagyon sürgős lenne, kérem mielőbb válaszoljanak!
    Előre is köszönöm válaszukat!
    Válasz:

    A magánszemély piaci értéken tudja megvásárolni. Amennyiben a személygépkocsit áfalevonási tiltás mellett szerezték be, ami azt jelenti, hogy volt felszámított áfa a számlában, de mivel a törvény tiltotta nem igényelték vissza - abban az esetben az áfa tv. 87.§ értelmében az értékesítés áfa felszámítása nélkül mentesen történik.

    A válasz aktuális: 2012. december 17.

    ÁFA

    Kérdés:
    Alanyi adómentes ( 2011. évi CCVI. törvény hatálya alapján) bejegyzett egyházi szervezet vagyunk.
    2006-ben építési engedélyt kaptunk egy fenntartásunkban levő iskolaépület ütemes bővítésére. A bővítés I és II. ütemét 2006-ban elvégeztük, használatba vételi eljárást lefolytattuk. A III. ütemet nem kezdtük el, nincs rá kivitelezési szerződés, építési naplót nem nyitottuk meg, nincs építési terület.
    2012-ben az iskolaépületet és a telkét adás-vételi szerződésben eladtuk.
    86. § (1) j) alapján adómentes termékértékesítésnek számít-e az ügylet?
    ÁFA köteles-e az iskolaépület vételára?
    Válasz:

    Fő szabály szerint mentes az adó alól az Áfa tv. 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés (a beépített „régi” ingatan és az ahhoz tartozó földrészlet, valamint az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan értékesítése) .
    Az egyház a fentiek értelmében  - főszabály szerint - adómentesen értékesít, a számlán pedig feltünteti, hogy az ügylet az áfatörvény 86-os paragrafusa alapján adómentes.

    A válasz aktuális: 2012. december 17.

    fordított áfa

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!
    Cégünk fa nyílászárók gyártásával foglalkozik, kiszállítva és beépítve.A fa alapanyagot félkészen vásároljuk, illetve a hőszigetelt üveget is más cégtől vesszük. A szerződésben komplexen vállaljuk a munkát. Egy olyan szerződés kötése előtt állunk, amely építési engedély köteles, ezért fordított áfás. Kérdésem, hogy egyenes vagy fordított áfásan helyes a szerződés?
    Válasz:

    A szerződés helyességéről nem tudunk vélemény mondani,  de amennyiben  az elvégzett munka építési engedélyköteles, úgy a számlát az Áfa tv. 142.§ értelmében fordított adózással kell kiállítani.

    A válasz aktuális: 2012. december 6.

    call center bérmunka

    Kérdés:
    Tisztelt szakértő!
    Egy cég call centereseket alkalmazna bérmunkában. Erről milyen számlát kell kiállítani részükre? Havonta leszámláznák. Létszámra kell kiállítani? Áfás a számla? Hirtelen ezek a kérdések jutottak eszembe ezzel kapcsolatban. Vállalkozói szerződést elég írni a két cég között?
    Köszönöm szépen a segítséget,
    Krisztina
    Válasz:

    A kérdésből nem derül ki, hogy kivel áll fenn pontosan a szerződéses kapcsolat. Amennyiben társasággal, úgy a szerződés miről szól, egyéb szolgálatás végzéséről, vagy munkerő kölcsönzésről?  Bármelyikről van szó, a számlát mindenképpen áfával növelt összegben kell kiállítani.
    A számlázás a szerződésben foglaltatak szerint történik, amely lehet akár létszám alapján is.

    A válasz aktuális: 2012. december 6.

    Közétkeztetési élelmezés kiadások áfája

    Kérdés:
    Tisztelt Ügyintéző!

    Matizevics Krisztina vagyok.
    Szakmai tájékoztatást szeretnék kérni.

    Sajnos nem vagyok abban biztos, hogy az önkormányzatnál hogyan kell az áfa levonási jogot érvényesíteni.

    A kérdésem az lenne, hogy az önkormányzat szolgáltatótól rendeli meg az óvodás és iskolás gyermekek, valamint a pedagógusok étkeztetését. A szolgáltató számlát állít ki, melynek van ÁFA tartalma.
    A tovább számlázott étkeztetésnek az áfa tartalma levonható a számlából és még melyek azok a számlák melynek áfa tartalma levonható belőle és milyen arányban? Itt közüzemi számlákra gondolok pl: víz, áram, gáz, csatorna díj. Az óvoda és az iskola részére is érkeznek ilyen számlák, melyen az önkormányzat van feltüntetve fizető félnek.
    Az ingyenesen étkezők díját le kell e vonni a számla bruttó tartalmából és azután lehet-e az áfa részben igénybe venni a közüzemi számlákat.?

    Várom mielőbbi válaszukat.
    Segítségüket előre is köszönöm.

    Üdvözlettel:

    Matizevics Krisztina
    Válasz:

    Az Országgyűlés által 2008. március 10-én elfogadott törvénymódosítás – a Magyar Közlöny 2008. évi 44. számában megjelent, egyes adótörvények módosításáról szóló 2008. évi VII. törvény (a továbbiakban: módosító törvény) – értelmében a bölcsődei, óvodai, szociális, diákotthoni és kollégiumi ellátottak felé nyújtott étkeztetési szolgáltatás kivételt képez az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 85. § (1) bekezdésének f), h), és i) pontjaiban megfogalmazott adómentesség alól, amennyiben az étkezésért járó ellenérték külön térítendő meg.
    Az általános-, középiskolai- és felsőoktatási menzai ellátás azért nem szerepel a felsorolásban, mert azok a törvénymódosítást megelőzően sem tartoztak az adómentes körbe.
    Fentiek értelmében, ha a hivatkozott intézményi ellátási formákban az étkezésért külön fizetnek, a szolgáltatásnyújtás után 27%-os adómértékű áfa-fizetési kötelezettség keletkezik, az étkeztetéssel összefüggő beszerzéshez, igénybevett szolgáltatáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfa pedig levonható.

    A válasz aktuális: 2012. október 29.

    Uniós autókereskedelem áfa

    Kérdés:
    Használt autókereskedésre akar váltani az éttermes ügyfelem.
    Únióból hozna be összesen 10.000 Euro feletti értékű használt személygépkocsit vegyesen adóalanytól és magánszemélytől.
    Az ügyfélnek uniós adószámot már tegnap kértem. A különbözeti adózást választja.
    Annyit tudok, hogy adóköteles a tevékenység. Az áfát a számlából én állapítom meg – a bevallási határidőt ismerem- és beállítom az áfa bevallás első oldalán. Amit nem tudok, hogy a - bevallást második lapján –bevallásba beállíthatom-e levonandó áfának is.
    Eddig ezzel még nem volt dolgom, nagyon egyszeű kis cégeknek könyvelek. Tudnának segíteni.
    Válaszukat megköszönöm

    Válasz:

    A használtautó kereskedő -  mint viszonteladó -  speciális adózónak minősül. Amennyiben  másik tagállamból történő beszerzéseinek adó nélküli összesített ellenértéke a tárgyévben és az  azt  megelőző évben a 10.000 eurót meghaladta,  akkor a közösségen belülről történő beszerzés után belföldön adófizetési kötelezettsége keletkezik.
    A viszonteladó ugyanakkor  - ebben a minőségében - az Áfa-tv. 222. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására.
    Ennek alapján az olyan termékhez kapcsolódó beszerzések általános forgalmi adótartalma, amelyet a különbözet szerinti adózás szabályai szerint értékesítenek, nem helyezhető levonásba.
    A részletes szabályozással az Áfa tv. XV. fejezetének 2. alfejezete foglalkozik.

    A válasz aktuális: 2012. október 15.

    anonimizálás

    Kérdés:
    Bíróságon dolgozom és az egyik ügyfél anonimizálási díjat befizetett amelyre vevő számlát kell kiállítani kérdésem az,hogy ez a tevékenység áfa köteles-e?
    üdvözlettel
    Czékusné
    Válasz:

    Az anonimizálás olyan szolgáltatásnyújtás, amelyről  az általános áfakulcs felszámításával kell a számlát kiállítani.

    A válasz aktuális: 2012. október 8.