Adózás szakmai műhely - Kérdés kereső



Keresés a címekben
Keresés mindenhol

Témakörök

  • Adóhatósági ellenőrzés (7)
  • Adózási kérdések (153)
  • Áfa (86)
  • SZJA (37)
  • Friss szakmai hírek

  • 2015-ös változások - 3. Reklámadó (2014-11-20) »
  • 2015-ös változások - 2. Cafetéria (2014-11-19) »
  • 2015-ös változások - 1. Társasági adó (2014-11-19) »

  • Szakértőnk:


    Rebák Szilvia
    közgazdász, okl. könyvvizsgáló

    Adózás szakmai műhely

    Áfa

    tételes áfa bevallás

    Kérdés:
    Szeretném kérdezni ,hogy forditott áfára ez , nem vonatkozik ugye ? Csak a ténylegesen kifizetett 2 m meghaladó áfá összegű számlákra.
    Köszönöm
    Válasz:

    Nem kell az összesítő nyilatkozatban szerepeltetni se eladói, se vevői minőségben a belföldi vagy határon átnyúló, fordított adózás alá tartozó értékesítéseket /beszerzéseket.

    A válasz aktuális: 2013. február 5.

    Előleg kezelése tételes áfa esetén

    Kérdés:
    Tisztelt Hölgyem/Uram!

    2013. január 1-től hatályba lépő tételes áfabevallással kapcsolatban a következő kérdéseket szeretném feltenni!

    1. eset: Előző évi az előleg, mely áfa tartalma meghaladja a 2 millió forintot. A végszámla pedig 2013 évi, mely áfa tartalma szintén meghaladja a 2 millió forintot. Kérdés: Végszámlát az előleggel csökkentve kell szerepeltetni a tételes áfa bevallásban, vagy pedig előleggel növelten?
    2. eset: 2013 01. hóban befogadott előleg számla tartalma meghaladja a 2 millió forintot. A végszámla 2013.02. hóban 3 millió, tehát fizetendő számla összeg áfa tartalma 1 millió forint. Kérdés: Előleg számlát szerepeltetni kell a 01. havi időszakban. Viszont a végszámlát mivel 1 millió forint a fizetendő része kell e valahol szerepeltetni?
    3. eset: Előleg áfa összege 01. hóban 1 millió, végszámla áfa összege 02. hóban 3 millió. Kérdés: Tehát az előleg számlát nem szerepeltetjük a tételes bevallásban, mivel az áfa összege nem éri el a 2 millió forintot. Viszont a végszámla összege 3 millió forint. Itt a 3 millió forintot kell a tételes bevallásba beállítani, vagy pedig az előleggel csökkentett részét, tehát a 2 millió forintot?
    4. eset: A vállalkozás két előleg számlát fogad be 01. hóban egy 2 millió forintos áfa tartalmú előleg számlát, melyet szerepeltet a tételes áfa bevallásában, mivel áfa tartalma meghaladja a 2 millió forintot. A második előleg számlát 02. hóban fogadja be 500 ezer forintos áfa tartalommal, melyet nem szerepeltet a tételes áfa bevallásban. Majd pedig 03. hóban megkapja a 6 millió forintos végszámláját, mely előleggel csökkentett része 3500 ezer forint. Kérdés: A végszámát milyen módon kell szerepeltetni a tételes áfában? Mivel az első előleg szerepel a tételes áfában, a második előleg viszont nem.
    5. eset: A vállalkozás két előleg számlát fogad be. Az első 01. hóban 1 millió forintos áfa tartalmú, a második 02. hóban szintén 1 millió forint áfa tartalmú. Majd a végszámla 03. hóban 6 millió forint. Kérdés: Mely tételeket kell szerepeltetnem, a tételes áfában? Milyen időszakokban?

    Előre is köszönöm segítségüket!

    Üdvözlettel
    Kovács Mónika
    Válasz:

    1. eset:
    Ilyenkor a végszámlának az adatait (az ügylet teljes adóalapját és adóját) kell majd az összesítő jelentésben szerepeltetni,

    2. eset:
    Abban az esetben, ha az előleg számlában is és a végszámlában is eléri az azokban feltüntetett áfa összege a 2 000 000 Ft-ot,( figyelembe véve az előző kérdésre adott választ ) az Art. 31/B. §-ának megfogalmazásából levezethetően – amennyiben az adott adómegállapítási időszakban az adott számlával érintett ügyletet az adóelszámolásban figyelembe vette az adóalany – az előleg számla is és a végszámla is feltüntetendő az összesítő jelentésekben.

    3. eset:
    Utalva az első kérdésre adott válaszra: Ilyenkor a végszámlának az adatait (az ügylet teljes adóalapját és adóját) kell majd az összesítő jelentésben szerepeltetni, függetlenül attól, hogy esetleg az előleg fizetésre tekintettel, nem a végszámlában szereplő teljes ellenértékre eső adóösszeget kell elszámolni az adott (az előleget tartalmazó bevallás adómegállapítási időszakánál későbbi) adómegállapítási időszakban.

    4. eset:
    Amennyiben az előleg átvételéről ( 01. hó ) kibocsátott számlában 2 000 000 Ft elérő összegben szerepelt áthárított áfa, ami után az adott bevallásban az adóalany fizetendő vagy levonható adót elszámolt, akkor azt szerepeltetni kell az összesítő jelentésben.
     Amennyiben az előleg átvételéhez kapcsolódóan az előlegszámlában ilyen nagyságrendű adó nem volt ( 02. hó ) , akkor az előleg számláról még nem kell adatot szerepeltetni akkor sem, ha már ismert, hogy a teljesített ügylet teljes ellenértékét terhelő adó a 2 000 000 Ft-ot eléri majd.
    Ilyenkor a végszámlának ( 03. hó )  az adatait (az ügylet teljes adóalapját és adóját) kell majd az összesítő jelentésben szerepeltetni, függetlenül attól, hogy esetleg az előleg fizetésre tekintettel, nem a végszámlában szereplő teljes ellenértékre eső adóösszeget kell elszámolni az adott (az előleget tartalmazó bevallás adómegállapítási időszakánál későbbi) adómegállapítási időszakban.

    5. eset:

    A fentieket figyelembe véve a végszámlának az adatait (6 millió Ft) kell majd az összesítő jelentésben  ( 03. hó )szerepeltetni,


    A válasz aktuális: 2013. január 14.

    Alanyi ÁFA

    Kérdés:
    Tisztelt Pallas70!
    Egyéni vállalkozó vagyok, jelenleg ÁFA körös (negyedévenként nyújtok bevallást). Bevételem 2012-ben nem fogja elérni a 6MFt-ot, ezért szeretnék alanyi mentességet választani. Kérdésem: A meglévő készletem értékesítése után meg kell-e fizetnem 2013-ban az ÁFA-t.
    Köszönettel!
    Válasz:

    Igen a nyilvántartásban szereplő árukészlet előzetesen felszámított áfá-ját - amennyiben azt korábban levonásba helyezték -  fizetendő adóként be kell állítani, mivel már nem adóköteles tevékenységhez használják ( Áfa tv. 120. § )

    A válasz aktuális: 2013. január 4.

    Értékesített hulladék számlázása

    Kérdés:
    Társaságunk papírtermékek gyártásával foglalkozik. A gyártás során keletkezett papír és műanyag (fólia) hulladékot egy hulladékátvétellel foglalkozó Kft-nek adja le, mely társaság készpénzvásárlási jegyzéket állít ki az átvett hulladék mennyiségéről és értékéről. Jól gondoljuk-e, hogy az értékesített hulladékról nekünk fordított áfás számlát kell kiállítanunk és az alapján kell bevételként elszámolnunk az összeget? Amennyiben az értékesítés magánszemély részére történik, akkor viszont áfás számlát kell kiállítani?
    Válasz:

    Hulladék értékesítés esetén kizárólag  az Áfa  törvény 6. számú mellékletében VTSZ szám szerint felsorosltt anyagok felvásárlásakor kell a fordított adózást alkalmazni, ebben az esetben a felvásárló vallja be és helyezi levonásba az adót
    Amennyiben magánszemélynek vagy alanyi mentes társaságnak történik a számlázás, akkor nem alkalmazható a fordított adózás, ebben az esetben áfa felszámítása mellett kerül sor a számla kiállítására

    A válasz aktuális: 2013. január 4.

    Tételes áfa a fordított adózásban

    Kérdés:
    Tisztelt Hölgyem/Uram!

    Tételes áfával kapcsolatban lenne egy újabb kérdésem!
    Mégpedig a következő:
    Tételes áfabevallásban szerepeltetnem kell e, ha például egy fordított adózás számlát fogadok be, melynek áfa tartalma meghaladja a 2 millió Ft-ot.
    Meggyőződésem szerint nem, mivel túl sok értelmét nem látom, de ha esetleg mégis, akkor milyen formában?
    Előre is köszönöm válaszukat!

    Üdvözlettel
    Kovács Mónika
    Válasz:

    Nem kell az összesítő jelentésben szerepeltetni
    •    eladói minőségben a nem adóalanynak teljesített értékesítéseket,
    •    eladói minőségben a külföldi, magyar adószámmal nem rendelkező adóalanynak teljesített értékesítéseket,
    •    se eladói, se vevői minőségben a belföldi vagy határon átnyúló, fordított adózás alá tartozó értékesítéseket/beszerzéseket,
    •    azon különös adómegállapítás körébe tartozó ügyleteket, ahol a számla áthárított adót nem tartalmazhat (pl. különbözet szerinti adózás alá tartozó használt termék értékesítést, a kompenzációs feláras rendszerbe tartozó értékesítés esetén alkalmazott felvásárlási jegyet vagy ennek hiányában kibocsátott számlát).

    A válasz aktuális: 2013. január 4.

    Tételes áfa

    Kérdés:
    Tisztelt Hölgyem/Uram!

    Tételes áfával kapcsolatban szeretném feltenni a kérdéseimet!
    1) Tegyük fel, hogy egy azon partnerhez tartozó számlák összességében meghaladják a 2 millió Ft-ot tartalmazó áfát, viszont egyénileg nem. Ugyanezen áfaidőszakban az egyik számlát lesztornózzák így egyenlegében nem haladja meg a 2 millió Ft-os áfatartalmat az egyazon partnertől befogadott számlák összege.
    Kérdésem tehát a következő: Itt jelen esetben csak az egyenleget kell figyelembe venni, így a tételes áfabevallásban nem kell szerepeltetni a tételeket?

    2) Egyazon partnerhez tartoznak kisebb értékű számlák, valamint egy olyan számla, mely áfa értéke meghaladja a 2 millió Ft-ot. Ugyanezen áfaidőszakban a 2 millió Ft-os áfa tartalmú számlát lemódosítják.
    Elgondolásom szerint itt minden számlát szerepeltetni kell a tételes áfabevallásban, mivel a törvény azt mondja, hogy mind a módosító tételben, mind a módosítandó tételben az áfa összege meghaladja a 2 millió Ft-ot azt a tételes áfabevallásban szerepeltetni kell.

    Előre is köszönöm segítségüket!

    Üdvözlettel
    Kovács Mónika
    Válasz:

    1)    Amennyiben ugyanazon áfa elszámolási időszakban keletkezett a módosítás akkor  nem kell az összesítő nyilatkozatban szerepeltetni, hiszen az egy partner felé történő teljesítés nem haladja meg a 2 millió forintot.
    2)    Valóban ha a módosítások után is az ugyanazon partnernek történő számlázás meghaladja a 2millió foritn áfa értéket,  akkor szerepelteni kell a bevallásban.


    A válasz aktuális: 2013. január 4.

    EV megszüntetésekor kell-e az ingatlan után szja-t és áfa-t fizetni?

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Először a régebben feltett kérdéseket olvasgattam, hátha találok olyan szakértői választ, ami a mi helyzetünkre is megoldás lehet, és találtam is.
    A weboldalukon 2012. május 14-én az "EV megszüntetésekor az ingatlanvagyon szja és áfa vonzata" kérdésben taglaltak részben megegyeznek a mi helyzetünkkel is, de az ott adott válaszuk nem volt egyértelmű számomra, ezért szeretném kérni az alábbi helyzetre a konkrétabb, részletes válaszukat.

    Adott egy EV (az édesanyám), akinek egyszeres könyvvezetése van.
    A tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel egy épületrész (üzlet), amit a vállalkozása érdekében épített hozzá az édesapámmal közös tulajdonban lévő családi házukhoz.
    Esetünkben fontos körülmény, hogy az EV:
    – Az építkezés megkezdésekor (1999) még nem volt főállású EV, mert máshol állt napi 8 órás alkalmazásban, de 2000-ben megszűnt a munkahelye, és az ingatlan aktiválásakor (2000) már főállású EV volt.
    – Az üzlete építését régebbi, a korábbi évekből származó megtakarításaiból finanszírozta.

    - Az épületrész bekerülési értéke 9500eFt volt, és 2000.07. hóban lett aktiválva.
    - A 2011. december 31-ig elszámolt értékcsökkenése 2180eFt.
    - Az EV a beruházás Áfa-ját levonta és visszaigényelte.
    - Költségként csak az értékcsökkenés összege került elszámolásra.

    Édesanyám időközben már nyugdíjba ment, s mivel a vállalkozása nem működik jól, inkább szeretné megszüntetni azt.
    Az ingatlanrész a vállalkozása megszüntetése után is az édesanyám tulajdonában maradna, idegennek értékesíteni nem is tudná.

    Kérdéseim:
    - Keletkezik-e az édesanyámnak az EV megszüntetésekor az ingatlana miatt áfa és szja fizetési kötelezettsége? S ha keletkezik, akkor ezek milyen összegeket jelentenének, ha még idén (2012) megszüntetné a vállalkozását?
    - Kedvezőbb megoldás lenne anyagilag, ha az EV megszüntetése előtt eladná/átírnák az ingatlanrész tulajdonjogát az édesapámnak?



    Kérdésem beküldése előtt igyekeztem párhuzamot vonni a levelem elején említett régi kérdésre adott válaszukból, de be kell valljam, hogy laikusként nem volt egyértelmű számomra amit ott olvastam.
    Önök ezt válaszolták akkor a kérdezőnek:
    „A figyelési időszak 20 év lett de a 2008. január 1-je előtt beszerzett tárgyi eszköz ingatlanok esetén – tekintve, hogy annak figyelése még az új szabályozás hatályba lépése előtt megkezdődött – 10 éves marad a figyelési időszak.
    Ha a figyelési időszak, azaz ebben az esetben a 120 hónap eltelt a rendeltetésszerű használatbavételtől számítva, akkor a megszűnés pótlólagos adófizetést nem eredményez.

    Az ÁFA tv. 11. § -sa szerint a vállalkozásból kivont eszközöket is termékértékesítésnek tekinti, de az Áfa tv. A 86.§ (1)j) pontja alapján a használt ingatlan értékesítése adómentes.

    Mivel az üzlet a vállalkozó nyilvántartásában szerepel, az értékesítés a vállalkozói bevételt növeli! ( Szja törvény 10 sz. melléklet II )”

    Válaszuk első két bekezdését úgy értelmezem, hogy a kérdező EV-nek sem szja, sem áfa fizetési kötelezettsége nem keletkezik, azonban a harmadik bekezdés szerint -ha jól értem- mégis keletkezik adófizetési kötelezettség. Mit értek rosszul?
    Megtisztelő válaszukat köszönettel várom.
    Válasz:

    A korábban adott válasz miszerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség, kizárólag az Áfára vonatkozik, mivel 2008. január elseje előtt történt az aktiválás, és az ingatlan értékesítés fő szabály szerint adómentes (Áfa tv. A 86.§ (1)j).
    A  vállalkozói személyi jövedelemadót meg kell fizetni az értékestésnél, sőt akkor is ha más nevére kerül az ingatlan.

    A válasz aktuális: 2013. január 4.

    Teherautó áfája

    Kérdés:
    Egy cég több mint tíz éve vásárolt tehergépkocsiját eladja egy Nigériai magánszemélynek. A cég a vásárláskor visszaigényelte a jármű után az áfát. Most akkor kötelező áfás számlát kiállítania, ugye?
    Válasz:

    Amennyiben nem harmadik országba ( export ) történik az értékesítés, akkor áfát kell felszámítani. Az áfa tv. 87 §-a alapján történő mentes értékesítés szeméygépkocsira vonatkozik.

    A válasz aktuális: 2012. december 17.

    Tárgyi eszköz értékesítés

    Kérdés:
    Tisztelt Szakértő!

    Segítséget szeretnék kérni az alábbi témában.
    Egy Bt. megszűnik és van a tárgyi eszközei között egy személygépkocsi, aminek a nettó értéke nullára kifutott.A cégtől szeretné a magánszemély tulajdonos megvásárolni. Milyen értéken számlázhatja ki a cég illetve áfa felszámítására kerül-e sor vagy mentes az szgk. értékesítés? Nagyon sürgős lenne, kérem mielőbb válaszoljanak!
    Előre is köszönöm válaszukat!
    Válasz:

    A magánszemély piaci értéken tudja megvásárolni. Amennyiben a személygépkocsit áfalevonási tiltás mellett szerezték be, ami azt jelenti, hogy volt felszámított áfa a számlában, de mivel a törvény tiltotta nem igényelték vissza - abban az esetben az áfa tv. 87.§ értelmében az értékesítés áfa felszámítása nélkül mentesen történik.

    A válasz aktuális: 2012. december 17.

    ÁFA

    Kérdés:
    Alanyi adómentes ( 2011. évi CCVI. törvény hatálya alapján) bejegyzett egyházi szervezet vagyunk.
    2006-ben építési engedélyt kaptunk egy fenntartásunkban levő iskolaépület ütemes bővítésére. A bővítés I és II. ütemét 2006-ban elvégeztük, használatba vételi eljárást lefolytattuk. A III. ütemet nem kezdtük el, nincs rá kivitelezési szerződés, építési naplót nem nyitottuk meg, nincs építési terület.
    2012-ben az iskolaépületet és a telkét adás-vételi szerződésben eladtuk.
    86. § (1) j) alapján adómentes termékértékesítésnek számít-e az ügylet?
    ÁFA köteles-e az iskolaépület vételára?
    Válasz:

    Fő szabály szerint mentes az adó alól az Áfa tv. 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés (a beépített „régi” ingatan és az ahhoz tartozó földrészlet, valamint az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan értékesítése) .
    Az egyház a fentiek értelmében  - főszabály szerint - adómentesen értékesít, a számlán pedig feltünteti, hogy az ügylet az áfatörvény 86-os paragrafusa alapján adómentes.

    A válasz aktuális: 2012. december 17.